A nemzetgazdasági miniszter egy szerdai budapesti konferencián kijelentette, hogy a német gazdaság növekedése szükséges az európai versenyképesség javításához. A német pénzügyminiszter távozása elősegítheti az elektromobilitásra való átállást, melyben az ázsiai gyártók előretörése figyelhető meg, de Európában is növekedtek az eladások, elsősorban Franciaországban.
Az elektromobilitásra való átállás, az európai versenyképesség javítása nem lehet sikeres a német gazdaság növekedése nélkül − mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Hungary Battery Week budapesti konferenciájának második napján, csütörtökön.
A miniszter szerint a német pénzügyminiszter szerda este bejelentett távozása beismerése annak, hogy a berlini kormányban a szigorú fiskális szemlélet háttérbe szorította a gazdaságfejlesztési célokat.
A váltással megnőtt az esély, hogy több forrás jut elektromobilitási célokra, az infrastruktúra fejlesztésére és az állami járművásárlási programokra, ami kedvező hír a magyar gazdaság szempontjából.
A Magyar Akkumulátor Szövetség és a White Paper Consulting által szervezett, a Hungexpón zajló szakmai eseményen Nagy Márton elmondta: a kétoldalú kapcsolatok javulására számít az amerikai elnökválasztás után. A háború lezárásnak esélye is növekedett, így a családok óvatossági motívuma enyhülhet; növekedhet a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások is.
Az elektromos autózásra való átállásban az ázsiai, ezen belül a kínai gyártók előretörése figyelhető meg − mutatott rá a tárcavezető. A BYD és a többi gyártó állami támogatások nélkül is versenyképesebbek európai társaiknál, és méretgazdasági előnyeiket is kihasználják.
Kínában év végére 40 százalékra növekedhet a teljesen elektromos járművek (BEV) piaci penetrációja, és egy bizonyos termelési volumenen túl már gyártásuk is gazdaságosabbá válik. Eközben Európában a BEV-járművek piaci részesedése 14 százalékról visszaesett, ami részben az állami támogatások kivezetésével függ össze.
Az elmúlt hónapokban visszapattanás figyelhető meg, a franciaországi eladások az év első kilenc hónapjában 6 százalékkal nőttek éves viszonylatban. Franciaországban a vállalatok mellett a lakossági vásárlók is kaphatnak állami támogatást, és Németországgal szemben ezek csak az EU területén gyártott járművekre igényelhetők.
Miközben a kínai gyártók folyamatosan növelik piaci súlyukat a kontinensen, addig az európai gyártók Kínából is szorulnak ki. Amíg 2020-ban a külföldi gyártók részaránya a BEV-eladásokban 66 százalék körül alakult, addig ez 2024-re felére csökkent, ami a német autóipartól függő magyar ipari exportot is negatívan érinti.
A tárcavezető prezentációjában szereplő adatok szerint Németország a töltőinfrastruktúra elterjedésében Franciaország és Hollandia mögött áll. Az elektromos autók elterjedését a villamos energia magasabb ára is hátráltja, ráadásul Franciaországban ez túlnyomórészt nukleáris, míg Németországban fosszilis energia biztosítja, ami a miniszter szerint hibás gazdaságpolitika következménye.
Nagy Márton felvetette, hogy stratégiai fontosság ellenére nincs közös uniós direktíva, amely szabályozná az elektromos járművekre történő átmenetet. A kínai járművekre kivetett uniós importvámok kapcsán kiemelte, hogy a magyar kormány ellenzi a lépést, amit egyelőre nem követett kínai reakció.
Az elektromobilitás hazai elterjedését a kormány egy tágabb ökoszisztéma keretében képzeli el - mondta. Ebbe beletartozik a lakossági napelemes rendszerek telepítésének támogatása, a vállalati elektromosautó-beszerzési program, valamint az elektromos töltőhálózat bővítése is.
Megjegyezte: a kormány tervei között szerepel, hogy az elektromosautó-vásárlási programot jövő év második felében kiterjesztik a háztartásokra is, a költségvetés helyzetének függvényében.