A kormány szerdán társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2025-ös központi költségvetés megalapozásáról szóló előterjesztést. A javaslatokból kiderül, hogy jövőre átfogó módosításokat szeretne a kormány az állami tulajdonú cégek, a nyugdíjrendszer, az életkezdési támogatások és a gyermekvédelem szabályozásában is.
A Pénzügyminisztérium egy 22 oldalas törvénytervezetet mutatott be a jövő évi költségvetést megalapozó döntésekről. A dokumentum még nem ad túl sok támpontot a jövő hétfőn érkező büdzsétervezetről, azonban számos fontos intézkedést tartalmaz.
A Portfolio hívja fel arra a figyelmet, hogy a tervezet szerint az egészségi állapothoz kötött nyugellátások esetében az igénylők és a nyugdíjasok személyes megjelenése válna kötelezővé az állapotuk felmérésére.
Amennyiben valaki önhibájából elmulasztja a személyes megjelenést, abban az esetben a nyugdíjkérelme visszavontnak minősül, a nyugdíjasok esetében pedig megszűnne a nyugellátás folyósítása a következő hónaptól.
Emellett szigorítana a kormány a nyugdíjról való lemondás szabályain is. A tervezet szerint a nyugellátás megállapítása után ár nem lehetne lemondani arról, és azt sem átruházni, sem engedményezni nem lehetne. Abban az esetben pedig, ha valaki a végleges nyugellátás megállapítása után visszalépne, a felvett összegeket vissza kellene fizetnie.
A külföldön élő nyugdíjasokkal kapcsolatban megengedőbb a tervezet, számukra ugyanis rugalmasabbá válna az ellátások utalása, különösen a 10 000 forintnál kisebb összegeknél, amelyek akár félévente vagy évente is érkezhetnek, magasabb összegeknél pedig negyedéves vagy éves átutalás is kérhető.
A javaslat azt is pontosan meghatározná, hogy mely állami szervek férhetnek hozzá a nyugdíjasok adataihoz, így az adó- és vámhatóság, a szociális és gyermekvédelmi szervek, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek akár statisztikai célból vagy más meghatározott esetekben láthatnák a nyugdíjasok személyes adatait.
Az egyik jelentős módosítás a nyugdíjkorrekciós időszak eltolása januárról februárra, ami azt jelentené, hogy az éves korrekciós intézkedések és az özvegyi nyugdíjakra vonatkozó új szabályok is februárban lépnének életbe
– emeli ki a lap.
A törvénytervezet szerint a központi költségvetés ezentúl az egyházak által szervezett hitoktatást a pedagógusok átlagbérének megfelelő összeggel támogatná.
A Pénzügyminisztérium érvelése szerint erre azért van szükség, hogy biztosítani tudják a hitoktatók béreinek stabilitását és kiszámíthatóságát, ezáltal az egyházi iskolák és szervezetek számára nagyobb pénzügyi biztonságot nyújthat a kormány a hitoktatás terén.
A kormány a javaslat szerint átalakítaná a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló rendszer működését is, amely a Start-számla keretében a gyermekek részére biztosított megtakarításokat szabályozza.
Ezek közül a legfontosabb változtatás az, hogy a fiatal felnőttek legkésőbb 23 éves koruk betöltéséig igényelhetik a Start-számlájukon felhalmozódott összeget. Amennyiben ezt nem teszik meg, abban az esetben a megtakarított összeget elveszítik, az az államhoz kerül vissza, a számla pedig megszűnik.
Egy másik fontos intézkedés az életkezdési támogatással kapcsolatban az, hogy a kormány szabályozná, hogy egy személy évente legfeljebb 1 200 000 forintot helyezhet el a számlán, ezzel szabályozva a támogatás maximális mértékét. Ez a szabály már eddig is létezett egy vészhelyzeti intézkedés keretén belül, de most törvényi szintre emelkedne.
A Start-számlák kamatozásának mértéke a jövőben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztóiár-indexhez igazodna, de negatív infláció esetén a kamatláb nullára csökkenne, így az állam nem számítana fel kamatot az adott évre.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott előterjesztés szerint az állam felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek a rekreációs és egyéb, feladatellátásra már nem használt ingatlanok eladásából származó bevételeik legfeljebb 50 százalékát új kiadási előirányzat létrehozására vagy meglévő növelésére fordíthatnák az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával. Korábban csak a társasági adó mértékével megegyező hányadot kellett befizetnie a cégeknek.
Emellett a módosításnak köszönhetően az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőket rendelhet ki az önkormányzati vagy állami alrendszerhez tartozó szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára.
E felügyelők feladata lenne a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, a költségvetés-politikai célokkal való összhang megteremtése, valamint az eredményes és takarékos gazdálkodás biztosítása. Ráadásul költségvetési felügyelők átfogó betekintést nyernének az ellenőrzött szervezetek gazdasági tevékenységébe, beleértve az üzleti titoknak minősülő adatokat is, igaz, azokat csak megfelelő biztonsági feltételek mellett ismerhetnék meg.
Nemcsak az államháztartásért felelős miniszter kapott új jogköröket, hanem a kincstár elnöke is. Ő a javaslat szerint a jövőben költségvetési biztosokat jelölhet ki az önkormányzatok gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében.
A biztosok az önkormányzat gazdálkodásának támogatására és a pénzügyi stabilitás helyreállítására irányuló intézkedéseket vezetnének be, ha az önkormányzatok nem teljesítik időben a kötelező költségvetési jelentéseiket, vagy ha az adósságuk meghaladja éves bevételeik 30 százalékát.
A gyermekvédelmi törvény új szabályozásokat is bevezet, például a diabéteszes gyermekek számára speciális ellátást ír elő. Az 1-es típusú diabétesszel élő gyerekek számára a bölcsődék és minibölcsődék kötelesek biztosítani a szükséges gondozást, beleértve a vércukorszint mérését és az inzulin beadását a gyermek felügyeleti ideje alatt, ha a szülő vagy törvényes képviselő ezt kéri.
Ezt az ellátást kizárólag olyan gondozók nyújthatják, akik részt vettek az Oktatási Hivatal által előírt képzésben, vagy egészségügyi végzettséggel rendelkeznek.
A titkos menedékházak, valamint a krízisközpontok csak a családok átmeneti otthonaival együtt működhetnének annak érdekében, hogy elősegítsék a szorosabb együttműködést és az integrált szolgáltatások kialakítását.
Mindemellett az állam hároméves finanszírozási szerződéseket kötne azon intézményekkel, amelyek fejlesztő foglalkoztatást biztosítanak, ezzel hosszabb távú és célzott támogatást nyújtva a fenntartóknak. A fejlesztő foglalkoztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételéhez pedig nem lesz majd szükség külön befogadási eljárásra, ezzel is megkönnyítve a támogatásra való jogosultságot.
(Borítókép: Idős hölgy Barcelonában 2020-ban. Fotó: David Ramos / Getty Images)