Az Építési és Közlekedési Minisztérium a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatába többek között beleírta, hogy „erkélyen napelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon”.

Azonban a jogszabályt értelmező szakemberek a g7.hu-nak elmondták, hogy a jogalkotó két fontos kiskaput nyitva hagyott:

• Az egyik, hogy a definíció szerint erkélynek csak az épület homlokzati síkjából kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső, legfeljebb egy oldalról zárt tartózkodó tér számít. Az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal határolt tér a loggia, amelyre a tiltás nem vonatkozik. Márpedig a köznyelv gyakran a loggiára is az erkély szót használja, elég sok loggia van az épületeken, és azok korlátjára kiakasztható a napelem.
• Emellett nincs egyértelműen rendezve a szövegben az az elég egyszerű eset sem, ha az erkély fölé (elő)tetőt építenek, amely jobb esetben lehet a napelem tartószerkezete is. Amennyiben ezt az adott háznál egyéb szabályok nem tiltják, akkor egyes értelmezések szerint erre szintén fel lehet rakni a napelemet.

Jövőre élesedik a tiltás

A portál arra is rámutatott, hogy az erkélynapelemek kisebb teljesítményűek, így csak arra alkalmasak, hogy besegítsenek a villanyszámla csökkentésébe, de előnyük, hogy például városiasabb környezetben, akár társasházakban is könnyen lehet(ne) őket telepíteni.

Mivel a tiltás csak jövőre indul, december végéig még szabadon lehet erkélyekre is napelemet tenni (az engedélyköteles konstrukciókból), így azokért átmenetileg élénkülhet a kereslet

– fogalmaznak, majd hozzátették: „nem világos, hogy utána melyik hatóságnak lesz feladata ellenőrizni a tiltást, és ezt hogyan fogja a hétköznapokban megvalósítani. Nem feltétlenül lesz könnyű meghatározni a kihelyezés időpontját, hiszen az engedélyeket nem magukra a napelempanelekre, hanem az áramot átalakító inverterekre adják ki”.