„Amerikai bankok tudják teljesíteni az elvárt hozamot, az európaiak viszont nem” – mondta csütörtöki előadásában Csányi Sándor. Az OTP Bank elnök-vezérigazgató külön felhívta arra a figyelmet, hogy Magyarországon jelentős kormányzati elvonásokban részesültek, ennek ellenére Európa egyik legstabilabb bankja az OTP.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio konferenciáján tartott csütörtöki beszédében elsőként megjegyezte: „Nagy Márton úgyis tud mindent” – így nem sajnálta a bankvezér, hogy a miniszter késett A bankszektor kihívásai című előadásáról. Majd a viccet félretéve kiemelte, Amerika GDP-je 2014-től háromszor jobban nőtt, mint Európáé. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a termelékenység Ázsiával szemben is jelentősen elmarad a kontinensünkön.
A jövő sem annyira biztató.
Kiemelte, sok sikeres európai vállalat vándorol Amerikába. „A hitelek növekedésében ugyanezt a trendet látjuk.” Csökkent az európai bankok mozgástere – tette egyértelművé az OTP elnök-vezérigazgatója.
Csányi Sándor szerint az elmúlt tíz évben az amerikai bankhitelei nagyjából háromszor annyival nőttek, mint az eurózóna hitelei. Szerinte az európai GDP 6 százalékkal, 850 milliárd euróval lehetne magasabb ugyanolyan hitelnövekedés mellett. Szerinte a banki válságért elsősorban a hitelminősítők voltak a felelősek, azonban a kormányok nem vonták le a tanulságokat – tovább nőtt az európai államok eladósodottsága.
Európában jelentős gazdaságot visszafogó intézkedésre került sor a 2008-as válságot követően, de Amerikában a válságot követően sokkal piacbarátabb környezetet hoztak létre. Így Európában nő az államok adóssága. Csányi Sándor szerint az európai bankok tőkearányos megtérülése feleakkora, mint az amerikai pénzintézeteknek.
Az amerikai bankok tudják teljesíteni az elvárt hozamot. Az európai bankok nem.
Az OTP elnök-vezérigazgatója aláhúzta, az európai bankok tőzsdei értéke nem éri el a saját tőkéjének értékét: „Mondhatjuk azt, hogy nem vonzó egy banki befektetés.”
Szerinte nemcsak az amerikai bankok nyertek teret, hanem a fizetési szolgáltatók is, gyakorlatilag 100 százalékban az amerikaiak uralják a piacot. Részben a magyar adókörnyezet miatt Csányi Sándor kiemelte, hogy „eljutunk lassan mi is oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket”.
Itt egy kis közjáték következett: megérkezett a beszéde közepén Nagy Márton. erre Csányi úgy reagált: „pont emlegettük, miniszter úr.”
Majd úgy folytatta, hogy az Európai Központi Bank szabályzói 8 évvel el vannak maradva Csányi Sándor szerint, és inkább szigorítanak, és többletköltségeket eredményező intézkedéseket hoztak.
„Ha megnézzük a szabályzásokat, egyértelmű, azok a szereplők, akik nem tartoznak a banki szabályzás alá, azok előnyt élveznek.” Csányi Sándor szerint a pénzügyi szolgáltatók úgy tudnak teret nyerni, hogy számos extra költséggel, adminisztrációval nem kell foglalkozniuk. Ezeket a szolgáltatókat nem lehet megfelelően figyelemmel kísérni.
Emlékeztetett arra, hogy rengeteg extraadót fizettek 2022-ben, az OTP Magyarország pedig negatívba fordult. A régiós bankszektorral kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez meghaladta az eurózónában látható növekedést. Csányi Sándor szerint szükség lenne egy bankszektori konszolidációra Európában, ugyanakkor ez nem egyszerű. Németországban beindult egy ilyen folyamat, de „rögtön közbelépett a politika”.
Az OTP Bank elnöke szerint Magyarországon a hitelnövekedés megegyezett a régiós szinttel, de a tőkearányos megtérülésben elmaradtunk, még az eurózónától is. A magyar bankszektor hitelállománya azonban 2014-ről 2024-re 76 százalékban nőtt, annak ellenére, hogy a különadókkal kapcsolatban ilyen aktívan Csányi Sándor szerint csak a magyar kormány avatkozik be – a kormány túlzott beavatkozásait folyamatosan bírálta előadásában.
Csányi Sándor szerint „olyan adókat kaptunk a nyakunkba, amiket más nem”. És az adó bevezetésekor elhangzott ígéretek nem teljesültek. A korábbi ígéretek szerint 2024-ben már nem kellene az extraprofitadónak léteznie. Ugyanakkor most azért fizetnek, mert a költségvetési hiány jelentős. „Mi kifizetjük a különadót, Nagy Márton meg kap egy külön tárcát, ez nem fair eljárás a bankszektorral szemben”
Furcsa logika, hogy 5 százalékos kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél, de egy szót sem hallok arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe
– fogalmazta meg kritikáját Csányi Sándor, miközben Nagy Mártonra nézett – „pedig csak van összefüggés a kettő között, legalábbis régen volt”. Csányi Sándor kiemelte: Európában páratlan, hogy a magyar kormány milyen magas szinten szól bele a bankrendszerbe.
Az OTP Bank első embere szerint a bankszektor az 5 százalékos kamatplafont vállalja, azonban a kormány semmilyen garanciát nem ad az inflációval kapcsolatban – pedig a kettő között van kapcsolat. Majd végezetül kiemelte, hogy az Európai Központi Bank csinált egy stressztesztet, és itt Európa negyedik legstabilabb bankja az OTP lett.