A Tax Foundation idén is megrendezte az adószépségversenyét, 38 ország adószabályait vizsgálta a szakértő zsűri. A versenyt 11. alkalommal Észtország nyerte, Lettországot és Új-Zélandot pedig udvarhölgyeknek választották meg. Magyarország előkelő helyen végzett: összesítésben a hetedikek lettünk. Tavaly csak a 11. helyezést sikerült elérnünk, most viszont olyan országokat köröztünk le, mint például az Egyesült Királyság, Lengyelország vagy éppen Franciaország. Ráadásul a pénzügyminiszter további adócsökkentéseket ígér.
„A Tax Foundation, egy nemzetek feletti független adópolitikai kutatószervezet, amely 1937 óta végzi tevékenységét, központja Washingtonban van” – mondta az Indexnek Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója és egyben okleveles adószakértő.
A szervezet elsődleges célja, hogy azonosítsa az adópolitikai trendeket, valamint átfogó, egységes vizsgálat alá helyezze az országok adórendszerét. Minden évben elkészítik az úgynevezett Nemzetközi Adóversenyképességi Mutatót (International Tax Competitiveness Index), amely versenybe állítja a részt vevő országok adórendszereit.
A Nemzetközi Adóversenyképességi Mutató két fő szempont alapján közelíti meg az országok adójogszabályait:
Ahogy azt korábban már írtuk, a versenyt Észtország nyerte. A részt vevő államoknál megvizsgálták a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a fogyasztási adókat, a vagyonadókat és nemzetközi adószabályokat, vagyis a külföldön szerzett jövedelmek adóztatását. Észtország mindegyik szempontból kiváló pontszámokat szerzett: 20 százalék a társasági adó mértéke, viszont ezt csak akkor kell alkalmazni, ha felosztják a nyereséget, vagyis osztalékot fizetnek.
Hazánkhoz képest emiatt még nem érdemelne jobb helyezést Észtország, hiszen Magyarországon ugyanígy működik a KIVA, sőt még kedvezőbb is, ugyanis az eredmény felosztása után nálunk csak 10 százalék adó merül fel a vállalkozás szintjén. Tehát a magyar KIVA még kedvezőbb is, azonban Észtországban korlátozás nélkül bárki választhatja ezt az adózást
– mondta Magyar Csaba az Indexnek, majd kifejtette, Észtországban egységesen 20 százalék a személyi jövedelemadó mértéke, amely nem terjed ki az osztalékra. Vannak náluk is ingatlanadók, azonban ezek csak a telek értékére vonatkoznak, továbbá mentesítenek számos külföldön szerzett jövedelmet bizonyos feltételekkel.
Magyarország előkelő helyen végzett, ugyanis összesítésben a hetedikek lettünk. Ez mindenképpen figyelemreméltó, ugyanis tavaly csak a 11. helyezést sikerült elérni, bár egy évvel korábban már voltunk a 7. helyen. Magyar Csaba szerint érdemes kiemelni, hogy a társasági adó területén a 4. helyet, a személyi jövedelemadóban a 5. helyet, míg nemzetközi adózás területén a 3. helyet sikerült megcsípni.
Az adószakértő úgy látja: „Ez főként azért van, mert hazánk az adóegyezményeiben számos külföldi jövedelmet mentesít itthon az adózás alól. Magyarország top 10-es helyezését leginkább az áfa mértéke rontja le, itt harminchatodikak vagyunk, ezenfelül az ingatlanvásárlás esetén a forgalmi érték utáni vagyonszerzési illetéket sem értékelte nagyra a zsűri.”
Alacsonyabb ÁFAkulccsal bőven benne lennénk a TOP 3-ban, de még így is megelőzzük a régióban Csehországot, Szlovákiát LENGYELORSZÁGOT, valamint AUSZTRIÁT ÉS ROMÁNIÁT.
Európából többen is az utolsó tíz közé kerültek: az Egyesült Királyság, Lengyelország, Írország, Portugália, Franciaország és Olaszország lettek a sereghajtók.
„Papírunk van róla: a világ egyik legversenyképesebb adórendszere a magyar” – így már Varga Mihály pénzügyminiszter összegezte az eredményeket a napokban. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi adózási környezetben a harmadik, a társasági adókulcsban a negyedik, a magánszemélyek adózása terén pedig az ötödik helyre sorolták Magyarországot. Ezzel olyan országokat előztünk meg, mint Svédország (12.), Németország (16.), Kanada (17.), az Egyesült Államok (18.) és Korea (24.).
A kormány adópolitikája az adócsökkentésre, a családok és a vállalkozások támogatására, az egyszerűsítésre és a gazdaságfehérítésre épül. Ennek a gazdaságfilozófiának eredményeként az elmúlt évtized munkájával a világ egyik legversenyképesebb adórendszerét hoztuk létre
– összegezte Varga Mihály. A tárcavezető ígéretet tett, hogy folytatják az adócsökkentés politikáját, és két lépcsőben megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményt.
Itt érdemes egy apró kitérőt tennünk: a napokban felkerült a kormány honlapjára a Pénzügyminisztérium szokásos őszi adócsomagja. Ebben egy sor adózási szabály megváltoztatását javasolják, amelyek egyelőre társadalmi egyeztetés alatt állnak.
Az adócsomag többek között tartalmazza a családi adókedvezmény már korábban bejelentett kétlépcsős megduplázását, amivel 2026-tól az eltartottak számától függően a családi kedvezmény egy eltartott esetén 133 340 forintra, két eltartott esetén 266 660 forintra, míg három vagy több eltartott esetén 440 000 forintra emelkedett jogosultsági hónaponként. A minisztérium egy hatásvizsgálatot is mellékelt a módosításhoz, eszerint ez az adóváltozás 2025 és 2028 között összesen 902 milliárd forintba fog kerülni.
A KORMÁNY AZ EXTRAPROFITADÓ SZABÁLYAIT IS MÓDOSÍTANÁ. A MOST IS HATÁLYOS RENDELET SZERINT A BANKI TRANZAKCIÓK 50 EZER FORINTIG ILLETÉKMENTESEK, EFELETT KELL TRANZAKCIÓS ILLETÉKET FIZETNI. EZT JÖVŐ ÉVTŐL 20 EZER FORINTRA VISZIK LE.
Az adócsomag megszüntetné a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egy korábbi könnyítését. Eszerint a munkaerőpiacra lépő státuszhoz 365 napon belül legfeljebb 92 napos biztosítással rendelkező magyar állampolgárok tartoztak a szocho hatálya alá. Ebbe az olyan szociális ellátások időtartama, mint például a gyermekgondozási díj, nem tartoztak bele.
Az adócsomag részeként jön egy olyan változás is, amely szerint jövő évtől a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a műemlék ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem adómentességét.
Egy másik javaslat szerint jövőre életbe léphetne egy olyan, a vendéglátásra vonatkozó szabályozás, amely szerint a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók legfeljebb három ingatlan esetén mostantól választhatják majd a tételes átalányadózást, ha ezek az ingatlanok a magánszálláshelyek körébe tartoznak.
De térjünk vissza a Tax Foundation által vázolt nemzetközi adózási trendekre. Magyar Csaba szerint két iskola létezik: jellemzően a nagyobb államok azt hirdetik, hogy az adóverseny káros, míg a kisebb államoknak az adóverseny kedvez. Az előbbi hozzáállásnak az az oka, hogy az OECD és az unió úgy látja, hogy az államok közötti adóverseny torzítja a piac működését.
Közel egyenlő feltételek mellett mindig előnyös a verseny, akár az adózás területén is, azonban sehol nincsenek egyenlő feltételek, mindezt árnyalja, hogy a nemzetállami gondolkodásban az adóztatást is a protekcionizmus hatja át. Minden állam hajlandó cselezni annak érdekében, hogy a szomszéd ország helyett inkább magához édesgesse a külföldi befektetőt.
Egyértelműen látszik, hogy a versenyképességet a zászlajukra tűző országok a társasági adó mértékét igyekeznek csökkenteni, ugyanis rájöttek, hogy a magas társasági adó a fejlődés egyik legnagyobb gátja. Ugyanakkor a magas adókulcsot alkalmazó államok attól tartottak, hogy ez a folyamat elcsábítja a befektetőket az adózási szempontból versenyképesebb országokba.
Ezt a jelenséget a globális minimumadó próbálja fixálni legalább 15 százalékos mértékben, viszont Amerikában ezt még mindig nem fogadták el, de Ázsiában sem kapkodnak vele, azonban az EU-ban rendkívül fegyelmezetten implementálják. Ezenfelül sok szigorítást és adminisztratív kötelezettséget nagy sietséggel vesznek át az unióban, amelynek következtében már rövid távon is veszíthetünk a nemzetközi versenyképességünkből.
Nagyon nem mindegy, hogy Magyarország mekkora szeletet hasít ki magának a multinacionális adótortából, hiszen a nemzetközi befektetők inkább olyan helyszínt keresnek maguknak, ahol kedvezőbb az adózás, ily módon ezek az adóbevételek a nyertes országokat gazdagítják majd.
Magyar Csaba szerint így elvándorolnak a befektetések azokba az országokba, ahol ezt a kérdést lazábban kezelik. Erre újabb válaszként a legtöbb fejlett ország most arra készül, hogy a digitális vállalkozásokat ne a működési helyük szerint, hanem a felhasználóik országa szerint tudják adóztatni.
A tiszta online játéktér érdekében viszont szükség lenne arra, hogy a világ legtöbb országában megtörténjen egy adóztatási paradigmaváltás, de legalább egy átfogó adóreformon megvalósuljon, jóllehet a legtöbb állam még mindig a 20. századi adóztatási dogmákat követi.
(Borítókép: Varga Mihály 2023. december 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)