Akár negyedével is csökkenhet a korábbiakhoz képest a hazai kis- és középvállalatok finanszírozási terhe azzal, hogy novembertől 3,5 százalékos kamaton érhetőek el a Széchenyi-kártya beruházásihitel-termékei.
A kormány számára a jövő évi minimum 3 százalékos gazdasági növekedés elérése érdekében kiemelt szempont a kis- és középvállalati szektor – mondta hétfőn egy sajtótájékoztató keretében Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
Ezért döntött a kormány arról, hogy a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akciótervhez tartozó 8 pontos Demján Sándor-programot hirdet meg. Ennek célja a vállalkozások tőkehelyzetének és hitelezésének ösztönzése. A program részeként november elsejétől a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetén az ügyfelek által fizetendő éves kamat 5 százalékról 3,5 százalékra csökken.
A kamatcsökkentés a beruházási és a lízing típusú termékeket érinti:
Névváltás a láthatáron?
Fennállása alatt a Széchenyi-kártya a hazai kis- és középvállalkozások első számú finanszírozási termékévé nőtte ki magát. Szabados Richárd azt is megemlítette, hogy a gazdasági tárcában gondolkodnak azon, hogy a kártyaprogramot is – annak kezdeményezője kapcsán – Demján Sándorról nevezik el.
A válságokkal terhelt évek során a meghirdetett programok (Széchenyi Kártya krízishitelprogram, Széchenyi Kártya újraindítási hitelprogram, Széchenyi Kártya MAX és MAX+ hitelprogram) keretében
2020 júniusától 2024 októberéig 256 100 darab hitelkérelem került befogadásra 9457 milliárd forint értékben.
Ebből csaknem 177 ezer kérelem esetében a szerződéskötés is megtörtént, így 5826 milliárd forint hitelösszeg segítette a vállalkozásokat. A jelenleg futó, 2022 decembere óta elérhető SZKP MAX+ hitelprogram során közel 90 ezer hiteligénylést fogadtak be a bankok 3300 milliárd forintot meghaladó értékben – mondta az államtitkár.
A Széchenyi Kártya Program elemeit igénylő vállalkozások legnagyobbrészt a nagy- és kiskereskedelem, az építőipar, az ingatlanügyek és az agrárszektor képviselőiből kerülnek ki. Az igénylők területi eloszlása szerint Budapesten, Pest vármegyében, valamint Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun vármegyében van 5 százalék felett a kibocsátott SZK-hitelek részaránya – jelezte az államtitkár.
A beruházási hitelek aránya a Széchenyi Kártya MAX+ konstrukcióban – a lízinggel együtt – megközelíti a 30 százalékot, értékben pedig 20 százalékot tesz ki – mondta Szabados Richárd. Az átlagos beruházási hitelösszeg meghaladja a 80 millió forintot, lízingszerződések esetén 15 millió forint az átlagösszeg.
Szabados Richárd szerint a mostani kamatcsökkentéssel
egy 100 milliós, 10 évre felvett hitel esetében több mint negyedével csökkenhet a vállalkozások finanszírozási terhe.
Ehhez adódik még a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vállalása, hogy a 2025. június 30-ig SZKP MAX+ beruházási hitelt igénylő vállalkozások számára az első évben díjmentesen nyújtja a hitelfelvételt megkönnyítő, a konstrukcióhoz kötelezően kapcsolt kezességvállalását – ez egy átlagos hitel esetében további félmillió forintos finanszírozási kiadástól mentesíti a cégeket.
Kérdésre válaszolva Szabados Richárd elmondta: a Széchenyi-kártya-termékek kedvezményes kamatozása állami kamattámogatás mellett valósul meg. A kamattámogatás összegét természetesen a jövő évi költségvetésbe is betervezik, az államtitkár szerint a mostani változtatás direkt költségvetési hatással nem fog járni, a szükséges többletforrást visszacsorgó pénzekből fogják fedezni.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány új akciótervről döntött. Ennek érdekében a kormány megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik:
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv a három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja: egyrészt hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, másrészt a Munkáshitel Program elindítása, végezetül a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása.
Az utolsó pillér értelmében a kormány meghirdeti a Demján Sándor-programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv-szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány: