A pénzügyminisztérium közölte az államháztartás központi alrendszerének október végi mérlegét. Az adatok nem túl fényesek: utoljára 2002-ben volt ennél nagyobb 10. havi deficit.
3050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt október végén az államháztartás központi alrendszere – közölte a Pénzügyminisztérium (PM). Ez az eredeti éves pénzforgalmi hiányterv 121 százaléka, míg a legutóbb 4790 milliárd forintra emelt éves cél 63,7 százaléka.
Ezen belül a központi költségvetés 3048,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 197,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 199,0 milliárd forintos hiányt mutattak.
Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 427,0 milliárd forint hiánnyal zárt.
„Jelentősen kilyukadt a költségvetés az év tizedik hónapjában. A 407 milliárd forintos mínusz kimagaslónak számít a korábbi évekkel összevetve is, ennél csak egyszer volt nagyobb az októberi deficit 2002 óta” – írja elemzésében a portfolio.hu.
A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege október végéig 3198,5 milliárd forint volt, amely 899,6 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Kiemelendő, hogy bár a forintpiaci kamatok már 2023-ban elkezdtek csökkenni, a pénzforgalmi kamatkiadásban ez a csökkenés csak késleltetve jelentkezik. A jövő évre nézve a kamatkiadások érdemben csökkenni fognak – ezt Varga Mihály is megerősítette hétfői, a 2025-ös költségvetési törvénytervezet Országgyűlés elé terjesztését felvezető sajtótájékoztatóján.
Tartósan meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 5244,1 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 2197,2 milliárd forintot fordított a kormány október végéig.
Az év első tíz hónapjában 999,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 1 299,6 milliárd forintot tettek ki.
A kedvezőtlen világgazdasági körülmények a magyar gazdaság teljesítményében is éreztetik a hatásukat. Az átmeneti mérséklődés után azonban a magyar gazdaság tartós növekedési pályára áll, 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, amelyhez a költségvetés egyensúlyának megerősítése is alapot ad. A kormány az idei évben a hiányt a GDP 4,5 százalékára kívánja csökkenteni, majd a mutatót jövőre 3,7, 2026-ra pedig 3 százalék alá mérsékeli
– jegyezte meg a PM.