A 2010 óta elérhető több mint harmincféle különböző családtámogatás a közelmúltban három további elemmel bővült, amelyek azt a célt szolgálják, hogy még több gyerek szülessen a családokba. Ugyanakkor a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), valamint háttérintézménye, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) friss felméréséből kiderült, hogy valószínűleg még nem jutott el az érintettek nagy részéhez.
Úgy fest, hogy a friss családtámogatási bejelentések és velük együtt az anyagi lehetőségek bővülése egyelőre még nem jutott el az érintettekhez – írja az Economx.
Mint arra a lap emlékeztet, már több mint harmincféle különböző családtámogatás érhető el 2010 óta a gyermeket nevelő, gyermeket tervező családok számára, és ahogyan arról az Index is beszámolt, a paletta három új elemmel bővült: a vidéken élő családok bölcsődei támogatásával, a speciális adózók (például őstermelők, katások, egyéni vállalkozók) könnyített családtámogatási feltételeivel, továbbá a családi adókedvezmény megduplázásával.
Hogy a magyar társadalom hogyan reagált a három új családpolitikai programra, a területért felelős tárca, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), valamint háttérintézménye, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) vizsgálta, majd kedden sajtótájékoztatón ismertették az eredményeket.
A múlt heti Kormányinfón mutatták be az új, 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv részeként a duplájára emelkedett családi adókedvezményt. Mindez két lépésben történik majd: 50 százalékkal 2025 júniusában, majd újabb 50 százalékkal 2026 januárjától.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összevont adóalapot nagyobb összegű családi kedvezménnyel lehet csökkenteni, vagyis
a jogosultak kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek be az államkasszába, a nettó jövedelmük pedig több lesz.
A KIM és a KINCS közös tájékoztatásából kiderült: a családi adókedvezmény megduplázása a családok anyagi terheinek általános csökkentése mellett alapvetően azt a célt szolgálja, hogy még több gyerek szülessen a családba.
A két szervezet ezerfős reprezentatív mintán alapuló felméréséből kiderült, hogy a gyerekek után járó családi adókedvezmény emelkedéséről már több mint a magyarok fele (52 százalék) hallott a kutatás alapján: Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár szerint az intézkedés több mint egymillió, gyermeket nevelő magyar család számára lesz elérhető.
A családi adókedvezmény összegének megduplázásával az emberek 86 százaléka egyetért, a férfiak és a nők egyenlő arányban (86 százalék) támogatják az intézkedést. A fiatalok, a vidéken élők és az alapfokú végzettségűek körében az átlagnál nagyobb a támogatás, ahogy a gyermekesek esetében is kifejezetten nagyarányú az egyetértés. A legnagyobb mértékben a 18 év alatti gyereket nevelők (91 százalék) értenek egyet a családi adókedvezmény összegének emelésével – derül ki a felmérésből.
A nagycsaládosoknak pedig mintegy 92 százaléka támogatja az intézkedést. A kiskorú gyereket nem nevelők közül is tízből nyolcan szükséges intézkedésnek tekintik a családi adókedvezmény összegének kétlépéses emelését. A budapestiek és a felsőfokú végzettségűek azonban a többi csoporthoz képest elutasítóak voltak: előbbiek 15 százaléka, míg utóbbiak 18 százaléka nem tartja szükségesnek az intézkedés bevezetését. A párkapcsolati formát tekintve leginkább az élettársi kapcsolatban élők (88 százalék) érzik szükségességét a családi adókedvezmény megduplázásának.
Egy nemrégiben megjelent kormányrendelet értelmében október elsejétől egyszerűbben vehetik igénybe a babaváró támogatást, a csok pluszt és a falusi csok kölcsönt a speciális adózási formákat választó egyéni vállalkozók, valamint a mezőgazdasági őstermelők.
Az igényléshez a speciális adózási formákat választó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők számára elegendő lesz egy év speciális adózási formában eltöltött társadalombiztosítási jogviszony igazolása, valamint a bevételük 50 százaléka beszámíthatóvá válik jövedelemként a hitelbírálatnál.
A KIM és a KINCS ezt is vizsgálta: kiderült, hogy a speciális adózók könnyített feltételei tekintetében nincs érdemi eltérés a férfiak és a nők között, 38 és 36 százalékuk hallott az intézkedésről. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők jobban ismerik az intézkedést (41 százalék), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 34 százalékos az ismertség. A gyermektelenek közül többen hallottak róla (42 százalék), mint a gyermekesek közül (36 százalék). A speciális adózók kedvezőbb családtámogatási feltételeit a válaszadók háromnegyede támogatja.