Egy hozzátartozó elvesztése mindannyiunk számára váratlan és fájdalmas esemény az életünk során. Ilyenkor teljesen érthető és természetes, hogy szükségünk van időre a veszteség feldolgozására, és a temetéssel kapcsolatos teendők elvégzésére. A munkáltatónak is kötelessége, hogy a gyászoló dolgozó terhén enyhítsen. Ennek módja a rendkívüli, vagyis az alapszabadságon felül járó, úgynevezett temetési szabadság biztosítása. A közelgő halottak napja apropóján – bár ez bármikor máskor is aktuálissá válhat – az Index szakértőhöz fordult, összeszedtünk mindent, amit a temetési szabadságról tudni érdemes.
Ami a köznyelvben temetési szabadság néven vált ismertté, valójában, jogi értelemben nem is szabadság, hanem egyfajta távollét, pontosabban mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól. Utánajártunk, hogyan segíthet a munkahelyünk közeli rokon halála esetén, a témában Gyányi Tamás, a WTS Klient bérszámfejtési üzletágáért is felelős szenior partnere volt a segítségünkre.
A munka törvénykönyvének hatályos rendelkezései nem ismerik a rendkívüli szabadság fogalmát. A jogalkotók így nem véletlenül emelték ki a szabadság köréből a hozzátartozó halála miatt igényelt távollétet, mivel a szabadságra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak ebben az esetben
– kezdte az Indexnek az adószakértő, rögtön tisztázva azt is, melyek azok a szabadságra vonatkozó szabályok, amelyek ebben az esetben nem alkalmazhatók:
Továbbá nem árt tisztázni, hogy melyik jogszabály rendelkezik egyáltalán a munkavégzés alóli mentesülésről. Gyányi Tamás rámutatott: A munka törvénykönyve 55. § (1) bekezdése rendelkezik a különböző esetekről, amikor a munkáltató köteles mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. A teljesség igénye nélkül ilyen esetek lehetnek a betegség, a kötelező orvosi vizsgálat, a véradás vagy a bírósági eljárásban való részvétel.
Az f) pont tér ki a hozzátartozó halála miatti mentesülésre:
„55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
f) hozzátartozója halálakor két munkanapra.”
A munka törvénykönyvének záró rendelkezései határozzák meg, hogy ki számít hozzátartozónak:
A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem tartozik ebbe a körbe a nagynéni, nagybácsi, unokatestvér, keresztszülő, ami egyben azt is jelenti, hogy az ő haláluk esetén a munkavállalónak nem jár temetési szabadság.
A temetési szabadság igénylésének módja egy kérelem a munkáltató felé, amely tartalmazza a távollét időpontját, az okot, az elhunyttal kapcsolatos rokonsági fokot. A két nap két részletben is igényelhető az időben távoli napok esetében (pl. egy nap a temetésre, egy nap pedig a hagyatéki tárgyalásra). A munkáltató általában rendelkezik erre a célra rendszeresített formanyomtatvánnyal, amelyet a HR-osztálytól lehet kérni.
A temetési szabadság kiadásához – a GDPR szabályainak betartása mellett – a munkáltató esetleg kérheti a halotti anyakönyvi kivonat vagy a halottvizsgálati jegyzőkönyv bemutatását.
A munka törvénykönyve nem tartalmaz időbeli korlátozást, de a rendeltetésszerű joggyakorlás elve mentén a két napot a halálesetet követő időszakban, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fontos megjegyezni, hogy nincs 60 napos korlátozás.
Apró joghézag, hogy munkahelyváltás esetén a kilépő papírokon nem tüntetik fel az erre a célra kiadott, illetve fel nem használt napok számát. Mivel ez az eset nem túl gyakori, erre egyelőre nincs bevált gyakorlat, és A munka törvénykönyve sem ad világos útmutatást, hogyan kell ilyenkor eljárni
– tette hozzá Gyányi Tamás, megjegyezve azt is, hogy a munkavállalót a temetési szabadság idejére távolléti díj illeti meg, amely azonos mértékű a szabadság idejére járó díjazással.
(Borítókép: RubberBall Productions / Getty Images)