A szervizdíjat 12 százalékban maximalizálja a kormány, elkülönítve a borravalótól. A borravaló pedig közvetlenül a felszolgálóhoz kerül – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Megvizsgáltuk, mit is jelent ez a változtatás és hogyan írja át a vendéglátás helyzetét.
Az új 14+2 pontos turisztikai akciótervvel a kormánynak az a célja, hogy a bürokráciacsökkentés mellett a turisztikai ágazat versenyképességét növelje. A turizmus teljesítményéről és a közelgő változtatásokról részletesen beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amelyről az Index a helyszínről tudósított.
Úgy véljük, hogy több olyan eleme is van a turisztikai akciótervnek, melyek várható hatásait érdemes mélyebben megvizsgálni. Ilyen a készpénzmentes borravaló szabályozásának módosítása, a felszolgálási díj maximalizálása és az állatkerti belépő, mint béren kívüli juttatás és a digitális SZÉP-kártya-fejlesztés.
A jelenlegi szabályozás értelmében, ha a borravaló kifizetése például bankkártyával történik a szolgáltató pénztárába, akkor annak kifizetése a munkavállaló részére adó- és járulékköteles, miközben ha a felszolgáló közvetlenül kapja kézhez készpénz formájában, akkor adómentes bevétel.
Itt tehát a modern technológiák és a készpénzhasználat háttérbe szorulása a munkavállalókat negatív helyzetbe hozta, emiatt pedig a borravaló nem feltétlenül tudja elérni célját.
Ezt a problémát igyekszik feloldani a mostani javaslat, amely elsősorban a felszolgálók számára jár majd kedvező hatással – világított rá lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője, akivel az új akcióterv hatásait elemeztük.
A felszolgálási díj a köznyelvben sokszor kötelező borravalóként jelenik meg, ugyanakkor szabályozási szempontból eltér attól, azonban összességében a vendéglátóhelynek jelent többletbevételt, amelyet a bérek fejlesztésére tud fordítani.
A tapasztalatok szerint ezzel a lehetőséggel a szolgáltatók egy része vissza is élt, a szervizdíjat nem kell feltüntetni például az étlapon az egyes ételek áraiban, elég azt csak az étlap alján
– világított rá Molnár. Emiatt a ténylegesnél alacsonyabb árakkal tudják rávenni a nem tudatos vásárlókat a nagyobb költésre, akik csak a számla kézhez kapásánál tudják meg, hogy ténylegesen mennyibe is került például a vacsora a felszolgálási díjjal együtt.
Ennek értéke akár 20 százalék is lehet, még abban az esetben is, ha csak elvitelre kértük az ételt, tényleges felszolgálás pedig nem is történt
– folytatta Molnár, aki szerint ez egyébiránt egy olyan mellékhatással is járt, hogy a szervizdíj miatt a fogyasztók már nem adtak borravalót, amely így a munkavállalók helyzetét is rontotta.
A felszolgálási díj maximalizálása fogyasztói szempontból árcsökkenéssel járhat. A piaci verseny miatt nem valószínű, hogy áremeléssel reagálnak rá a vendéglátóhelyek, ők feltehetően kénytelenek lesznek lenyelni a bevételkiesést – előnybe kerülnek azon helyek, amelyek kevéssé éltek vissza eddig ezzel a lehetőséggel.
Ezen felül az alacsonyabb díj a borravaló adását is ösztönözheti, amely így a munkavállalók helyzetét is javíthatja.
Nagy Márton hétfőn azt is bejelentette, hogy elindul a digitális SZÉP-kártya-fejlesztés. Ezen javaslat esetében is azt láthatjuk, hogy a szabályozás igyekszik utána menni a piaci trendeknek.
Az új technológiák, az érintésmentes fizetés vagy a mobilos megoldások nagyon gyors ütemben terjednek, főleg a fiatalabb generációk körében. Ebben a tekintetben a SZÉP-kártya jelenleg lemaradásban van
– világított rá Molnár. A szabályozás átalakítása bővítené a felhasználási lehetőségeket.
Elmondások alapján gyakran előfordul, hogy amikor az eladó jelzi a fogyasztó számára, hogy SZÉP-kártyás fizetés is rendelkezésre áll, akkor a vásárlók bosszankodnak, hogy épp nincs náluk a kártya.
Az ilyen jellegű problémákat a digitális megoldásokkal, például mobilos fizetéssel át lehetne hidalni, ezáltal pedig csökkenne annak az esélye, hogy nagyobb összegek ragadnak benn a SZÉP-kártyákon.
Az állatkertek hosszabb ideje szorgalmazták, hogy a munkáltatók béren kívüli juttatásként akár adómentesen, akár kedvező adózás mellett állatkerti belépőt is adhassanak a munkavállalóiknak.
A béren kívüli juttatások esetében a kormányzat kiemelt célja bizonyos gazdasági ágak támogatása, például a turizmus vagy a vendéglátásé a SZÉP-kártya révén, de sportbelépők vagy kulturális szolgáltatások, színház-, tánc-, cirkusz és egyebek is finanszírozhatóak ilyen módon. Ez utóbbi kör bővülne most az állatkerti belépővel.
Ez az állatkertek számára mindenképpen kedvező módosítás lenne, növelné a forgalmukat, de várhatóan a családosok is örömmel vennék igénybe, amennyiben a munkáltatók is lehetőséget biztosítanak erre
– véli Molnár. A szakértő szerint összességében ugyanakkor nagy változásra nem számíthatunk ezen a téren, a béren kívüli juttatások felhasználása eddig is rendkívül széles körű volt.
(Borítókép: Reza Estakhrian / Getty Images)