Január elején – az uniós versenyhatóságok közül az elsők között – indított piacelemzést a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a mesterséges intelligencia hatásainak vizsgálata érdekében. A cél annak a körüljárása volt, hogy az MI-alapú technológiák robbanásszerű terjedése torzíthatja-e a piaci versenyt a különböző ágazatokban, és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja-e a fogyasztókat.

Techóriásokkal konzultált a GVH

A GVH vizsgálói részletesen feltérképezték az MI fejlődéstörténetét, nemzetközi szabályozási kereteit, továbbá részletes adatkérő kérdőívekkel kerestek meg nagy nemzetközi technológiai vállalatokat, illetve a prominens generatív MI-modellek fejlesztőit, hogy átfogó képet kapjanak a vállalatok MI-vel kapcsolatos fejlesztéseiről, illetve MI-alapú szolgáltatásairól, a piac struktúrájáról, a fennálló versenyviszonyokról, illetve a megkérdezettek fogyasztóvédelmi gyakorlatairól is.

Emellett a GVH vizsgálói számos hazai fejlesztővel, MI-alapú technológiákat alkalmazó vállalkozással konzultáltak, továbbá több körben folytattak egyeztetéseket hazai kutatóintézetekkel, egyetemekkel, illetve állami és nonprofit szervezetekkel, hogy minél átfogóbb képet kapjanak a hazai szabályozásról, fejlesztésekről, valamint a hazai vállalkozások technológiai adoptációjáról, a számukra elérhető lehetőségekről.

A piacelemzése rávilágít arra is, hogy az MI-alapú modellek fejlesztéséhez és hatékony alkalmazásához számos kritikus erőforrás szükségeltetik:

• jelentős és változatos adatmennyiség;
• megfelelő számítási kapacitás (hardver vagy felhő);
• magasan és specifikusan képzett munkaerő;
• valamint összességében az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyi erőforrások.

Emellett az előtanított modellek elérhetősége is kritikus tényezőnek mondható mind a fejlesztői szinten, mind a modelleket alkalmazó vállalkozások számára. Ráadásul a kritikus modellinputok birtoklása erősen koncentrált, és gyakran a digitális piacok piacvezető vállalatai (Big Tech cégek, így például a Meta, Google, Microsoft, Amazon stb.) kezében vannak. E nemzetközi digitális nagyvállalatok jellemzően az értéklánc minden szintjén jelen vannak. A GVH piacelemzése ugyanakkor rámutat, hogy az MI-technológia fejlődése rendkívül dinamikus, így az értéklánc erőviszonyai még nem szilárdultak meg. Ebből következően a versenyhatóságoknak érdemes folyamatos és kiemelt figyelmet fordítaniuk az MI-vertikumra.

Hatékonysági, versenyképességi kérdés

A versenyhivatal kiemeli azt is, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a mesterségesintelligencia-alapú megoldások elterjedésétől a vállalati hatékonyság növekedése várható, ez pedig jelentős GDP-növekedést is eredményezhet, így az MI széles körű alkalmazása a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé válhat a különböző termék- és szolgáltatáspiacokon. A pontos hatásokat illetően jelenleg széles skálán mozognak az erre vonatkozó becslések.

Ugyanakkor a hazai vállalkozások körében az MI használatának alacsony elterjedtsége tapasztalható. Ez különösen igaz a kis- és középvállalkozásokra, amelyek kevés ismerettel bírnak a technológia hasznosíthatóságáról. Ez a tőkehiány mellett elsősorban a hozzáértő munkaerő hiányából adódik.

A hazai fókuszpiacok (banki szolgáltatások, telekommunikációs szektor) célzott feltérképezése alapján elmondható, hogy a válaszadó vállalkozások átfogó módon jelenleg még csak kismértékben használnak mesterségesintelligencia-alapú alkalmazásokat, szolgáltatásokat, ugyanakkor figyelemmel kísérik az MI-alapú megoldások hatásait, eredményeit, és belső képzések útján fejlesztik az MI-képességeket. Ez arra utal, hogy ugyan a kkv-k látszólag még nincsenek lemaradva a nagyobb vállalkozásoktól e téren, az MI-használattal kapcsolatos ismeret- és érdeklődés hiánya miatt gyorsan változhat, amennyiben az MI-alapú technológiák tovább fejlődnek, a nagyvállalatok egyre több területen kezdik alkalmazni azokat, a kkv-k pedig lemaradnak ebben a versenyben.

A piacelemzés feltárta, hogy a magyar ügyfeleik számára a globális technológiai cégek ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat kínálják, mint más országokban. Üzletpolitikájuknak nem része a specifikusan a magyar piacra szánt termékek bevezetése, illetve fejlesztése. Ugyanakkor a kis nyelvekre, így a magyar nyelvre is alapozott öntanuló rendszerek célzott fejlesztése egy ország adatszuverenitása, adatbiztonsága és kulturális identitásának megőrzése miatt kiemelten fontos tényező – hívja fel a figyelmet piackutatásában a Gazdasági Versenyhivatal.

Négy javaslatot tett a hatóság

A GVH szakértői javaslatokat is megfogalmaztak a most lezárult piacelemzésben.

1. A hazai vállalati szektor MI-használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Ehhez szükséges a technológiai infrastruktúra rendelkezésre állása mellett a kkv-k technológiai ismereteinek kialakítása, illetve folyamatosan naprakészen tartása, a megfelelő tőkeellátottság, valamint a hozzáértő munkaerő, lehetőleg felsőoktatási képzések útján történő biztosítása.
2. A fogyasztók naprakész és átlátható tájékoztatása. Az MI-megoldásokon alapuló szolgáltatásokat végfogyasztók felé nyújtó vállalkozások számára javasolt már a szolgáltatás bemutatása során, de még a fogyasztói felhasználást megelőzően jól érthetően és jól észlelhetően tájékoztatni a fogyasztókat.
3. Az MI nemzeti stratégia felülvizsgálata, amelynek során érdemes kiemelt figyelmet fordítani a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására; az MI-vel kapcsolatos kutatási irányok és a kormányzati MI-stratégia észszerű összefogására és koordinálására; a megfelelő informatikai infrastruktúra folyamatos fejlesztésére, beleértve a már rendelkezésre álló, de korlátozott szuper-számítástechnikai kapacitásokat is; valamint az MI-fejlesztés ökoszisztémájának (adatgazdaság, technológiai alkalmazási képzés, benchmark kiértékelési rendszer stb.) kialakítására.
4. A magyar nyelvi modellek fejlesztésének célzott támogatása. Az állami szereplők pénzügyi és stratégiai erőforrásainak hatékony koordinálása szükséges a magyar nyelvű nagy nyelvi modellek kifejlesztése, alkalmazása és széles körű elérhetővé tétele érdekében.

(Borítókép: Németh Emília / Index)