Már a múlt héten másfél éves mélypontjára esett a forint az euróval szemben az iráni rakétatámadás után. Akkor még bizakodtunk benne, hogy ez átmeneti gyengülés lesz, azonban napok óta egyre csak csúszik a lejtőn a magyar fizetőeszköz. Hétfőn már átmenetileg a 402-es szintet is átlépte, ami új másfél éves mélypont.
Hétfő reggel még arról írtunk, hogy a 401-es szint körül jár a forint az euróval szemben, és hogy másfél éve láttunk ilyet utoljára. Azóta újabb mélypontra esett a fizetőeszközünk.
Hétfő 11 óra 30 perc magasságában a 402-es szintet is átlépte a forint az euróval szemben.
Ez egyelőre pillanatnyi felszúrásnak tűnik, egy órán belül 401,7-ig erősödött vissza a fizetőeszközünk, azonban továbbra is hatalmas a nyomás, egy percre sem dőlhetünk hátra.
A gyengülést főleg a közel-keleti konfliktus kiéleződése okozza, azonban más tényezők is állnak mögötte, például az eurózónából érkező kiábrándító adatok. A növekedési aggodalmakat Christine Lagarde, az EKB elnöke is osztotta.
Ezzel párhuzamosan Jerome Powell, a Fed elnöke a korábbinál némileg szigorúbb üzeneteket küldött, ami segítette a dollár erősödését is, mely hagyományosan nem tesz jót az olyan feltörekvő piaci devizáknak, mint a forint. Ráadásul várhatóan a héten megjelenő amerikai inflációs adatok sem mutatnak majd akkora emelkedést, ami kamatcsökkentésekre sarkallná a jegybankot.
Már vasárnapi elemzésünkben jeleztük, hogy a forint szempontjából fontos lesz a hétfőn megjelenő külkereskedelmi adat. Erről az oldalról érkezhetett volna némi erősítés a forintnak, azonban ez elmaradt.
Ugyanis felemás adatok érkeztek augusztusban a külkereskedelemből. Bár az export és az import euróban számított értéke is csökkent 4,1, illetve 4,2 százalékkal, ez a munkanaphatás miatt – idén augusztusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly – nem tekinthető rossz eredménynek
– jelezte lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az előző havi árindexekkel számolva az export volumene 4 százalék körüli, míg az importé 5 százalékot is meghaladó mérséklődést érhetett el.
Az export, illetve a külkereskedelmi egyenleg szintje fontos a folyó fizetési mérleg egyenlege szempontjából. A szakértő szerint Itt a 2022-es jelentős deficit után az energiaárak normalizálódása és a belső kereslet csökkenése miatt többlet alakult ki, egyensúlyi probléma tehát nincs.
Ugyanakkor a mai adat annyira nem tűnik erősnek, hogy jelentős támaszt jelentsen az elmúlt időszakban gyengélkedő forintnak, igaz, hogy nem is gyengíti azt
– véli Regős. Jól látszik ugyanakkor a mostani adatokból – és ezt az ipari termelési adatok is alátámasztják –, hogy a külső kereslet továbbra is gyenge, különösen a hazánk számára kulcsfontossággal bíró járműgyártás (és ehhez kapcsolódóan az akkumulátorgyártás) teljesítménye nem a kívánt szinten alakul, ez pedig az exportra is hat.
A szakértők egyöntetűen jelezték lapunknak, hogy a forintgyengülés mögötti fő tényező a közel-keleti konfliktus elmérgesedése. Napi percről percre tudósításunk alapján egyelőre nem enyhül a helyzet a régióban.
Mindez pedig a forint számára aggodalomra adhat okot, az sem kizárt, hogy a napokban eléri a 403-as ellenállást az euróval szemben.
Azt pedig, hogy utána mi várna a magyar valutára, senki sem tudja, mert annyira bizonytalan a helyzet.
A héten még számos adatot várhatunk, amelyek az euró-forint árfolyamát is mozgathatják. Kedden a magyar költségvetési egyenlegre, az amerikai külkereskedelmi egyenlegre és a német gyáripari termelésre vonatkozó adat lehet piacbefolyásoló. Csütörtökön pedig a magyar és az amerikai fogyasztói árak alakulására és az amerikai friss munkanélküliek számára vonatkozó adatra figyelünk.
Vasárnapi összefoglalónkban Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója magyarázta el, hogyan hathatnak a forintra a heti gazdasági események. Az elemzést ide kattintva olvashatja el.
(Borítókép: Index)