„Ha azon múlik, garantálom, hogy az infláció 3 százalék körül lesz a jövőben, és a kormány mindent elkövet, hogy ne is emelkedjen. De akkor az 5 százalék is tuti?” – kérdezett vissza Nagy Márton Csányi Sándorra a Portfolio.hu Budapest Economic Forum rendezvényen azt követően, hogy az OTP elnök-vezérigazgatója a bankoktól kért „önkéntes”, 5 százalékos lakáshitel-THM-plafon kapcsán arról beszélt, hogy a kérés mellett nem hallja, a kormány milyen garanciát vállal az inflációra, noha ez – mondta Csányi – összefügg. A nemzetgazdasági miniszter szerint lakhatási válság van Magyarországon, és ennek megoldásában a kormány mellett a bankoknak is van szerepe.

„A bankokról nem akarok beszélni – pedig tudnék, hiszen az elmúlt 22 évben együtt dolgoztunk” – mondta a miniszter, majd megdicsérte a pénzintézeteket. Szerinte az látszik, hogy a magyar bankrendszer stabil, jövedelmező és hitelez – tehát ellátja a feladatát. Ezért köszönet jár. Nagy Márton szerint az extra terhek és azok fennmaradása a változó környezettel függ össze, ez nem igazán attól függ, ki a miniszterelnök és ki a gazdasági miniszter.

Jövőre ugrik a növekedés

A III. negyedéves GDP nem éri majd el a piac által várt 1,5 százalékot – az NGM 0-hoz közeli, de pozitív adatot vár. Így az éves növekedés is gyengébb lehet a vártnál. Ennek fő oka Nagy Márton szerint az ipar 4-5 százalékos zsugorodása. Kedvező, hogy a kiskereskedelmi forgalom stabilan 4 százalékkal nő, ezen belül az élelmiszer-kereskedelem 7-8 százalékkal bővül. Ez azt jelzi, hogy a belgazdaság már helyreállt – oldódhat a bizalmatlansági motívum. Egy nemzetgazdasági miniszter elsősorban ezért felel. A külgazdasági gyengeségeinkért inkább a német gazdaság felel – ott idén is negatív lesz a gazdasági növekedés, és jövőre is csak 1,1 százalékos bővüléssel számolnak.

Nagy Márton szerint

Az inflációt legyőztük, s a visszatérésétől sem kell félni. A háztartások fogyasztási kiadása már emelkedik, bár ebbe még belekavar a külföldi online webshopok forgalma, de itt stabil és javuló a helyzet.

A beruházások a külpiaci gyengeség és a belső fogyasztás megtorpanása miatt maradtak – de utóbbiban már látszik a javulás. 2025-ben ráadásul számos gyár kezdi el működését, ami szintén megdobhatja a beruházási adatokat – hívta fel a figyelmet a miniszter. 

A fentiek eredőjeként a kormány jövőre 3,4 százalékos növekedéssel tervez, de ez konzervatív előrejelzés – vélekedett Nagy Márton.

A kormány új gazdaságpolitikai akciótervet készített, amelynek 3 eleme van:

1. a megfelelő lakhatás biztosítása,
2. a jövedelmek vásárlóerejének növelése és
3. a Demján Sándor kkv-vállalkozásfejlesztési program.

Az OECD-minősítés szerint kritikus a fővárosi lakhatási probléma

Az első pont, a lakhatás biztosítása kapcsán a miniszter arról beszélt, hogy évente legalább 25 ezer új lakásnak kellene épülnie. 2024-ben ehhez képest maximum 14 ezer új lakás épül. Eközben a lakásvásárlások száma nő – ez növeli a lakásinflációt. A Covid óta az országos lakásárindex 64 százalékos, a budapesti 44,5 százalékos növekedést mutat, a lakbérindex 41,5 százalékos emelkedést jelent 2020 óta.

A kormány szerint megfizethető négyzetméter- és albérletárak kellenek – a lakhatási infláció ugyanis drasztikus, és lerontja a többi mutatót is.

Budapesten, de már Debrecenben is 12 évnyi jövedelem kell egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához.

– helyezte nemzetközi összevetésbe a miniszter a magyar helyzetet.

Szavai szerint Budapesten 800 ezer háztartás van, ebből 140 ezren bérelt lakásban élnek – ez 18 százalékos arány. (További 26 ezer lakás pedig rövid távú lakáskiadásban érdekelt.) Ez az adat – legalábbis a főváros szempontjából – cáfolja azt, hogy Magyarországon tulajdonon alapul a lakhatás – ráadásul ez a szám NAV-adatokból leszűrt, tehát hivatalos adat, a valóság és a válság ennél rosszabb lehet. Budapesten tehát beavatkozásra van szükség – bár ez nem elsősorban kormányzati feladat kellene hogy legyen.

A fentiek miatt 10 elemű lakhatási tervet tervezett a kormány.

Ezek Budapest specifikus lépései:

• Az Airbnb feltételeinek szigorítása – jövő héten indul a társadalmi egyeztetés –, 2 éves moratórium jön az új engedélyekre, és 4-5-szörös adóemelést terveznek.
• A lakásbérleti díjak és szerződési feltételek szabályozása.
• Megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhely létesítése – a miniszter szerint ez sem kormányzati feladat, hanem az egyetemeké. „Segítenénk mi külön is, de az elmúlt években egyszerűen nem indult olyan fejlesztés, amit támogatni lehetett volna” – jelezte Nagy Márton.

Országos intézkedések:

• Fiatalok lakhatási problémáit kezelő lakásprogramot hirdetnek.
• Vidéki otthonfelújítási program kerül bevezetésre.
• A SZÉP-kártyára érkező juttatások 50 százalékát átmenetileg felújításra lehet használni.
• Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti lakáscélú felhasználását is lehetővé teszik. A fenti két pont kapcsán a miniszter jelezte: a támogatható felújításokban nem történik változás a korábbi otthonfelújítási program feltételeihez képest – ugyanazokra a munkákra lehet majd felhasználni a pénzeket.
• Munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatást dolgoznak ki, amelyben lakásbérletre és hiteltörlesztésre lehet felhasználni a munkáltatói támogatást.
• Új lakások áfájának 5 százalékos mértékének fenntartása.
• Az 5 százalékos önkéntes lakáshitel-kamatplafon bevezetése. 

Meglesz az 1 milliós bruttó átlagkereset

A második programelem, a jövedelmek vásárlóerejének növelése kapcsán a miniszter arra emlékeztetett, „nem kérdés, hogy nagyon erős munkaalapú társadalmat építettünk fel, de nem tudunk még további 1 millió új munkahelyet létrehozni”. A bérekkel kapcsolatban a 2016-os, 6 éves bérmegállapodás sokat segített.

A mostani helyzet értékelése kapcsán arról beszélt, hogy az infláció megette a jövedelmeket. A pénzromlás ütemének csökkenését követően most 9-10 százalékos a reálbér növekedése, de ez fenntarthatatlan. A kormány 5 százalékos reálbér-konvergenciával számol. Ezzel 2028-ra elérhető lehet az 1000 eurós minimálbér és 1 millió forintos bruttó átlagkereset – jelezte a miniszter.

Nagy Márton szerint a munkaadók és a munkavállalók is egyetértenek abban, hogy 2027-re elérheti a minimálbér a 400 ezer forintos (1000 eurós) szintet. 

A bruttó – minden, a munkáltatótól a dolgozónak nyújtott kifizetést tartalmazó – átlagkereset jelenleg 651 ezer forint. Ez 2028-ra 971 ezerre emelkedhet. De a növekedés alapjának az inflációnak és a gazdasági növekedésen együtt kell alapulnia – ha a növekedés nélkül emelnénk a jövedelmeket, az katasztrófához vezetne a vállalatok életében – hangsúlyozta a miniszter. 

A fenti célok teljesüléséhez a következő pontok vihetnek közelebb: 

1. hároméves bérmegállapodás,
2. a munkáshitel elindítása: 0 százalékos, maximum 4 milliós összegű pályakezdő hitelt kaphatnak a fiatalok – arról még zajlik az egyeztetés, hogy a 17–22 éves korosztályi sáv megfelelő-e,
3. a családi adókedvezmény megduplázása. 

Nagyobb és nem több kkv kell

A hazai kkv-k felemelkedését, a gazdasági miniszter szavai szerint méretugrását segítő Demján Sándor-program alapját azok az adatok szolgáltatják, amelyek szerint az exportáló nagyvállalatok csapdája még jelen van. Hazai nagyvállalatok 17 százalékban, a kkv-k mindössze 10 százalékban részesednek az exportból. Exportképes kkv-nk mindössze 16 ezer van.

Az itthon működő 977 vállalkozásunkból 940 ezer mikrocég – innen kell felemelni a társaságokat, ezért kell méretugrást végrehajtani. Nem kell a vállalkozások számát növelni, fejleszteni kell a meglévő cégeket. 

A hazai kkv-k 20 százalékának tőkehelyzete kritikus, nem is hitelezhetőek. Különösen komoly probléma ez az építőipar, a kereskedelem és részben a mezőgazdaság területén.

További, hamarosan feszítő gondként jelentkezik a miniszter szerint az, hogy ma a jegybank mérlegében 3000 milliárd vállalati hitel van – ez azért fenyegető, mert lejárnak. Az NHP-hitelek 2,5 százalékon futnak, az NKP-kötvények átlagosan 4 százalékos szinten vannak meghúzva. A megújításkor komoly feladatok várnak az MNB új vezetésére a miniszter szerint.

A Demján Sándor-program keretében a tőketámogatási oldalon 

• meghirdetik a kkv-tőkefinanszírozási programot – ez egy 100 milliárdos program, ahol 30 százalékos tőkeemelést adnak a cégeknek. Az elbírálásban feladatot kap a Kavosz is. Ami biztos, ingatlanberuházást nem lehet a tőkéből megvalósítani;
• kifektetést támogató Exim-hitel és NTH-tőkeprogram indul. 

Vissza nem térítendő támogatást lehet majd igényelni

• az 1+1 kkv-beruházásélénkítő támogatási programban és 
• a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program keretében.

Hiteloldalon segítséget jelent majd

• a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek 3,5 százalékos kamatszintre mérséklése, 
• illetve az Eximbank exportösztönző hitelprogramja. 

Uniós területen 

• a vállalkozásfejlesztési uniós programok felgyorsítását ígérte a miniszter, 

míg a szabályozási területen

• a kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentését előirányzó lépések várhatóak – itt példaként a könyvvizsgálati értékhatár csökkentése szerepelt.

(Borítókép: Nagy Márton 2024. szeptember 17-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)