Október 29-én benyújtotta a parlamentnek a 2025. évi adócsomag tervezetét a kormány. Az adótörvények módosításával a jogalkotó célja többek között a gyermeket nevelő családok helyzetének javítása, a gazdaság további fehérítése és az adminisztráció csökkentése. Emellett uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget kíván tenni. A 2024-es őszi adócsomag kisebb-nagyobb mértékben módosítaná a főbb adónemekről szóló törvényeket, de a változások érintik többek között az adóhatóság működését, a számviteli és könyvvizsgálói szabályokat, valamint a személyi poggyászban importálható termékeket is. Adószakértő segítségével foglaltuk össze legfontosabb, adójogi szabályokat érintő terveket.
Már az Országgyűlés előtt a 2025. évi adócsomag, amely inflációkövetővé tenné az adók mértékét. A benyújtott törvényjavaslat szerint a törvényhozó több adónemnél is a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó és a KSH által közzétett fogyasztóiár-indexszel korrigált adómértéket vezetne be.
2025-től minden évben az infláció mértékével emelkednének az alkoholok és az energiatermékek közül az üzemanyagok jövedéki adómértékei, a gépjárműadó, a regisztrációs adó, valamint a gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén fizetendő illeték mértéke is.
2026-tól alkalmazandó a valorizációs adóemelés az energiatermékek közül a fűtőanyagok jövedéki adójára, a dohánytermékek jövedéki adójára és a cégautóadóra is. Ezek a változások azért csak 2026-tól lépnek életbe, mert a 2025-re vonatkozó, forintban meghatározott adómértékek a vonatkozó törvényben frissülnének.
„A 2024-es őszi adócsomag javaslatai alapján az adóhatóság az aktuális adómértékekről szóló tájékoztatóját a honlapján teszi közzé a tárgyévet megelőző év október 31-ig. Az érintett adónemeknél első ízben 2024. december 15. lenne a határidő a 2025-re vonatkozó valorizált adómértékek esetén” – mondta Szadai András, a WTS Klient adópartnere.
A törvényjavaslat a cégautóadó havi mértékét 2025. január 1-től az alábbi táblázat szerint állapítaná meg (forintban), és ezekre az értékekre valorizációs mechanizmust vezetne be a 2025-öt követő évekre.
| Teljesítmény (kilowatt) | Környezetvédelmi osztályjelzés | ||
| 0–4 | 6–10 | 5, 14, 15 | |
| 0–50 | 37 000 | 19 000 | 17 000 |
| 51–90 | 49 000 | 24 000 | 19 000 |
| 91–120 | 73 000 | 49 000 | 24 000 |
| 120 felett | 97 000 | 73 000 | 49 000 |
A javaslat két évvel meghosszabbítaná az egyes új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általánosforgalmiadó-mérték időbeli hatályát. Ezáltal 2024. december 31-ét követően is, 2026. december 31-ig alkalmazható maradna az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs.
A 2024-es őszi adócsomag pontosítja a jövedelemszerzés helyét kamatok esetében, valamint a bevételszerzés időpontját igénybe vett szolgáltatások esetében.
A személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változás a családi kedvezmény mértékének növekedése.
Ezt az emelést a kormány két lépésben, 2025. július 1-től, illetve 2026. január 1-től kívánja végrehajtani:
lenne érvényesíthető kedvezményezett eltartottanként havonta.
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek tételes átalányadózást választhatnak legfeljebb három ingatlanra vonatkozóan, amennyiben azok a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek (jelenleg nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésűnek) minősülnek.
A benyújtott törvényjavaslat szerint azokon a településeken, amelyeken a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, 150 ezer forintra nőne a szobánként fizetendő adó éves összege (38 400 forint maradna az éves adó összege más településeken). Az állami adóhatóság a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi az érintett települések listáját, egy átmeneti rendelkezés alapján ezt első alkalommal 2025. január 15-ig közlik majd. A tervezet egyes meghatározott juttatásnak minősíti a szakszervezeti üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás minimálbért meghaladó részét.
A törvényjavaslat elfogadása esetén bővülne a SZÉP-kártya felhasználhatóságának köre. Ez alapján
a SZÉP-kártya-támogatás 2025-ben lakásfelújításra is felhasználható.
Az állatkertek látogatószámának növelése érdekében az állatkerti belépőjegy bekerül az adómentesen nyújtható juttatások körébe – a minimálbért meg nem haladó értékben. Adómentessé válik továbbá az a szolgáltatás is, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény (ilyen például az irodaházban lévő konditerem) és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat.
A törvényjavaslat kiegészíti a társaságiadó-törvény (tao) adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazó bekezdését. A tervezet szerint ha az adózó egy külföldi jogi személyben részesedéssel rendelkezik, akkor a kifizetésre alapvetően nem alkalmazhatja a tao-törvény költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseit. Abban az esetben azonban, ha a költségek és ráfordítások elszámolása az ugyanazon tényállásra eltérő jogszabályokat alkalmazó államok társasági adójára vonatkozó adójogszabályok alapján történik, akkor elszámolhatóvá válik.
„A javaslat egyéb társaságiadótörvény-módosítást is tartalmaz. A társasági adó alapjában a törvény erejénél fogva egyes látvány-csapatsporttal összefüggő ingyenes juttatások is elismertté válnak, amennyiben teljesülnek a rendelkezésben foglalt feltételek” – tette hozzá Szadai András.
A 2024-es őszi adócsomag kiegészítené a globális minimumadóról szóló törvényt az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többletre, valamint a UTPR (az úgynevezett aluladóztatott kifizetések szabálya) százalékos arányénak számítására vonatkozó képletekkel. Mind az egyszerűsített adómérték, mind pedig az adómentesség meghatározásakor az eddigi társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés helyett az országonkénti jelentést kell majd alapul venni. A benyújtott javaslat szerint a kiegészítő adó fizetésére kötelezett társaságoknak már a 2024-ben kezdődő adóévükre vonatkozóan adóelőleget kellene fizetniük. A kiegészítőadó-előleg az adóévre várható kiegészítő adó összege lenne, és azt az adóév utolsó napját követő év 11. hónapjának 20. napjáig kellene bevallani és megfizetni. (Vagyis ahol az adóév megegyezik a naptári évvel, ott első alkalommal 2025. novemberben esedékes.)
A munkaerőpiacra lépő személy után igénybe vehető adókedvezmény vonatkozásában az eredeti szabályozás szerint a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 nap munkaviszony számított bele. A 2024-es őszi adócsomag elfogadásával ez az időkeret 365 napra nő. A kedvezményt jelenleg a foglalkoztatás első két évében, majd a harmadik évben csökkentett mértékben lehet érvényesíteni, a törvénymódosítás után azonban csak az első évben érvényesíthető teljes összegben, ezt követően további hat hónapig csökkentett (50 százalékos) mértékben. A javaslat módosítaná továbbá a szakirányú oktatás adókedvezményének szabályait: az adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon tanuló tekintetében, aki a szakirányú oktatást saját foglalkoztatónál teljesíti, és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.
A törvénymódosítás értelmében a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét pénzforgalmi számla nyitására kötelezik.
A törvénytervezetbe bekerült az adóhatóság által kezdeményezett adategyeztetési eljárás, mint esetleges opció a kockázatelemzési eljárást követő intézkedések esetében feltárt kockázat megszüntetése érdekében. Ha hiányosságot vagy eltérést észlel az adózó által nyújtott adatszolgáltatásokban, a NAV az adategyeztetési eljárás keretében felhívja az adózót a hiányosságok tisztázására. Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül elvégezni az adategyeztetést egy elektronikus felületen. Az állami adó- és vámhatóság biztosítja az adategyeztetéshez szükséges adatokat az adózó számára, beleértve a másik adózó által megadott adatokat is.
A javaslat szerint a NAV jogkövetési vizsgálat keretében ellenőrizheti majd, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek. Ezenfelül a nyilvántartásra vonatkozó iratmegőrzési kötelezettséget is vizsgálhatja. Az ellenőrzés keretében a hatóság feladata, hogy megállapítsa az adózó nyilvántartásában szereplő adatok, tények és körülmények valóságtartalmát, valamint ezek hitelességét. A jogkövetési vizsgálat határideje 60 napra emelkedik, amennyiben az adóhatóság a vizsgálatot a fenti kiegészítésre hivatkozva végzi el.
A törvénymódosítás alapján hatályát veszti az extraprofitadókról szóló rendelet azon bekezdése, amely a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénytől való eltérés szabályait, valamint a kiskereskedelmi adó gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemre vonatkozó megemelt mértékét tartalmazza.
A pénzügyi tranzakciós illetéket érintő módosító javaslat a 2024-es nyári adóváltozások során bevezetett vészhelyzeti kormányrendelet előírásait emelné törvényi szintre (például 20 ezer forintra megemelt illetékfizetési felső határ, kiegészítő tranzakciós illeték fizetési kötelezettség bizonyos pénznemek közötti átváltást – konverziót – tartalmazó fizetési művelet végrehajtása esetében).
A 2024-es őszi adócsomag felemelné az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárait, így várhatóan tágabb társasági kör élhet ezzel a lehetőséggel. A konszolidált beszámolót a tervezet magasabb értékhatárhoz köti.
Csökken a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre, a korábbi 300 milliós és 50 fős értékhatár helyett a módosítások 600 milliós értékhatárhoz kötik a könyvvizsgálati kötelezettséget.
Emellett a fenntarthatósági jelentés részletszabályai is bekerültek a törvénytervezetbe.
A törvényjavaslat 2025. január 1-től kibővítené az adóalanyok körét azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető lenne az adóalany. A platformüzemeltető a platformon keresztül megvalósuló eladások tekintetében „kvázi” értékesítővé válna. Ugyanakkor amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tenne eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére a platformüzemeltető helyett a kiskereskedő lenne kötelezett.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)