Varga Mihály csütörtökön bejelentette, hogy nem készülnek új adók bevezetésére. Felidézte, hogy már bejelentették három adó, a légi forgalmi, a gyógyszergyártói és a távközlési extraprofitadó kivezetését, és szeretnék folytatni ezt a sort. A bejelentéssel párhuzamosan a kormány adócsomagjának tervezete is napvilágot látott.
Javuló kilátásokkal tervezik a 2025-ös költségvetést, a kormány a GDP 3,4 százalékos emelkedésére, valamint a fogyasztás 4,3 százalékos és a beruházások 5-5,5 százalékos növekedésére számít – írja az MTI a pénzügyminiszterre hivatkozva, aki a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján szólalt fel.
Varga Mihály kijelentette, nem készülnek arra, hogy új adókat vezessenek be. Felidézte, hogy már bejelentették három adó, a légi forgalmi, a gyógyszergyártói és a távközlési extraprofitadó kivezetését, és szeretnék folytatni ezt a sort.
A pénzügyminiszter ismertette, hogy a kormány jövőre 8,6 százalékos bruttó bérnövekedéssel számol. Kitért arra, hogy a gazdasági növekedést segíti a kiskereskedelmi forgalom 2025-re várt 4-4,5 százalékos emelkedése.
Varga Mihály a gazdasági növekedés fontos feltételének nevezte a költségvetés elsődleges egyenlegének javulását. Elmondta, hogy jövőre már jelentősen csökkennek a költségvetés kamatkiadásai, a GDP 4,9 százalékáról 3,8 százalékra.
Az államháztartási hiány csökkentése érdekében a kormány olyan pályát határozott meg, amely a következő években a GDP 3 százaléka alá viszi a hiányt, a várakozások szerint a mutató idén 4,5 százalékos, jövőre 3,7 százalékos, 2026-ban pedig 2,9 százalékos lesz.
A pénzügyminiszter ismertette, a magyar adósságfinanszírozás arra törekszik, hogy a finanszírozásban az intézményi befektetők 50 százalékot, a lakosságiak 25 százalékot érjenek el, a külső kitettség pedig ne haladja meg a 25 százalékot. A hiány finanszírozásában felértékelődnek a lakossági megtakarítások, amelyek elérték a 21 százalékot, a devizakitettség pedig a 2010-es 53 százalékról 29 százalék alá csökkent.
A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban a fogyasztás csökkent, a növekvő lakossági megtakarítások ugyanakkor megalapozzák azt, hogy a következő években a fogyasztás, a beruházások és a hitelfelvétel is megindulhasson.
A jövő évi kilátásokról Varga Mihály elmondta, hogy a hitelminősítők és nemzetközi intézmények jelzései szerint az ideinél lendületesebb lesz a gazdasági növekedés.
A növekedés forrása a többi között az élénkülő fogyasztás, miután a reálbér-növekedés a fogyasztás felé mozdítja a lakosságot. Emellett olyan nagy beruházások indulnak, amelyek a magyar GDP beruházási oldalát „kirántják” az idei mínuszos tartományból – fogalmazott a pénzügyminiszter. Kormányzati oldalról a kisebb hiány fogja támogatni a növekedést, valamint célzott gazdasági és humánerő-fejlesztési programok indulnak (a tárcavezető mondatairól részletesen írtunk ebben a cikkünkben is).
Felkerült a kormány honlapjára a Pénzügyminisztérium szokásos őszi adócsomagja, amelyben egy sor adózási szabály megváltoztatását javasolják, amelyek egyelőre társadalmi egyeztetés alatt állnak – írja a Portfolio.
Az adócsomag többek között tartalmazza a családi adókedvezmény már korábban bejelentett kétlépcsős megduplázását, amivel 2026-tól az eltartottak számától függően a családi kedvezmény egy eltartott esetén 133 340 forintra, két eltartott esetén 266 660 forintra, míg három vagy több eltartott esetén 440 000 forintra emelkedett jogosultsági hónaponként. A minisztérium egy hatásvizsgálatot is mellékelt a módosításhoz, eszerint ez az adóváltozás 2025 és 2028 között összesen 902 milliárd forintba fog kerülni.
A kormány az extraprofitadó szabályait is módosítaná. A most is hatályos rendelet szerint a banki tranzakciók 50 ezer forintig illetékmentesek, efelett kell tranzakciós illetéket fizetni. Ezt jövő évtől 20 ezer forintra viszik le.
Az adócsomag megszüntetné a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egy korábbi könnyítését. Aszerint a munkaerőpiacra lépő státuszhoz 365 napon belül legfeljebb 92 napos biztosítással rendelkező magyar állampolgárok tartoztak a szocho hatálya alá. Ebbe az olyan szociális ellátások időtartama, mint például a gyermekgondozási díj, nem tartoztak bele.
Az adócsomag részeként jön egy olyan változás is, amely szerint jövő évtől a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a műemlék ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem adómentességét.
Egy másik javaslat szerint jövő évtől életbe léphetne egy olyan, a vendéglátásra vonatkozó szabályozás, amely szerint a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók legfeljebb három ingatlan esetén mostantól választhatják majd a tételes átalányadózást, ha ezek az ingatlanok a magánszálláshelyek körébe tartoznak.
A Pénzügyminisztérium rengeteg NAV-ra vonatkozó szabályt is megváltoztatna, a szervezet például új feladatokat kapna a közúti áruszállítás ellenőrzése és a fémkereskedelem területén. Ezenkívül az is változik, hogy az egymilliárd forintot meghaladó fizetési kedvezmények esetében mostantól a Fellebbviteli Igazgatóság helyett a központi irányítás járna el felettes szervként.
A lap szerint az is változna jövőre, hogy bizonyos cégek mentesülhetnének az általános forgalmi adó biztosítási kötelezettsége alól. Ennek a feltétele, hogy a cégeknek ne legyen tartozása a vámhatóság felé, és ne álljanak felszámolás alatt.
Ugyancsak változik, hogy jövő évtől a mezőgazdasági termelők bizonyos feltételek teljesülése esetén visszaigényelhetik az általuk használt dízelre kivetett adó 90–90,5 százalékát, ha azt mezőgazdasági tevékenységre, erdőgazdálkodásra vagy halgazdálkodásra használják.
A Pénzügyminisztérium emellett megtiltaná, hogy cégeket szerződéssel kössenek bizonyos könyvvizsgálókhoz vagy könyvvizsgáló cégekhez. Ennek megfelelően a javaslat szerint semmisnek tekintendő az olyan, akár korábban kötött szerződések minden rendelkezése, amely egy vállalkozást konkrét könyvvizsgáló választására kötelezi.