Több száz milliárd forintba fáj a magyar államnak, illetve a vállalatoknak az az évi 37 millió munkanap, ami táppénz és betegszabadság miatt esik ki. Bizonyított tény, hogy egy egészségesebb, fittebb munkavállaló, munkakörtől függetlenül termelékenyebb, hatékonyabb, ezáltal az adott cég nyeresége is növelhető. A munkavállalók egészségének megőrzése nem csupán egyéni érdekként jelenik meg, hanem a vállalkozások hosszú távú sikerének alapfeltétele is.
Magyarországon évente elképesztő számú, 37 millió munkanap esik ki táppénz és betegszabadság miatt. Ez önmagában is megdöbbentő adat, ám a helyzet még súlyosabb, ha figyelembe vesszük, hogy a fizikai inaktivitásból eredő betegségek 268 milliárd forinttal terhelik az egészségügyi rendszert. A 35 év feletti korosztályban pedig évente több száz milliárd forintnyi gazdasági kiesés keletkezik, mivel a krónikus betegségek miatt 30-40 százalékos produktivitáscsökkenés tapasztalható – hívta fel a figyelmet az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület (EMEGY).
Ahhoz, hogy a vállalatok produktívabbak, innovatívabbak és versenyképesebbek legyenek, elengedhetetlen az egészség és a jóllét kérdésének kezelése. Az EMEGY rámutat: a munkavállalók egészségének megőrzése nem csupán egyéni érdekként jelenik meg, hanem a vállalkozások hosszú távú sikerének alapfeltétele is. Kimutatásuk szerint
ha a cégek rendszeresen támogatják munkavállalóik egészségét, és mozgásprogramokkal ösztönzik őket, akár 14 százalékos növekedést is elérhetnek a nyereségükben.
Az EMEGY célja, hogy szakmai iránymutatásokat nyújtson a szakpolitikának, és felhívja a munkáltatók figyelmét a fizikai inaktivitás hosszú távú következményeire. Az egyesület nemcsak a problémák feltárásában, hanem a megoldások felmutatásában is aktív szerepet vállal. Interaktív programokat, eszközöket és képzéseket biztosít, amelyek segítik a munkáltatókat abban, hogy támogassák munkavállalóik egészségmegőrzését, s ezáltal a munkavállalók tudatosabban szervezhetik mindennapjaikat, több figyelmet fordítva az egészségükre. A munkavállalók egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életmódot alakítanak ki.
A program nemcsak az egészségügyi kockázatok csökkentésére, hanem a vállalatok gazdasági eredményeinek növelésére is pozitív hatással van.
A táppénz hallatán sokan valószínűleg fizikai megbetegedésre asszociálnak, ám egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a betegszabadság-tortából a mentális, pszichés betegségek.
„A fizikaitól eltolódunk a mentális, pszichés kockázatok felé, ami a munkahelyeken is komoly probléma. Jelenleg leginkább a kimerültség, a kiégés mint végső állapot foglalkoztatja a vállalatokat, mert komoly teljesítménybeli visszaesést vagy munkából való kiesést okoz a fizikai betegségek megjelenésén keresztül. De ez csak a jéghegy csúcsa. Emögött többek között hosszabb távú szorongás, túlórázás, stresszterheltség, megküzdési problémák hiányosságai, túlhajszoltság, munkaszervezési problémák állnak” – hangsúlyozta Toldy Anna, az EMEGY egyesületi főtitkára, mozgástudományi és felsőfokú munkavédelmi szakember, vállalati well-being (jólléti) senior tanácsadó.
Kevés vállalkozás méri fel kellő mértékben ezen kockázatok (összefoglaló néven pszichoszociális kockázatok) mértékét, jelenlétét, például munkakörönként vagy életkoronként, hogy lássa, mekkora veszteséget jelent a pszichés leterheltségből fakadó problémakör. Ott, ahol már adatok, visszajelzések is rendelkezésre állnak, ott könnyebben és célvezérelten veszik fel a harcot a problémával.
Az EMEGY tapasztalata szerint az ügy érdekében lépő vállalatok a hatékony eszközöket keresik, és kevésbé a számok, mutatók fogják meg őket.
Közismert, hogy egy rendszeresen sportoló, aktív munkavállaló egészségesebb, fittebb, energikusabb, jobban megküzd a mindennapi stresszel is, és végső soron hatékonyabb. Hazai kutatások is bizonyították, hogy aki sportol, az a munkahelyén szignifikánsan jobban kezeli a stresszt, egészségesebben táplálkozik, jellemzőbb rá, hogy mentes a függőségektől, és jobb a mozgásszervi egészsége. Akinek személyes tapasztalata van ebben, az a bőrén is érzi
– fejtette ki Toldy Anna.
A szakértő rámutat: külön tervezést és csapatmunkát kell elindítani ahhoz, hogy az egészségesebb szokásokat a munkahelyen is támogatni lehessen. „Itt áll vagy bukik minden. Van-e kellő tudás, eltökéltség, változásra való képesség arra, hogy együtt egészségesebb munkahelyi szokásrendszer mellett elkötelezve segítsük egymást és önmagunkat, ami aztán mindenki előnyére válik. Produktívabb, jobb hangulatú, energikus csapatottal nyer a munkáltató és nyer ezáltal a munkavállaló is.”
Milyen konkrét lépéseket szükséges megtennie egy munkavállalónak ahhoz, hogy minél kevesebbet essen ki a munkából betegség miatt? „A munkakörnyezet, munkaszervezés, tevékenységünk típusa, a munkahelyi közösség működése sokféle módon befolyásolja életvitelünket, egészségünket, és viselkedésünket. Egyénként a legtöbb, amit tehetünk, hogy tudatosan nézünk a mindennapjainkra, felfigyelünk azokra a tényezőkre, amik elveszik az energiáinkat, feszültséget, stresszt okoznak számunkra, és egyedül vagy másokkal összefogva megoldást keresünk a mindennapokat érintő legjelentősebb stresszforrásokra” – válaszolta az Index kérdésére Toldy Anna.
Itt az ideje, hogy megerősíteni egészségszokásainkat, mind pszichés mind fizikális oldalon. „Figyeljünk a mindennapi mozgásmennyiségre, a táplálkozás, az alvás minőségére, próbáljunk mindenféle függőségtől (akár munka, vásárlás, internet, dohányzás vagy alkohol) mentesen létezni és keressünk olyan közösségi élményeket, kapcsolatokat, melyek feltöltenek minket. A mai pezsgő, mentálisan leterhelő világban a meditatív, relaxációt, megnyugvást támogató megoldások előnyt élveznek. A kulcsszó a tudatosság!” – tette hozzá.
Az egyén csak akkor lehet produktív, kreatív, innovatív, ha jól érzi magát a bőrében, ha jól van. Ha csökken a jól-létünk, egészségünk minősége, az azonnal kihat a koncentrációnkra, lelkesedésünkre, motivációnkra, kreativitásunkra, kitartásunkra, elégedettségünkre, elkötelezettségünkre. Ezek a tényezők kulcsfontosságúak a munkahelyeken, amelyek jelentősen befolyásolják a termelékenységet – mutatott rá Toldy Anna.
Adódik a kérdés, mit tesznek ennek érdekében állami szinten, milyen döntéshozói lépésekre volna szükség annak érdekében, hogy csökkenjen a betegség miatt kihagyott munkanapok száma.
Jelenleg a munkahelyi színtér és annak problémái nincsenek egy kézben tartva. Pedig nemzetgazdasági cél versenyképes, innovatív, produktív, aktív társadalommá válni. Hiányzik a keretrendszer, az eszközök, tanácsadás, iránymutatások, vállalkozásokat segítő, jó példákat bemutató díjak, pályázatok. Az a több millió munkanap, ami betegség miatt esik ki évente, rendkívül leterheli az egészségügyet és a munkáltatói oldalon több százmilliárd forint kiesést okoz. Mindenképp szükséges az állami szintű támogatás és szabályozás
– hangsúlyozta Toldy Anna.
Felhívta a figyelmet arra a visszásságra, miszerint a gondoskodó munkáltató pont ugyanannyi adót fizet, mint az, aki a hanyag és felelőtlen hozzáállása miatt megbetegíti a munkavállalókat. Ráadásul plusz adóteher (természetbeni juttatási kategória) terheli a munkahelyi szolgáltatásokat (például sport, stressz témában), amivel pont a legfontosabb egészséget érintő kockázatokat kezelhetik a munkáltatók.
A betegszabadság okozta károkat nehéz megbecsülni, mind az állam, mind a vállalatok szemszögéből. Az EMEGY szerint
mindent együttvéve akár ezer milliárd forint körüli összeget is jelenthet a költségvetés és a cégek számára.
Milyen megoldások állhatnak rendelkezésre a cégek, illetve az állam számára? – tettük fel a kérdést. „Vannak nemzetközi példák jó gyakorlatokra, díjakra, pályázatok általi vállalati támogatásra, adókedvezményre vagy adómentességre a gondoskodó vállalkozások számára. Esetleg épp olyan intézmény létrehozására vagy állam általi támogatására, amely ingyenes tanácsadással, szakértői támogatással, iránymutatással, kutatással, pilotprojektekkel tudja segíteni a vállalkozásokat. Ezek mind nagy segítséget jelenthetnének idehaza is, ahol a munkáltatók közel 80 százaléka fontosnak, sőt stratégiai fontosságúnak tartja a munkavállalói jóllétet, egészséget, de csak közel 20 százalékuk tesz aktívan ezért a mindennapokban. A különbség pedig a tudás és a rendelkezésre álló adatok, valamint az eszközök hiányából fakad. De már napvilágot láttak olyan jó gyakorlatok is, hogy a sportolás is adómentessé vált, a foglalkozási megbetegedések körét kibővítették a kiégéssel (amivel betegszabadságra küldhető a munkavállaló), országos munkahelyi egészséghetet tartanak, a cafeteriaelemek közé bekerültek a sportolást és egészséget, vagy épp a sporteszköz-vásárlást támogató kategóriák is” – fejtette ki Toldy Anna.
A fő kérdés, hogy akar-e a vállalkozás figyelni az emberi szempontokra is, áldoz-e energiát arra, hogy felelősen gondoskodjon a munkavállalók egészségéről – annak ellenére is, hogy ez törvényi kötelezettség. Ha a jövőre gondolunk, a megtartásra, az elvonzásra, a gyorsabb, sikeresebb vállalkozásokra, akkor csak ez az út visz előre. Érdemes minél hamarabb rálépni, és tenni az embercentrikus, jólléti működés kialakításáért – vázolta a well-being szakértő.
A legfontosabb a munkahelyi specialitások mentén a munkavállalói egészséget, teljesítményt negatívan befolyásoló tényezők, kockázatok azonosítása. Ha ezek megvannak, akkor a munkáltató, a szakemberek, a munkavállalói képviselet meg tudja mondani, hogy a munkakörülményeket figyelembe véve hogy lehet a legjobban csökkenteni a stresszt (ami most elsődleges cél minden munkahelyen), hogy képes aktívabbá tenni, és az ülő munkavégzésből kimozdítani a munkavállalókat, hogy tudnak egészségesebb életvitelt eredményező szokásokat teremteni gondoskodó munkáltatóként.
Köztudott, hogy a fizikai és az íróasztal mögötti szellemi munkavégzés eltérő módon veszi igénybe testünket.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)