„A világ drámai gyorsasággal változik, és ha a változások irányát nem tudjuk befolyásolni, akkor a gyors alkalmazkodás marad lehetőségként” – kezdte elemzését Oláh Dániel a Portfolio hasábjain.

A közgazdász többek között rámutatott, hogy:

• Tíz évvel ezelőtt az európai ember számára a migráció, a járvány, a háború vagy az energiaválság még a harmadik világra jellemző, egzotikusan csengő kifejezésnek számított. „Mára viszont mindegyik végigsöpört Európán és az uniós bürokrácia mindegyikre helytelen, nem gyakorlatias, hanem ideológiai válaszokat adott –népességcsere kísérlete, elhibázott vakcinapolitika, energiasokk mélyítése, szankciós-, majd vámháború elindítása”.
• Nem elég, hogy a világgazdasági környezet megváltozott és az európai gazdaság ehhez látszólag nem tud alkalmazkodni, még a brüsszeli bürokrácia is ismét rossz szerepet játszik, hiszen ahelyett, hogy megszelídítenék az évek óta kibontakozó technológiai-innovációs-kereskedelmi háborút, az Egyesült Államokat másolva épp maguk hirdetnek most magabiztosan egy átfogó, új gazdasági hidegháborút az uniósnál versenyképesebb, sikeresebb kínai iparral szemben.
• Nem meglepő, hogy az európai elitek ma már temetik Európát. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök lesújtó jelentést tett közzé az uniós versenyképességi lemaradásról – mutatott rá Oláh.
• Emmanuel Macron francia elnök pedig azzal riogatott, hogy az unió hamarosan „meghalhat”. Az iparát elveszítő német gazdaságról lassan nincs mit írni, növekedésre egyelőre képtelen, a nyugati sajtó a napokban épp azt ünnepli, hogy e gazdaság maradékát példátlan felvásárlási lázban hordja szét a globális tőke – miközben a német autógyártók halasztják zöld átállási terveiket, gyáraikat bezárni kényszerülnek.
• A közgazdász megállapította, hogy számunkra halálos ítélet lenne, ha ismét globális nagyhatalmak terelnének minket egy barakkba, ránk kényszerítve hidegháborús politikájukat.
• A magyar gazdaságpolitika szerinte éppen ezért nem ideológiavezérelt és nem külföldi, illetve különféle részérdekeket képvisel, hanem pragmatikus és patrióta, azaz gyakorlatiasan igyekszik hazai érdeket érvényesíteni. „A háborús politikák Nyugaton társadalmi szétszakadást és lecsúszást hoztak, ezért Magyarországnak a gazdasági semlegesség segíthet a középosztály bővítésében”.
• Oláh szerint elsődleges problémánk épp a múltbéli növekedési motortól, Németországtól – nem pedig Oroszországtól vagy Kínától – való túlzott függésünk, ezt érdemes minden bátor eszközzel oldani. Drámai és egyoldalú nyugati függésünket kiegyensúlyozandó, kérdéssé válhat, hogy mikor, milyen partnerségi viszonyt érdemes kialakítani a keleti világ politikai-gazdasági szervezeteivel, akár elsőként a nyugati világból.
• „Az új cél 2028-ra az ezer eurós minimálbér elérése és az egymillió forintos átlagbér 2030-ra. Ezt bérnövekedést a magas nyomású gazdaság – kritikusok által szándékosan félreértett – modellje segíthet elérni” – világított rá Oláh Dániel.

Nagy Márton: el kell kerülnünk a gazdasági hidegháborút

A kínai gyártású elektromos járművek ellen kivetett védővám hatalmas csapást jelent az európai gazdaság, különösen a német autóipar számára – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az OECD nagyköveteinek informális találkozóján október elején.

– világított rá Nagy, aki szerint mindez erős megosztottságot mutat az EU-n belül. A miniszter külön hangsúlyozta, hogy az intézkedés kereskedelmi hidegháborúhoz vezet, ezért a kivetett vámok hosszú távon is negatívan hatnak majd az unió gazdaságára és versenyképességére.