„Ha pánik alakul ki a piacon, az eladási hullámot és akár gyors leértékelődést is eredményezhet” – nyilatkozta az Indexnek Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője azzal kapcsolatban, hogy történelmi szintekre gyengült a forint. Bár a hazai deviza gyengülése nem ezen a héten kezdődött, a szerdai GDP-adatok után már kijelenthető, nagyobb gyengülésnél mindenképpen számítani kell rá, hogy a Magyar Nemzeti Bank „beavatkozik”.
Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rutinból próbálta előzetesen vezetni a piacot a szerdai gyatra GDP-adatokkal kapcsolatban, végül a forintárfolyamot megviselte, hogy az előző negyedévhez és az előző év azonos időszakához képest a gazdaság teljesítménye egyaránt 0,7 százalékkal csökkent. Szerdán a délelőtti, 408 forintos szintet is átlépő euróval szemben végül némiképp erősödött a forint. Este fél öt után 406,44 forintot ért egy euró. A dollár árfolyama 374,91, a svájci franké 432,52 forinton áll. Sajnos nem sokáig maradt itt a jegyzés.
Csütörtök délelőtt már ismét 409 forint felett járt az euró.
A forint mostanában folyamatosan gyengélkedik, részben a nemzetközi folyamatok miatt, részben a közel-keleti eszkaláció miatt, de a földgáz világpiaci árának emelkedése is gondot okozott. A már említett GDP-adat volt a kegyelemdöfés a forintnak, és végül odáig jutott szerda délelőtt, ahol legutóbb 2022 őszén, egy rendkívül turbulens, bizonytalan gazdasági környezetben járt az euró ellenében hasonló környezetben.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője az Indexnek most azt hangsúlyozta, hogy jelenleg már nehéz pontos lélektani határt meghatározni – hiszen azokat jellemzően a múltbeli mintázatok, mozgások alapján lehet megállapítani –, és a korábbi bizonytalan időszakból csak óvatosan lehet következtetéseket levonni.
Alapvetően azt lehet mondani az emberi természetből kiindulva, hogy tízes szintenként lehetnek ellenállások, viszont ha pánik alakul ki a piacon, az eladási hullámot és akár gyors leértékelődést is eredményezhet.
Fontos kiemelni, a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) sincs árfolyamcélja. Azonban Molnár Dániel szerint mindenképpen kiemelhető, hogy az importált termékek árán keresztül nagyobb gyengülésnek mindenképpen lehet inflációs hatása, de a forint eszközökbe vetett bizalmat is erodálhatja, amit csak magasabb kamatszintekkel lehet megfékezni. Az elemző szerint
Nagyobb gyengülés esetén mindenképpen számítani kell rá, hogy az MNB beavatkozik.
Molnár szerint akár csak szóbeli intervencióval, akár konkrét intézkedéssekkel, hogy biztosítsa a mandátumában lefektetett pénzügyi stabilitást és az inflációs cél elérését. Egyébként Molnár Dániel véleményét a szerdán megjelent GDP-adatok publikálásakor is jeleztük: Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a monetáris politikának a korábban vártnál is szigorúbbnak kell lennie.
Ahogy azt korábban már említettük, a forint gyengülése nem ezen a héten kezdődött, nagyjából szeptember vége óta láthatunk egy erőteljesebb gyengülési tendenciát. Ebben szerepet játszik, hogy a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások felfelé tolódtak, miközben az EKB részéről a piacok a gyengébb gazdasági aktivitás nyomán erőteljesebb kamatcsökkentési ciklust áraznak, ami a dollár euróval szembeni erősítésén keresztül negatívan hatott a forint árfolyamára.
De a feltörekvő piaci devizákat a közel-keleti konfliktus eszkalációja is kedvezőtlenül érintette. Ezen hatások együttesen elegendőek voltak ahhoz, hogy a 400-as lélektani határ fölé gyengítsék a forint árfolyamát. A fenti tényezőkre rakódott rá az elmúlt időszakban, hogy nőttek Trump újraválasztási esélyei, amelyhez a piacok magasabb USA-kamatokat (a belengetett vámok inflációs hatása miatt) párosítanak
– összegzett Molnár Dániel, aki végezetül kiemelte, ez szintén kedvezőtlenül hat a feltörekvő piacokra. Ehhez társult a tegnapi GDP-adat negatív hatása. „Rendkívül nehéz most előrejelzést adni a forint várható alakulására. Kulcskérdés lesz, hogyan alakul a nemzetközi pénzpiaci hangulat.”
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)