A szeptember végéig felvett lakáshitelek bő háromnegyedét használt lakás vásárlására fordították az adósok, ami még az eddig megszokottnál is magasabb arány. Ennek hátterében részben az állhat, hogy a lakástámogatási rendszer már nem csak az új ingatlanokat favorizálja.
A szokottnál is magasabbra emelkedett a használt lakóingatlanok vásárlására fordított lakáshitelek aránya a bankok új kihelyezésein belül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a szeptember végéig megkötött, 1003 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződésből több mint 776 milliárd forint használt lakás vásárlásához kapcsolódott: ez egész pontosan 77,4 százalékos arány, amelyre korábban még nemigen akadt példa.
A lakáshitelek új szerződéseinek összege az év első kilenc hónapjában (milliárd forint) | |
2019 | 678,2 |
2020 | 691,1 |
2021 | 977,4 |
2022 | 1045,2 |
2023 | 431,1 |
2024 | 1003,2 |
Forrás: MNB
A használt lakások dominanciája korábban is jellemző volt a magyarországi jelzáloghitel-piacon, hiszen több évre visszatekintve is 70 százalék környéki a részesedésük az új kihelyezések összegén belül. Ez, a 70 százalék körüli arány viszont látványosat esett 2022-ben, amikor a szeptember végéig tartó időszakot vizsgálva alig 56 százalékos részesedés kalkulálható ki az MNB számaiból. Az akkori zuhanás oka viszont könnyen azonosítható: a bankok abban az időszakban helyezték ki az energetikai szempontból korszerű, új lakások vásárlására vagy építésére felhasználható, támogatott – és az ügyfelek szempontjából rendkívül olcsó – zöldhiteleket, ami hozzávetőleg egy évre igencsak megdobta az új ingatlanok súlyát a friss finanszírozási adatokon belül.
A használtingatlan-vásárlásra felvett lakáshitelek aránya az új szerződéseken belül, szerződéses összegre vetítve, az év első kilenc hónapjában (százalék) | |
2019 | 70,6 |
2020 | 70,6 |
2021 | 70,3 |
2022 | 55,7 |
2023 | 76,2 |
2024 | 77,4 |
Forrás: MNB
A viszonylag rövid ideig futó Zöld Otthon Program hatása viszont átmenetinek bizonyult, és a múlt évben, illetve 2023-ban már stabilan 75 százalék felett járt a használt ingatlanok vásárlására fordított lakáshitelek aránya.
A használt lakások növekvő dominanciája több okból sem meglepő. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a most futó, legnépszerűbb támogatott konstrukció – a csok plusz – feltételei már nem ösztönzik annyira az új ingatlan vásárlását, mint az elődjeié
– nyilatkozta az Indexnek Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A másik fontos ok a szakértő szerint az ingatlan- és építőanyagárak emelkedése lehet, ami szintén nem az új lakások felé tereli a vásárlásban gondolkodókat. És persze nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy jelenleg a választék is viszonylag szűk az új építésű lakások piacán, és idő kell ahhoz, hogy a kínálat érdemben növekedni tudjon.
Az MNB adatai szerint egyébként a használt lakások vételére fordított hitelek már említett, bőven 77 százalék feletti aránya mellett az új lakások vásárlására költött kölcsönök súlya 10 százalék alatt maradt az idei első kilenc hónapban. Az építésre, bővítésre fordított lakáshitelek részesedése még ennél is alacsonyabb, 7,3 százalékos volt, miközben felújításra, korszerűsítésre a felvett kölcsönök összegének mindössze 3,3 százalékát fordították az ügyfelek. Gergely Péter szerint utóbbiban nagy szerepe lehet annak, hogy a felújításokat leginkább személyi kölcsönökből finanszírozzák a háztartások.
A használt lakások dominanciája ellenére viszont a teljes piacra nemigen lehet panasz: ha a mostani kereslet az év végéig fennmarad, akkor
jó esély van arra, hogy 2024 új kihelyezési rekordot hoz a lakáshiteleknél.
Erre legutóbb 2021-ben volt példa, akkor valamivel több mint 1300 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a bankok.
A bankok lakáshitel-kínálata viszont – egy-két új akciós ajánlattól eltekintve – nem sokban változott az elmúlt hónapokban, így a piaci kölcsönöknél jellemzően 6 és 7 százalék között alakulnak az éves kamatok.
Ami a most futó akciókat illeti:
(Borítókép: Németh Emília / Index)