Kijöttek a legfrissebb, fogyasztást mérő KSH-adatok, amelyek éves bázison bővülést, havi viszonylatban csökkenést mértek. Ez a tendencia hű képet ad a kiskereskedelmi forgalom eddigi éves teljesítményéről. Az év első 9 hónapját vizsgálva – rendkívül alacsony – éves bázison ugyan hónapról hónapra nőtt a kiskereskedelmi forgalom, azonban ha havi bázison vizsgáljuk meg az adatokat, kedvezőtlen tendencia rajzolódik ki. E szerint a magyar lakosság fogyasztása nem indult meg 2024-ben. A kormány szerint árvíz miatti átmeneti megtorpanás a szeptemberi adat, a továbbiakban a fogyasztás gyorsulására számít.
A nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal bővült a kiskereskedelem forgalmának volumene 2024. szeptemberben az előző év azonos időszakihoz mérten – derül ki a KSH adataiból.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1568 milliárd forintot ért el. A forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal mérséklődött, amire hatással volt az árvízhelyzet is.
Az év első 9 hónapját vizsgálva – rendkívül alacsony – éves bázison ugyan hónapról hónapra nőtt a kiskereskedelmi forgalom, azonban ha havi bázison vizsgáljuk meg az adatokat, kedvezőtlen tendencia rajzolódik ki. E szerint;
a kiskereskedelmi forgalom volumene az azt megelőző hónaphoz képest. Jól látszik tehát, hogy
a magyar lakosság fogyasztása nem indult be 2024-ben.
A kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7 százalékkal emelkedett 2024. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal nőtt a volumen.
Ahogyan azt már a harmadik negyedéves GDP-adatból sejteni lehetett, az igazán komoly negatív meglepetést vélhetően a fogyasztás gyengélkedése okozhatta. Ennek megfelelően egy nagyon rossz szeptemberi kiskereskedelmi teljesítményt láthatunk – értékelte az adatokat Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője rámutat: a beérkezett adat a piaci konszenzushoz képest komoly negatív meglepetést okozott, miközben a hazai elemzők közül a legpesszimistább előrejelzést adó ING Bank várakozásait is jelentős mértékben alulmúlta. A gyenge egyhavi teljesítmény hatására az év/év index is jelentős változást mutatott az előző hónaphoz képest. Szeptemberben csupán 1,7 százalékkal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom volumene, mint egy évvel korábban (naptárhatástól megtisztítva).
A 2021 havi átlaghoz viszonyítva a kiskereskedelem jelenlegi teljesítményét továbbra is negatív indexet látunk, vagyis alulmúlja a szektor teljesítménye az akkori szintet. Lényegében már az év eleje óta egy tartós stagnálás figyelhető meg a szektorban. Mindezek alapján megállja a helyét a korábbi állításunk, miszerint a gazdasági alapfolyamatok gyengék. Hiába tehát a KSH által jelzett egyedi negatív hatás az árvízhelyzet miatt, az összképen ez sem javít sokat, hogy tudjuk, hogy a mostani negatív teljesítmény részben egyedi hatásokhoz köthető
– fejtette ki a közgazdász.
A részleteket nézve jól látható, hogy a szeptemberi kiskereskedelmi teljesítményt ismét az élelmiszer-kiskereskedelem húzta vissza jelentősen. Havi alapon szokatlanul nagy, 2,4 százalékos visszaesést mért a KSH. A nem élelmiszertermék jellegű üzletek esetében 1,1 százalékos egyhavi növekedés látható. Ezen belül kiemelkedően jól teljesített a csomagküldő és internetes értékesítések területe. Az üzleti forgalmak esetében a ruházati és iparcikk üzletek teljesítettek jól – sorolta a szakértő. „Könnyen lehet, hogy az árvíznek tehát nem csupán negatív, de némi forgalmat élénkítő hatása is lehetett, hiszen mindkét terület esetében szokatlanul magas volt a dinamika és a védekezéssel összefüggésben emelkedhetett a kereslet ezekben a szegmensekben. Végül, de nem utolsó sorban szeptemberben 2,7 százalékkal zuhant az üzemanyagforgalom havi alapon, annak ellenére is, hogy alapvetően árcsökkenést láthattunk szeptemberben. Talán az árvízhelyzet a korlátozottabb forgalmi lehetőségeken keresztül gyakorolhatott itt negatív hatást” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy összességében mindenesetre fontos megjegyezni, hogy a rendkívüli árvízhelyzet miatt nehéz tisztán megítélni a kiskereskedelmi szektor szeptemberi teljesítményét. Ami biztos, hogy a teljes kiskereskedelmi szektor értékesítési volumene továbbra sem éri el a 2021. évi átlagos teljesítményt, beragadt nagyjából 1,0–1,5 százalékkal a három évvel ezelőtti szint alatt. A következő hónap hozhat némi korrekciót ugyan, de aligha számíthatunk arra, hogy ebből a stagnáló állapotból az év végéig kitörne a szektor.
A jövő évre vonatkozóan azonban bizakodásra adhat okot a továbbra is magas reálbérnövekedés és a jövő év elején várható óriási kifizetések a lakossági állampapírok esetében. Az ING Bank kalkulációja alapján ugyanis
nagyjából 3 ezer milliárd forint összeget tesz ki a jövőre lejáró lakossági állampapírok tőkefizetése és a teljes lakossági állampapír-állomány 2025. évi kamatfizetése együttesen.
Ennek az összegnek a legnagyobb része (mintegy 56 százaléka) ráadásul az év első negyedévében szabadul rá a lakosságra.
A legnagyobb kérdés ugyanakkor, hogy vajon ebből a pénzből mennyit költenek el, mennyit fektetnek be újra és hogy ezen befektetések maradnak-e a Magyarországon (és forintban) vagy egy komolyabb tőkekiáramlással jár majd. Ez elsősorban a következő hónapok gazdasági környezetének, üzleti és fogyasztói bizalmának és a (deviza-)piaci stabilitásnak lehet a függvénye. Egyelőre az ezeken a területeken látott összkép nem feltétlenül a fogyasztás berobbanásával kecsegtet
– zárta gondolatait Virovácz Péter.
Az éves alapú növekedés lassulása, illetve a kiskereskedelmi forgalom előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal történő mérséklődése egyértelműen átmeneti jelenség, amelyet nagyrészt az árvíz, illetve annak kereskedelemre gyakorolt hatása okozott. Azonos folyamatok játszódtak le a hasonlóan súlyos, 2013-as árvíz idején is. Akkor a kiskereskedelmi forgalom éves változása az árvíz hónapjában 0,9 százalékkal esett vissza, majd azt követően már erős növekedést mutatott – közölte a KSH-adatokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a fogyasztói viselkedés szeptemberben sem változott meg, a belső konjunktúra helyreállt. Az online pénztárgépek adatai októberben ismét hasonlóan erős forgalmat mutatnak, mint augusztusban, így az árvíz által okozott átmeneti mérséklődést követően a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteme visszaállhat a korábbi hónapok kedvező szintjére
– jelezte az NGM.
Az áruk és szolgáltatások fogyasztása a magyar gazdasági növekedés legfontosabb támasza marad. Az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összesen 2,7 százalékkal bővült, az év hátralevő részében pedig további gyorsulás várható, ezzel a fogyasztás egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt. Ez már idén is érezhető a gazdaságban, de jövőre még erőteljesebben fejti ki hatásait. A belső konjunktúra helyreállása mellett azonban a külső kereslet továbbra is kihívásokkal áll szemben, különösképpen a német gazdaság válsága miatt – hívta fel a figyelmet a tárca.
Az NGM hozzátette, a kiskereskedelmi forgalom alakulását továbbra is erőteljesen támogatja a reálbérek már egy éve tartó erőteljes növekedése, amely augusztusban 9,4 százalékot ért el, továbbá az infláció sikeres visszaszorítása, amely szeptemberben 3 százalékon stabilizálódott.