A kormány hétfőn az Országgyűlés elé terjeszti a 2025-ös „békeköltségvetésnek” nevezett költségvetési tervezetet, hiszen a Költségvetési Tanács azt tarthatónak és reálisnak értékelte annak fényében, hogy Donald Trump lett az Egyesült Államok új elnöke. A Pénzügyminisztérium szerint a 2025-ös cél a 3,4 százalékos gazdasági növekedés és az államadósság csökkentése lesz.
A Pénzügyminisztérium közleményéből kiderült, hogy a Költségvetési Tanács egyetért a jövő évi költségvetési törvény tervezetével, amelyet véleményében hitelesnek és végrehajthatónak ítélt meg. A tanács megerősíti, hogy a jövőre tervezett 3,4 százalékos gazdasági növekedés elérhető, az államadósság csökkentése megvalósítható.
A Tanács véleményének birtokában a kormány a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot hétfőn terjeszti az Országgyűlés elé.
A törvényi előírásoknak megfelelően a kormány a 2025-ös költségvetés tervezetét előzetesen elküldte a Költségvetési Tanácsnak véleményezésre. A tanács véleményében kifejti, hogy helyesnek tartja azokat a célokat, amelyek fokozatosan csökkenő hiány- és adósságpályával számolnak. A kormány – vállalása szerint – a hiány mértékét 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 2,9 százalékra mérsékli. Ezzel egyidejűleg a tanács üdvözli azt a célt is, miszerint az államadósság GDP-arányos mértékét a kormány a jövő év végére 72,6 százalékra javítja, a következő években pedig tovább mérsékeli.
Az intézmény ugyancsak egyetért azzal, hogy a kormány ezen céljai eléréséhez fegyelmezett költségvetési politikára van szükség. A Költségvetési Tanács úgy véli, a kormány által kitűzött 3,4 százalékos gazdasági növekedés elérhető, ugyanakkor az orosz–ukrán háború és az európai szankciók hatásai kockázatot jelentenek. A tanács véleményében kiemeli, hogy a költségvetési törvény tervezete szerint a kamatkiadások a 2024. évi 4,8 százalékról 3,8 százalékra csökkennek 2025-ben, amit az alacsonyabb infláció és kamatok is elősegíthetnek.
A Költségvetési Tanács véleményében megállapította, hogy a 2025. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény rendelkezésének, valamint a vonatkozó európai uniós szabályoknak is.
„Az új gazdaságpolitika és a jövő évi költségvetés megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a járvány előtti, magas ütemű növekedési pályára” – jelentette ki Varga Mihály a Figyelő TOP 200 gálán, Budapesten. A pénzügyminiszter kiemelte, bár Európa lemaradóban van a világgazdasági versenyben, Magyarországtól többek között az Európai Bizottság, az IMF, az OECD és a hitelminősítők is kiemelkedő teljesítményre számítanak a következő években.
Donald Trump győzelme fontos előrelépést hozhat a nemzetközi folyamatokban, így többek között a béke megteremtésében, a migráció visszaszorításában és a nemzeti szuverenitás megítélésében. Helyreállhat a korábbi kiváló kapcsolat Magyarország és az Egyesült Államok között, így egyebek mellett lehetőség nyílhat arra is, hogy a demokrata adminisztráció által egyoldalúan felmondott adóegyezményt visszaállítsuk
– tette hozzá a pénzügyminiszter.
Mint mondta, a 2010-es évtized is azért válhatott Magyarország egyik legsikeresebb gazdasági korszakává, mert a nemzeti kormány a belgazdaságban az együttműködésre, a külgazdaságban pedig a kapcsolódásra alapozta a döntéseit. A tárcavezető emlékeztetett, a tíz évvel ezelőtti Keleti Nyitás politikájának köszönhetjük a mai rekordértékű működőtőke-beáramlást hazánkba, míg a 6 éves bérmegállapodás megalapozta azokat az adó- és járulékcsökkentéseket, amelyek a hazai vállalkozásokat versenyképessé teszik.
Varga Mihály kiemelte, a munkaalapú gazdaság a válságok idején is megvédte Magyarországot, mindvégig megmaradt a magas foglalkoztatottság és az alacsony munkanélküliség, a válság enyhülésével pedig immár egy éve a reálbérek is újra emelkednek. A jövőbeli kilátásokról szólva Varga Mihály arról beszélt, hogy míg a Draghi-jelentés borús jövőt jósol a bezárkózó Európa számára, addig Magyarországtól a hitelminősítők, az Európai Bizottság és a világ legnagyobb pénzügyi intézményei is kimagasló teljesítményre számítanak jövőre.
A tárcavezető hozzátette, ha megkaptuk volna az idei évre tervezett, a Bizottság által jogtalanul visszatartott uniós forrásokat, akkor a magyar gazdaság teljesítménye idén mintegy 1,5 százalékponttal lehetne magasabb.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak jövőre léphetnénk vissza az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe, hanem már az idei évben is. Varga Mihály kiemelte, a 2025-ös költségvetéssel „csökkentjük a hiányt és az államadósságot, megvédjük az elért eredményeket, az Új Gazdasági Akciótervvel lehetőségeket teremtünk a gazdaság szereplőinek”.