Az MTI közlése szerint a miniszter a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó uniós miniszterek informális ülésén tartott nyitóbeszédében kiemelte, hogy a világgazdaság jelenleg alapvető átalakuláson megy keresztül.

Ennek egyik fő oka az EU döntése a közúti közlekedés elektromos átállításáról, amely a globális károsanyag-kibocsátás egyhatodáért felelős. Szijjártó Péter megjegyezte, hogy a zöld átállás lehetősége, amely az EU döntése nélkül nem valósulhatott volna meg, új kihívások elé állította a gazdasági szereplőket, akiknek alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez.

A miniszter rámutatott, hogy Kína és a kínai vállalatok ma már elengedhetetlen részét képezik az elektromos autóipari beszállítói és termelési láncoknak. Szijjártó üdvözölte, hogy a legnagyobb európai autógyártók sikeresen alkalmazkodtak az új helyzethez, azonban aggasztónak tartotta, hogy az elektromos akkumulátorok gyártásában nem történt hasonló előrelépés. Ezen a területen a nyugati cégek többsége a keleti, különösen kínai vállalatokra támaszkodik.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy bármilyen olyan intézkedés, amely korlátozza a nyugati cégek és keleti beszállítóik közötti együttműködést, alapvetően veszélyezteti az európai autógyártók alkalmazkodási stratégiáját. Figyelmeztetett arra, hogy ha az európai autóipari cégek nem tudják sikeresen végrehajtani új stratégiáikat, az negatív következményekkel járhat az egész kontinens gazdaságára.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az EU nemrégiben átfogó beruházási megállapodásról tárgyalt Kínával, és megjegyezte, hogy az elektromos autóiparra kivetett importvámok új irányt képviselnek. Rámutatott, hogy a huszonhét tagállamból csupán tíz támogatta ezeket a vámtételeket, amely a blokk teljes lakosságának mindössze 45 százalékát jelenti.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalom értéke körülbelül 740 milliárd euróra rúgott, ami indokolja a büntetővámok potenciális hatásának megvitatását, hiszen Peking máris ellenlépéseket helyezett kilátásba.

A miniszter Magyarország példáját is említette, amely az egyik olyan ország, ahol mindhárom német prémium autómárka gyárával rendelkezik. Ezen kívül a legnagyobb keleti elektromosakkumulátor-gyártók közül öt is itt létesített üzemet, főként a német cégek erős jelenléte miatt. Szijjártó Péter összegzésül elmondta, hogy a kelet-nyugati ipari együttműködés mindkét fél számára előnyös, különösen Magyarország számára, amely kedvező beruházási környezetet biztosít.