„Mivel exportunkban meghatározó a német gazdaság súlya, a német gazdaságtól való függőség, érdekünk, hogy olyan – főleg távol-keleti – irányba erősítsük gazdasági kapcsolatainkat, ahol jóval nagyobb a gazdasági növekedés, aminek így mi is részesei lehetünk, amivel magasabb gazdasági növekedést érhetünk el” – többek között így értékelte a gazdasági helyzetet az Indexnek Suppan Gergely. A Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kiemelte, ez nem jelenti azt, hogy el akarunk fordulni a nyugati kapcsolatainktól, sőt célunk, hogy hazánkban a nyugati és a keleti tőke és technológia egymásra találjon. A közgazdász azt is részletezte, miért kerültünk ismét technikai recesszióba, illetve hogy a kormány milyen adatokat vár a következő napokban.
Újra technikai recesszióba került az ország, hiszen két egymást követő negyedévben gazdasági visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Magyarország bruttó hazai termékének volumene a harmadik negyedévben egyaránt 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszaki értéket, illetve a második negyedévet. Idén pedig, bár az első negyedévben a gazdaság teljesítménye nőtt az azt megelőzőhöz képest, 0,1 százalékkal mérséklődött a gazdaság teljesítménye a második negyedévben az első negyedévhez képest.
A GDP visszaeséséhez alapvetően a három termelői gazdasági ágazat jelentős mértékű visszaesése vezetett, amit a szolgáltatási ágazatok kedvező teljesítménye nem tudott ellensúlyozni – értékelte az Indexnek a legfrissebb adatokat Suppan Gergely. A Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza rámutatott: „az export teljesítményére a német gazdaság strukturális és versenyképességi problémái, a német autóipar válsága, az elektromosautó-piac megtorpanása, valamint a továbbra is gyenge európai kereslet hatottak negatívan”. Tavaly 0,3 százalékkal, idén pedig 0,2 százalékkal csökkenhet a német GDP, de jövőre is mindössze 0,8 százalékkal emelkedhet Németország gazdasági teljesítménye.
A KSH szerint a bruttó hazai termék volumenének előző év azonos időszakához viszonyított csökkenéséhez a nemzetgazdaság közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá. A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.
Suppan Gergely szerint elsősorban a fent már említett tényezőket kell kiemelni, ami a jelentős súlyú ipar teljesítményét rontotta, mivel a hazai ipar számára meghatározó a német gazdaság konjunktúrája, azon belül is elsősorban a német ipari kivitel. „A német gazdaság ugyan kismértékben növekedett az előző negyedévhez képest, amihez a háztartások és a közösségi fogyasztás növekedése járult hozzá, de a német ipar és export továbbra is lejtmenetben van. Az előző negyedévet ugyanakkor lefelé módosították, így a német gazdaság az előző évihez képest továbbra is csökkenést mutatott.” Magyarországon pedig
a mezőgazdaságban az idei aszály és a hőhullámos napok soha nem látott száma okozott problémát, így számos termény esetében 10–30 százalékos visszaesést mutattak az aratási eredmények.
„A mezőgazdaság önmagában 0,4-0,5 százalékponttal ronthatta a GDP-t. Az építőipar az előző negyedévekben meglepően jól tartotta magát, valószínűleg ciklikus oka lehet, hogy a harmadik negyedévben visszaesést mutatott, amihez az egy évvel ezelőtti magas bázis is hozzájárult, miközben a szerződésállományok kifejezetten jól alakulnak” – mondta lapunknak Suppan Gergely.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt heti GDP-adatokat korábban úgy értékelte, hogy nehéz időszakon vagyunk túl, „de egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett”. Így arra a kérdésre, kijelenthető-e, hogy most vagyunk a mélyponton, a gazdasági tárca vezető közgazdásza annak adott hangot, hogy
igen, mivel a reálbér-növekedés folytatódik, a fogyasztás növekedése így tartós maradhat.
Ezt pedig az óvatossági motívum enyhülése is élénkítheti, mivel a historikusan magas megtakarítási ráta lehetővé teszi, hogy a háztartások többet fordítsanak fogyasztásra.
A kormányzat számítása szerint a mezőgazdaság a negyedik negyedévben már feltehetően nem rontja tovább a GDP-t, az idei alacsony bázis hatására jövőre akár jobb teljesítményt is nyújthat az időjárástól függően. Az ipari termelésnek jelentős lökést adhatnak a jövőre belépő új gigagyárak, mint a CATL, a BYD, a BMW, a Semcorp, az EcoPro. Emellett jövőre kissé javíthatja az európai és a német gazdasági kilátásokat a reálbérek növekedésének hatására élénkülő fogyasztás, valamint az EKB folytatódó kamatcsökkentései.
Suppan Gergely szerint a külső környezet javulása akár meredekebb felpattanást is okozhat, mivel jelenleg igen alacsony a kapacitáskihasználtság, ami lehetővé teszi a volumenek gyors növelését. „Ennek megfelelően a hazai kapacitások már most is lehetővé tennék a gyorsabb gazdasági növekedést, ez is rávilágít, hogy a gazdasági teljesítmény elmaradásáért kifejezetten a gyenge német és európai konjunktúra felelős. Az építőipar kedvező szerződésállománya már rövid távon is pozitív fordulatot eredményezhet, amihez az Új Gazdasági Akcióterv egyes pontjai is hozzájárulhatnak.”
A további várható gazdasági adatokkal kapcsolatban kifejtette: a kiskereskedelmi forgalmat negatívan befolyásolhatta a szeptemberi árvíz, amelyhez hasonló nagyságrendűt utoljára 2013 júniusában tapasztaltunk. „Az árvíz sajátossága, hogy az érintett területeken megnehezítheti vagy egyenesen el is lehetetleníti egyes vállalkozások, üzletek, vendéglátóipari egységek működését. Szinte lehetetlen volt közlekedni az érintett területeken, így Budapesten is” – mondta.
Így a 2013-as adatok alakulását figyelembe véve nem zárható ki egyértelműen, hogy az idei szeptemberi kiskereskedelmi adat az árvíz miatt átmeneti lassulást mutathat, hasonlóan a kiskereskedelmi forgalom 2013. júniusi megtorpanásához. A közgazdász szerint azonban ahogyan az 2013 júliusában történt, úgy idén is gyorsan visszatérhetett a korábbi növekedési trend az árvíz levonulását követően.
A kiskereskedelmi forgalom 2013-ban az árvíz előtti hónapban 2,2 százalékkal nőtt, az árvíz hónapjában 0,9 százalékkal csökkent, majd azt követően már 3,1 százalékkal bővült. „A fogyasztás és ezen belül a kiskereskedelem élénkülő trendjét továbbra is alátámasztják a kereseti dinamikák, a kifejezetten robusztus reálbér-növekedés, melyet egy-egy hónap esetlegesen gyenge teljesítménye nem befolyásol” – összegezte az Indexnek.
„Új gazdaságpolitika kell, aminek feltételeit a gazdasági semlegesség teremtheti meg, mert gyengíti a függéseket, amelyek befolyásolják a magyar növekedést. A legjobb hír, hogy a reálbér-emelkedés 9-10 százalék körül alakul, ezt a kormány folytatni szeretné” – hangzott el legutóbb a Kormányinfón. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is kiemelte, a magyar gazdasági semlegesség programja azért is fontos, hogy ne legyünk kitettek a német, valamint az európai uniós piacnak.
Suppan Gergely szerint a blokkosodás, a kereskedelmi és vámháborúk egyértelműen rontják a komparatív előnyökre épülő világkereskedelmet. „Mivel exportunkban meghatározó a német gazdaság súlya, a német gazdaságtól való függőség, érdekünk, hogy olyan – főleg távol-keleti – irányba erősítsük gazdasági kapcsolatainkat, ahol jóval nagyobb a gazdasági növekedés, aminek így mi is részesei lehetünk, amivel magasabb gazdasági növekedést érhetünk el.”
Ugyanakkor a közgazdász szerint ez nem jelenti azt, hogy el akarunk fordulni a nyugati kapcsolatainktól, „sőt célunk, hogy hazánkban a nyugati és a keleti tőke és technológia egymásra találjon. Éppen ezért határozottan elutasítjuk a kereskedelmi háborúkat, és kiállunk a gazdasági semlegesség mellett, ami nem csupán a piaci hozzáférést, hanem többek között tőkét, technológiát és finanszírozást is magába foglal”.
Október derekán a kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervről döntött, amely a következő három alappilléren nyugszik:
Az akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja: egyrészt hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, másrészt a Munkáshitel Program elindítása, végezetül a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).
Suppan Gergely kiemelte, az akcióterv egyes pontjai fokozatosan lépnek életbe. A Széchenyi Kártya Program kamata elsősorban a beruházáshoz kötött programokra már november 1-től 3,5 százalékra csökken, ez hozzájárulhat a beruházási aktivitás növeléséhez, ami azonban elsősorban attól függ, hogy a vállalatok milyen kereslettel találkoznak.
A kis- és középvállalkozásokat támogató további intézkedések fokozatosan lépnek életbe, ezek igénybevétele a konjunktúrától is függ, azonban elérésük folyamatos lesz, így a gazdaság élénkülésével egyre többen élhetnek velük, tovább gyorsítva a növekedést. A jövedelmek vásárlóerejét támogató intézkedések közül a minimálbérek emelése a tárgyalófelek megállapodásától függ, de alapvető cél, hogy a következő években – az uniós iránymutatásnak megfelelően is – a minimálbérek elérjék a rendszeres átlagkeresetek 50 százalékát.
Végezetül Suppan Gergely azt is kiemelte: a bérfelzárkózás a következő években is folytatódhat, ami magasan tarthatja a reálbér-dinamikát, hozzájárulva a fogyasztás tartós növekedéséhez.
Ezt erősíti a jövő év elejétől életbe lépő munkáshitel, valamint a jövő év közepétől és a következő év elejétől két lépcsőben duplázódó családi adókedvezmény. A megfizethető lakhatási támogatással kapcsolatos intézkedések az ingatlanpiac élénküléséhez, lakások és kollégiumok építéséhez vezethetnek, ami közvetlenül az építőipart, közvetve pedig az igen magas multiplikátorhatás miatt számos más ágazatot is kedvezően befolyásol.
A kormány várakozása szerint jövőre 3–6 százalékkal nőhet a gazdaság, ugyanakkor már többször a 3,4 százalékos konkrét prognózist jelölte meg a kabinet. Bár Orbán Viktor miniszterelnök a napokban azt mondta, hogy már a 2025. évi első negyedéves GDP-adat is figyelemre méltó lehet, a nagy ugrás a kormány várakozása szerint a gazdasági teljesítményt illetően 2025 harmadik negyedévében következhet be. A kormányzati üzenet pedig egyértelmű: a Nyugat mellett a jelenleg sokkal nagyobb növekedést felmutató Kelet felé is meg kell erősíteni Magyarország gazdasági kapcsolatait.
(Borítókép: Orbán Viktor 2024. június 9-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)