Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán bejelentette az új gazdaságpolitikai akcióterv részleteit. A kormány lépése nem lepte meg a piacokat, jó előre kommunikálták, hogy jelentős gazdasági lépések következnek. A jövedelempolitika és a lakhatási kérdések kiemelt területek lesznek, így jelentős fordulat jöhet a mindennapok gazdaságában. Ugyanakkor azt is érdemes kiemelni, hogy a kormány most nem számokkal dobálózik, hanem konkrét lépéseket jelentett be.
A kormány szerdán bejelentette, új gazdaságpolitikai akciótervről döntött. A gazdasági semlegességgel összhangban a terv három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz. A lépés semmiképpen sem meglepő, az új kormányzati intézkedéseket a nemzetgazdasági miniszter pont az Indexnek adott interjújában lengette be.
Az akkor körvonalazódó lépések így már testet öltöttek. Három kulcspontot emelt ki a kormány: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások – elsősorban a kis- és középvállalkozások –méretének megduplázódása.
„Mindhárom pillér kiemelkedő fontossággal bír” – mondta az Indexnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint a bérek felzárkóztatása egyrészt kulcskérdés a jólét szempontjából, másrészt szükséges ahhoz, hogy a munkaerő itthon maradjon, ne más országokban keresse boldogulását. Ehhez persze az is kell, hogy az érték növekedése euróban is megmaradjon, és ez segíti a fogyasztás bővülését is.
Az Index az elmúlt csaknem két évben számos alkalommal igyekezett felhívni a figyelmet, hogy jelentős mértékű lakhatási válság nehezíti a mindennapokat. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a lakhatási kérdéseknek szintén több vetületük van. A megdrágult fővárosi lakhatás megdrágítja a megélhetést, márpedig akinek vidékről felköltözve sokat kell lakhatásra költeni, az lehet, hogy akkor már egy kicsit tovább megy nyugatabbra. Sokan kiköltöznek a főváros környékére, vagy akár még messzebbről járnak be – ez számukra időveszteség, és a környékbeli települések infrastruktúráját sem erre a népességszámra tervezték.
Regős Gábor szerint a kkv-k támogatása azért fontos, mert a gazdaság alappillérét jelentik – jellemzően ezek a vállalkozások vannak magyar tulajdonban, a megtermelt profitjuk itthon hasznosul. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kitért arra is, pozitív hatásként jelölhetjük meg, hogy régóta fennálló problémák kezelése kezdődik el, ami érdemben segíteni tudja a növekedést is.
Természetesen vannak kockázatok, amelyekre figyelni kell. A lakásokkal kapcsolatos programpontoknál például fennállhat annak a veszélye, hogy az az építőipari árak emelkedésében csapódik le, ez pedig nem cél. Az Airbnb túlzott szigorítása visszavethetné a turizmust – nem véletlen, hogy itt nem született egyik napról a másikra döntés, hanem vizsgálják, hogy pontosan mi legyen a szabályozás.
A nyugdíjpénztárak esetében kockázat lehet a pénzügyi tudatosság csökkenése, a nyugdíjcélú megtakarítások egy részének felélése – itt nagyban segíthet, ha egy hosszú távú koncepcióként a nyugdíjpénztárak egyszerre segíthetik a nyugdíj- és lakáscélokat, hiszen ez egyaránt hozzájárulhat az öngondoskodáshoz, és végső soron mind a nyugdíj-, mind a lakáscélú megtakarításokat erősíti. „Lehetnek tehát kockázatok, de ezek mértéke messze nem olyan jelentős, mint amilyen nagy az a három problémakör, amelynek megoldására a mostani akcióterv vállalkozik” – összegezte az Indexnek Regős Gábor.
A kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is kitért, hogy az akcióterv fedezetét jövőre a kormányzat által várt 4 százalék feletti növekedés adhatja. Így Virovácz Péter, az ING vezető elemzője annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte nagy meglepetésről nem beszélhetünk a bejelentésekkel kapcsolatban: egyrészt már egy ideje lebegtették ezeket az intézkedéseket, másrészt ahhoz, hogy jövőre bármennyire is reális legyen az érdemben 4 százalék feletti gazdasági növekedés, ahhoz kell a belső élénkítés. „Nyilvánvalóan az, hogy a kormány a 2026-os parlamenti választások előtti évre időzítette mindezeket, szintén nem meglepetés.” Az ING elemzője szerint sok tekintetben lehet némi növekedési hozadéka ezeknek az intézkedéseknek, de sok esetben kockázatos lépésnek tűnnek, mivel rövid távon inkább a politikai haszon söpörhető be, a negatív kockázatok megjelenése mellett,
miközben érdemi pozitív hatást a gazdaságra csak hosszabb távon gyakorolhatnak.
A jövő évi költségvetést legkorábban decemberben véglegesíthetik. Mivel jelenleg csak annyit tudni róla, hogy 3,7 százalékra tervezik a hiánycélt – de nem tudjuk a mögöttes friss sarokszámokat, sem pedig az új makrogazdasági pályát – így nehéz megítélni, hogy ez most a takarón túli nyújtózást jelenti-e.
De alapvetően a költségvetésen belüli átcsoportosításokkal megteremthetők ezen programoknak forrásai. Az már más kérdés, hogy a konvergenciaprogramban tavasszal lefektetett makrogazdasági és költségvetési pályát alapul véve már ezen Akcióterv hiányában sem tűnik könnyen teljesíthetőnek a hiánycélt kiigazító intézkedések nélkül
– összegezte Virovácz Péter. Viszont Regős Gábor szerint a hiány lefaragása és az aktuális évi hiánycél betartása elsődleges kérdés. Ennek elmaradását sem a piac, sem a hitelminősítők nem tolerálnák, erőteljes negatív következményekkel járna, vagyis a forint gyengülne, az államadósság finanszírozása pedig drágulna.
Szerinte a mostani intézkedéscsomagon látszik, hogy nem a pénzosztás vagy a pénzszórás volt a cél. „Ezt bizonyítja az is, hogy például a családi adókedvezmény megduplázása sem egy lépésben valósul meg, hanem két évre elosztva, figyelembe véve a költségvetési realitásokat – így már nem jelent akkora terhet.”
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint vannak olyan pontok is, amelyek nem jelentenek pluszkiadást, csak a meglévő források rugalmasabb felhasználását segítik – mint például a Széchenyi Kártyára érkező juttatások rugalmasabb felhasználása. „Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ahol szükséges, ott nem kell kiadásokkal számolni a költségvetésben, de az ész nélküli költekezést ebbe a programba nem látom bele.”
Külön érdemes kitérni a béremelések kérdéskörére, hiszen ez egyrészt nem megy magától: a vállalkozások akkor emelnek bért, ha muszáj nekik – ha a piac rákényszeríti őket azzal, hogy a jó minőségű munkaerő alacsonyabb bérek esetében odébbáll, mert van hova mennie, illetve akkor, ha a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt muszáj.
„Tegyük hozzá, e kettő közül is a garantált bérminimum a fontosabb, így lényeges, hogy a következő években itt is érdemi, két számjegyű emelkedés következzen be. Másrészt a béremeléseket a maga területén az államnak is végre kell hajtania – ez részben költség, részben viszont a magasabb bérszínvonal több bevételt hoz például a munkára rakódó adók és járulékok, valamint a fogyasztási adók miatt” – mondta az Indexnek Regős Gábor.
Elsőre úgy tűnhet, a kormány most nem a legégetőbb kérdéseket orvosolja, és valóban vannak ezeknél fontosabb témák is, mint például a háborúk, a geopolitikai konfliktusok vagy éppen az európai versenyképesség és növekedés. Azonban ezek Regős Gábor szerint nem olyan kérdések, amelyeket a kormány egymaga meg tudna oldani.
„Így ha csak hátradől, és azt mondja, hogy ezek a legfontosabb kérdések, ezekre várom a megoldást, és akkor jobb lesz a gazdasági helyzet, akkor abból még nem lesz növekedés, nem lesz felzárkózás.” Így kijelenthető, hogy a kormány a saját hatáskörében a legfontosabb területeken hozott intézkedéseket.
Amivel ezt a listát ki lehet egészíteni, az például az uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdése – ez viszont nem kifejezetten gazdasági kérdés –, valamint az, hogy olyan beruházások kerüljenek hazánkban végrehajtásra, amelyek minél magasabb hozzáadott értékű tevékenységhez vezetnek, akár kis-, akár nagyvállalatokról van szó, és hogy ezek a beruházások minél szervesebben beépüljenek a magyar gazdaságba
– összegezte a közgazdász, aki hozzátette, a csomag nem közvetlenül része a gazdasági semlegesség stratégiájának, de azért valahol található illeszkedési pont. Ilyen lehet például, hogy ha szeretnénk többet exportálni, abban nagyon nagy szerep hárulhat a versenyképes kkv-kra, így azok fejlesztése segítheti ezt a területet is.
Virovácz Péter szerint ahhoz, hogy az idei, meglehetősen gyenge és számos negatív meglepetéssel tarkított év után jövőre dinamikusabb növekedési pályára álljon Magyarország, elsősorban a fogyasztói és üzleti bizalom erősítésére van szükség. A bejelentett intézkedések akár segíthetnek is ebben, és ezen keresztül a tovagyűrűző hatások által a program költségvetési terhei is csökkenhetnek nettósítva, ahogyan a gazdasági növekedés is kaphat némi ösztönzést.
Ugyanakkor szerinte az is nagy kérdés, milyen mélyről kell elindulni. „A harmadik negyedéves gazdasági teljesítményt ugyanis még nem ismerjük, de az eddigi információk alapján érik egy komoly negatív meglepetés, amelynek a legrosszabb esete a technikai recesszió, vagyis egy újabb negyedéves alapú csökkenés a GDP-ben.”
A különféle felmérések szerint a vállalatok számára jelen pillanatban legégetőbb probléma a kereslet hiánya, valamint a képzett munkaerő hiánya. Alapvetően az Akcióterv önmagában és közvetlen módon aligha oldja meg ezeket problémákat. Ráadásul a vállalatok jelentős része továbbra is komolyan tart az inflációtól, a költségeinek várható emelkedését pedig azonnal továbbhárítaná a fogyasztókra
– emelte ki az ING elemzője. Vagyis Virovácz Péter szerint egy ilyen jellegű program mögött a legnagyobb veszély a jelenlegi gazdasági helyzetben az, hogy amit megnyerünk a vámon, azt elveszítjük a réven, jelesül egy újabb inflációs problémát generálunk, ami így az elvárt gazdasági növekedési hatásokat igen jelentősen megnyirbálhatja. Erre a hatásra leginkább érzékenyek a lakáspiac és az ahhoz kapcsolódó szektorok lehetnek.
Regős Gábor szerint a kkv-k esetében a termelékenység természetszerűleg alacsonyabb, mint a nagyvállalatoknál, így kevésbé versenyképesek. Ebből következően sok esetben kevésbé tudnak forrást találni innovációra, beruházásra, vagy kevésbé van egyáltalán kapacitásuk ilyennel foglalkozni. A magyar tulajdonú vállalkozások között kevés a nagyvállalat, így a magyar gazdaság szempontjából fontos a kkv-szektor és annak fejlődése.
A program a kkv-k működését több irányból próbálja segíteni, és így egyaránt támogat olyan kkv-kat, amelyek a fejlettség magasabb fokán állnak, és már az exporton gondolkodnak, vagy más országban terjeszkednének, de olyan kkv-kat is segít, amelyeknél a feladat még kezdetlegesebb: a digitalizáció első lépéseinek megtétele, az interneten való megjelenés. Fontos a kkv-k esetében az innovációs tevékenység fellendítése, hiszen ez az, ami valami újhoz, valami magasabb hozzáadott értékűhöz tud elvezetni – remélhetőleg ezt támogató alpont is lesz a programban.
A kkv-k esetében a legégetőbb kérdés – hasonlóan a nagyvállalatokhoz – a kereslet, ezt követi a sorban a munkaerőhiány, valamint az árak és az árfolyam alakulása, valahol e kettővel helyezkedik el egy szinten a beruházások kérdése. A keresletet a kormány csak részben tudja élénkíteni: a külső kereslet erősítésében nem tud segíteni, az európai gazdaságot nem tudja beindítani. A belső keresletet a béremelések mindenképpen segíthetik, tehát ezt elősegíti az intézkedéscsomag.
A munkaerőhiány bár a vállalkozó szempontjából hátrányos lehet, hiszen csak drágábban jut megfelelő munkaerőhöz, a bérfelzárkózásnak előfeltétele, így ezt nem cél megszüntetni. Sőt, a kkv-k fejlesztése pont segíthet abban, hogy a hatékonyabb működés révén ki tudják fizetni a magasabb béreket. Az árfolyam és a makrogazdasági környezet stabilan tartása fontos feladat, és az energiaárakat is megfizethető szinten kell tartani a cégek számára.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza végezetül kiemelte, fontos látni, hogy ez a lista, amit a kkv-k a különböző felmérésekben válaszul adnak, inkább csak egy pillanatkép, a napi működés nehézségei alapján állt össze, nem pedig azt mutatja, hogy mi a hosszú távú növekedés, a fejlődés, az innováció gátja.
(Borítókép: Gulyás Gergely 2024. október 16-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)