A kereskedelem is kellett az inflációcsökkentéshez – mondta az új fogyasztóvédelmi csúcsszerv indulását is bejelentő nemzetgazdasági miniszter. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFKH) januárban áll fel, és a tervek szerint gyorsabban fog reagálni a fogyasztókat érintő kihívásra. A Nébihtől is átvesznek feladatokat.
A kereskedelmi szektor innovatív, a kihívásokra gyorsan válaszoló szektor, amely az európai GDP 10 százalékát állítja elő, úgy, hogy szereplői 99 százalékban mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek az EU legnagyobb magánmunkaadóiként 26 millió munkavállalót foglalkoztatnak – hívta fel a figyelmet Christel Delberghe, a 27 ország 150 szervezetét képviselő, elnökségi ülését Budapesten tartó EuroCommerce főtitkára a 20. alkalommal megrendezett Európai Kereskedelem Napja rendezvényt köszöntő beszédében. A kihívások ezt a szektort is érintik: a digitalizáció és a fenntarthatóság a kis- és nagykereskedelmi vállalatok számára komoly befektetést igényelnek – emlékeztetett a főtitkár.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára köszöntőjében Klauzál Gábor szavait idézte, aki szerint a kereskedelem nemcsak az áruk, de kultúrák és társadalmak találkozása is. Szavait továbbvitte Krisán László, a VOSZ kereskedelmi tagozatának elnöke, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy negyedévente 4–5 ezer milliárd forint forgalmat bonyolítanak a hazai kereskedelmi cégek. Ez azt jelenti, hogy percenként 30–35 millió forint értékben csörögnek az online pénztárgépek az 550 ezer kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás egységeiben.
„A 4,4 milliós hazai foglalkoztatotti létszám 12 százaléka dolgozik a szektorban, a magyar kereskedelem GDP-hozzájárulása az EU-s átlag 10 százalék helyett 11,5. Adók tekintetében szintén magasabb a magyar cégek hozzájárulása az európai átlagnál” – jelezte Krisán László.
A 3,6 millió európai bolt közül 106 ezer működik itthon, egy év alatt 6 ezerrel csökkent a működő kereskedelmi egységek száma. Itt fontos látni Krisán László szerint, hogy a kereskedelemben komoly átrendeződés van, hiszen a Covid óta hatalmas az online kereskedelem áttörése – egy év alatt 7 százalékos többletsúlyt szereztek a kereskedelmi mixben. Ez nem jelenti a hagyományos kereskedelem végét, de át kell alakítani a gondolkodást – jelezte a VOSZ tagozatvezetője, hozzátéve, külön vizsgálandó, hogy egyforma pályán játszanak-e a hazai és a külföldit szereplők.
A fogyasztói óvatosság a 2020-tól folyamatos válságok kapcsán nem meglepő a VOSZ tagozatvezetője szerint. Hogy ezt át lehet-e törni, arra a VOSZ 2500 céget megkérdező felmérése kedvező választ adott: nőtt a beruházást tervező vállalkozások aránya, de azért még messze vagyunk a válságok előtti szintektől. Itt tehát vannak kormányzati feladatok a VOSZ szakembere szerint, aki fontosnak tartotta, hogy a kormány a kkv-szektort kiemelt területként kezeli, a fejlesztési pontok között a finanszírozás és a tőkehelyzet javítása mellett a digitalizáció támogatása is fontos elemként jelenik meg.
Jókor jött, hogy a kormányzati feladatmegosztás keretében az NGM-hez került a kereskedelem felügyelete, hiszen így egy helyen tudtunk intézkedéseket hozni az infláció elleni lépésekről – kezdte beszédét Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a rendezvényen. A miniszter emlékeztetett: 2024. augusztusában 3,4 százalékot mutatott az éves infláció, s szeptemberben még kedvezőbb adatokat várhatunk. Nagy Márton szerint az év végéig a bázishatás miatt kismértékben növekedni fog a pénzromlás, ám a jövő évben 3 százalék alatt maradhat az infláció.
A miniszter szerint a példa nélküli inflációcsökkentésből nemcsak a kormány és az MNB, de a kiskereskedelmi szektor is kivette a részét: az összehasonlító árazás iránt már több európai ország érdeklődik. Azt azért szóvá kell tenni – tette hozzá Nagy Márton –, hogy egyes kereskedők különvéleményükkel politikai szintéren jelentek meg. Minden kereskedőnek az ügyfelek bizalma a legfontosabb, épp ezért üdvözítőbb megoldás lenne, ha az ügyfelekért folytatott versenyre, valamint a vásárlók mind jobb kiszolgálására koncentrálnának a piaci szereplők.
„Az infláció mellett a gazdasági növekedés prioritás. Ebben fontos a fogyasztás helyreállítása – augusztusban a kiskereskedelmi forgalom 4,1 százalékkal növekedett, ami azt jelzi, hogy a kereskedelem immár húzza a gazdasági növekedést” – emlékeztetett a miniszter. A tendencia folytatódásának alapja szerinte béroldalon megvan, a lakossági oldalon tehát oldódhat az óvatossági motívum. A következő feladat a vállalkozások meggyőzése lesz, hogy a beruházások is újrainduljanak.
„Jövőre 3–6 százalékos növekedés elérése a cél, ez persze függ attól, hogy alakul az export, milyen teljesítményre lesznek képesek a főbb piacaink. S persze kérdés, milyen további piacbefolyásoló intézkedések lesznek” – mondta Nagy Márton, aki a múlt héten elfogadott, a kínai autókra vonatkozó védővámokkal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a szavazáson csak 10 ország támogatta a védővámokat, 5 ország ellenezte és 12 tartózkodott.
Visszatérve a hazai kereskedelem kihívásaira, Nagy Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy a 6 legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalat külföldi tulajdonú. „Itt nem tettünk le arról a tervünkről, hogy a top 5 hazai vállalat közé hamarosan magyar cég is bekerüljön” – mondta a miniszter, aki szerint a másik – az elsővel összefüggő – cél, hogy a kereskedelemben, kiváltképp az élelmiszer-kiskereskedelemben sokkal több hazai termék jelenjen meg. Ez a magyar kkv-szektornak is fellendülést hoz, azon keresztül pedig a magyar kkv-knál dolgozóknak köszönhetően a magyar családok jobb élete is biztosított.
A kereskedelem változásának másik markáns jele az e-kereskedelem előretörése:
a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 15 százaléka már online zajlik. Ezt az üzletágat a külföldiek tarolták le, a 15 legnagyobb Magyarországon jelen lévő online kereskedőből csak 3 magyar.
Ez egyik oldalról nem gond, hiszen a fogyasztó több termékből tud választani, számára tehát előnyöket tartogat a verseny. Ugyanakkor itt bizonyosan nem tud érvényesülni a szükséges patriotizmus, ráadásul az online boltok forgalma komoly fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet.
E tekintetben lehet fontos az, hogy augusztustól a kereskedelem mellett már fogyasztóvédelemmel is az NGM foglalkozik. A két terület Nagy Márton szerint nem létezhet egymás nélkül. „A fogyasztóvédelmet meg akarjuk erősíteni, a jogosítványainkat pedig bátran fogjuk használni a fogyasztók érdekeinek megvédése érdekében” – ígérte a miniszter, emlékeztetve arra, hogy a hátunk mögött hagyott hetekben már felléptek, vizsgálatot indítottak a tisztességtelen áremelések, a légitársaságok árazási és a gépjárműkereskedők szerződéskötési gyakorlata ellen. Emellett az online banki visszaéléseknél új zárolási eljárásrendet vezettek be.
Nagy Márton bejelentette:
Januártól új csúcsszerv, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) jön létre, amely a tervek szerint gyorsan fog reagálni minden a fogyasztókat hátrányosan érintő kihívásra.
A szervezet működése pedig négy pillérre épül. Az NKFH feladata lesz
Az NKFH ellenőrzi majd így például a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának betartását, valamint ellátja az élelmiszer-forgalmazásra, -kereskedelemre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó országos ellenőrzések szakmai irányítását is. Mindez azt jelenti – jelezte a miniszter –, hogy az NKFH részben átveszi majd a Nébih feladatait is.
(Borítókép: Bevásárlóközpont. Fotó: Németh Kata / Index)