Az augusztusi mélypont után szeptemberben is elhasalt a magyar ipar. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene. A kilátások továbbra sem jók.
Az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal maradt el 2024 szeptemberében az egy évvel korábbitól – áll a Központi Statisztikai Hivatal első becslésében.
A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában visszaesés következett be, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nőtt.
Az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 4,3 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal csökkent.
Mint ahogy arról beszámoltunk: Magyarország technikai recesszióba került. A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.
Az augusztusi visszaesés után szeptemberben is folytatódott a magyar ipar vesszőfutása. Komoly negatív meglepetésről nem beszélhetünk, de önmagában az, hogy a nyári leállások után sem sikerült javítania az iparnak, mindenképpen beszédes – értékelte az adatokat Virovácz Péter. Az ING Bank szenior elemzője visszautal augusztusi kommentárjára, amiben arról értekezett: „könnyen lehet, hogy a nyári korrekció alacsony mértéke pont azt jelzi, hogy mennyire gyengék az alapfolyamatok a húzóágazatokban, amelyek leállása a nagy termelési volumen miatt szokott komoly kiesést okozni”.
A friss adat és a visszapattanás hiánya is csak ezt a borús képet erősíti. Az év/év index esetében az egy évvel korábbi magasabb bázis hatására a naptárhatással kiigazított adat 5,4 százalékos visszaesést mutat. Sokkal beszédesebb azonban az, hogy a 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene 4,8 százalékkal marad el napjainkban. Ez egyben azt is jelenti, hogy
legutóbb ennyire alacsony termelési szint a magyar iparban a Covid-leállások utáni kilábalás idején volt.
Virovácz Péter megjegyzi: a részletes adatokra még várni kell, de a KSH előzetes adatközlése hasonló ipari szerkezetről árulkodik, mint amit az elmúlt hónapokban láttunk. A négy legfontosabb ipari ágazat közül csupán egy lett kiemelve pozitív színben a közleményben. Ez pedig az élelmiszeripar. Ugyanakkor a legfrissebb hírek alapján alapanyaghiány (B-vitamin) miatt itt is fennakadásokra lehet számítani októbertől. A kisebb súlyú alágazatok közül nem került semelyik sem kiemelésre, miközben úgy fogalmaz a közlemény, hogy az alágak döntő többségében csökkent a termelési volumen.
„A friss ipari felmérések, bizalmi indikátorok világszerte még mindig további gyengülést, jobb esetben stagnálást vetítenek előre. Persze ezen felmérések megbízhatósága megkérdőjelezhető, de egyelőre a tényadatok nem igazán mondanak ellent ennek a borús képnek. Ráadásul az eurózóna feldolgozóipara több mint három évtizede nem látott mélypontot él át úgy, hogy közben nincs recesszió a régióban. A gyenge belső, a botladozó külső kereslet, a magas készletek és a geopolitikai feszültségek mind hozzájárulnak ehhez” – fogalmazott az ING elemzője.
Előretekintve a külső keresletben jelenlévő strukturális problémák és a jövő évre vonatkozó mérsékelt fellendülési várakozások továbbra is fennállnak. Ráadásul az amerikai választások eredménye alapján következik a Trump 2.0 éra, amely komoly fejtörést hozhat az európai ipar számára. „Ebben a tekintetben tehát nehezen alapozhatjuk a magyar ipar rövid, de akár középtávú fellendülésére táplált vágyat az exportkereslet berobbanására. Nem véletlen, hogy a friss hazai felmérések is azt jelzik, hogy az iparvállalatok számára a növekedés legnagyobb gátja jelenleg a kereslet hiánya. Eközben az ipari kapacitáskihasználtság a legfrissebb felmérések szerint tovább romlott a negyedik negyedévben, vagyis ez sem kecsegtet pozitív rövidtávú kilátásokkal. A törékeny hazai fogyasztói bizalom (amely a forint további leértékelődésével még inkább gyengülhet), az erős óvatossági motívum, a vállalatok lanyha beruházási hajlandósága pedig együttesen a belső kilátásokat is borússá teszi” – vázolta Virovácz Péter.
A magyar ipar 2024 egészében immár szinte biztosan markánsan visszafoghatja majd a GDP-növekedést, amely vélhetően valahol 0,5–1,0 százalék között alakulhat idén, inkább közelebb a sáv aljához
– summázta az ING elemzője.
Hasonló tendenciákra világított rá az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Nagy János szerint nincs új a nap alatt: a hazai ipar kibocsátása nagyjából két éve stagnál, illetve enyhén csökken. Az alapfolyamatok terén egyelőre nincs olyan tényező, ami felfelé mutató kockázatot jelentene az év hátralévő részére.
„Némi kibocsátásbővülést az Audi szeptember végén megkezdett győri bérgyártása hozhat, ugyanakkor figyelmeztető, hogy ez a jelek szerint nem tudta ellensúlyozni a többi ágazat esését havi alapon. A német gyártók – egyelőre külhoni – üzembezárásai és megszellőztetett, nagy volumenű leépítései még csak most következnek. Középtávon talán bizakodók lehetünk: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben a jövő év második felétől kezdődően” – fogalmazott.
Rámutatott, hogy elsőként a BMW debreceni gyára léphet termelő fázisba. Azonban rendkívül sok a kérdőjel: az elmúlt időszakban tapasztalt kereslethiány magával vonja-e a projektek elhalasztását, illetve leskálázódását.