Megérkeztek a legfrissebb külkereskedelmi adatok, amelyekből jól látszik, hogy a külső kereslet továbbra is gyenge, különösen a hazánk számára kulcsfontosságú járműgyártás teljesítménye nem a kívánt szinten alakul, ez pedig az exportra is hat. A külső kereslet kapcsán nem lehet elégszer hangsúlyozni a gyenge európai konjunktúrát, azon belül is elsősorban az Európa beteg embereként is emlegetett német gazdaság alulteljesítését. Ez számunkra kedvezőtlen hír, hiszen a legfontosabb kereskedelmi partnerünkről van szó.
Vasárnapi előrejelző elemzésünkben leszögeztük, hogy a forint szempontjából fontos lesz a hétfőn megjelenő külkereskedelmi adat. Erről az oldalról érkezhetett volna némi erősítés a forintnak, azonban ez elmaradt.
Ugyanis a mai adat annyira nem tűnik erősnek, hogy jelentős támaszt jelentsen az elmúlt időszakban gyengélkedő forintnak, igaz, hogy nem is gyengíti azt
– jelezte lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a KSH adatai alapján. Hétfőn új mélypontra zuhant a forint, már átmenetileg a 402-es szintet is átlépte az euróval szemben, amire másfél éve, tavaly márciusban volt legutoljára példa.
A közgazdász szerint felemás adatok érkeztek augusztusban a külkereskedelemből. Bár az export és az import euróban számított értéke is csökkent, 4,1, illetve 4,2 százalékkal, ez a munkanaphatás miatt – idén augusztusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly – nem tekinthető rossz eredménynek.
Az export, illetve a külkereskedelmi egyenleg szintje fontos a folyó fizetési mérleg egyenlege szempontjából. A szakértő szerint itt a 2022-es jelentős deficit után az energiaárak normalizálódása és a belső kereslet csökkenése miatt többlet alakult ki, egyensúlyi probléma tehát nincs.
Jól látszik ugyanakkor a mostani adatokból – és ezt az ipari termelési adatok is alátámasztják –, hogy a külső kereslet továbbra is gyenge, különösen a hazánk számára kulcsfontossággal bíró járműgyártás, és ehhez kapcsolódóan az akkumulátorgyártás teljesítménye nem a kívánt szinten alakul, ez pedig az exportra is hat
– világított rá Regős, aki szerint a következő időszakban a külkereskedelmet vélhetően továbbra is pozitív egyenleg és egy döcögő export jellemzi majd. Kérdés, hogy mikor várható a külső kereslet – főleg a németországi – felfutása, hogy így a végrehajtott és a folyamatban lévő beruházások érdemi pozitív hatást tudjanak gyakorolni a gazdasági teljesítményre.
Augusztusban ismét kedvezőtlen hírek érkeztek a magyar ipar felől. A termelés havi alapon a júniusi növekedés és a júliusi stagnálás után 0,5 százalékkal mérséklődött, így pedig a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján az ágazat termelése éves alapon 4,1 százalékkal csökkent.
Ennél is nagyobb, 9,5 százalékos volt a nyers adatok szerinti visszaesés, tekintettel arra, hogy az idei augusztusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly ilyenkor.
Az ipar tehát továbbra sem tud növekedése pályára állni, a magyar gazdaság teljesítményét jelentősen visszahúzza
– húzta alá Regős Gábor. Ebben az előző hónapok adatai alapján jelentős szerepe van olyan kulcságazatoknak, mint a járműgyártás vagy az akkumulátorgyártás. A szakértő szerint e két ágazat teljesítménycsökkenése annak ellenére észlelhető, hogy jelentős beruházások történtek az elmúlt időszakban, így pedig ezek kapacitása nincs kihasználva.
Az alacsony külső kereslet miatt kevés autót rendelnek. Az elektromos autózásra való átállás lassan halad, tekintettel az ilyen autók magas árára, a technológia viszonylag kiforratlanságára és az infrastruktúra alulfejlettségére.
A külső kereslet kapcsán nem lehet elégszer hangsúlyozni a gyenge európai konjunktúrát, azon belül is elsősorban fő kereskedelmi partnernünk, Németország gyenge teljesítményét.
Kedvezőtlen hír, hogy a BMI alapján különösen is sokat romlott a helyzet Németországban. Itt a feldolgozóipari BMI értéke az előző havi 42,4-ről 40,6-ra csökkent, azaz alacsonyabb az eurózóna átlagában mért értéknél. Különösen kedvezőtlenül alakult a cégek rendelésállománya, valamint az exportértékesítések volumene.
Ez számunkra különösen kellemetlen, ugyanis két héttel ezelőtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Mandiner Trendfigyelő című műsorában jelezte: „Idén 1,5 százalékos növekedés lesz”, jövőre pedig a német gazdaság teljesítményétől függően ez a 3–5 százalék közötti sávban lehet.
Az ipar teljesítménye a harmadik negyedévben is visszahúzza a gazdasági növekedést. Kérdés, hogy ezt a visszahúzó hatást a szolgáltatások mennyiben tudják kompenzálni. A magyar gazdaság növekedéséhez szükséges lenne az ipari termelés felfutása, tekintettel arra, hogy a növekedési célkitűzések középpontjába ez az ágazat állt az elmúlt időszakban. Ahhoz pedig, hogy más legyen a kulcságazat, szintén időre lenne szükség.
(Borítókép: Ronny Hartmann / AFP)