Ismertette a részletes adatokat a KSH, amiből megtudjuk, miért került mélypontra szeptemberben az ipari termelés. A feldolgozóipari alágak közül kettőben nőtt, tizenegyben visszaesett a termelés. Szakértő szerint az ipar teljesítménye várhatóan markánsan visszafogja az idei GDP-t.
Az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal maradt el 2024. szeptemberben az egy évvel korábbitól – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becsléséből. (Az első becslésben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás szeptemberben az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődött.
Legutóbb ennyire alacsony termelési szint a magyar iparban a Covid-leállások utáni kilábalás idején volt
– mutatott rá még első becslést követő kommentárjában az ING Bank vezető elemzője.
A külső keresletben jelen lévő strukturális problémák és a jövő évre vonatkozó mérsékelt fellendülési várakozások továbbra is fennállnak. „Ebben a tekintetben tehát nehezen alapozhatjuk a magyar ipar rövid, de akár középtávú fellendülésére táplált vágyat az exportkereslet berobbanására. Nem véletlen, hogy a friss hazai felmérések is azt jelzik, hogy az iparvállalatok számára a növekedés legnagyobb gátja jelenleg a kereslet hiánya. Eközben az ipari kapacitáskihasználtság a legfrissebb felmérések szerint tovább romlott a negyedik negyedévben, vagyis ez sem kecsegtet pozitív rövid távú kilátásokkal. A törékeny hazai fogyasztói bizalom (amely a forint további leértékelődésével még inkább gyengülhet), az erős óvatossági motívum, a vállalatok lanyha beruházási hajlandósága pedig együttesen a belső kilátásokat is borússá teszi” – vázolta Virovácz Péter.
Az ipari export volumene 5,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 5,6 százalékkal esett vissza.
Az ipar belföldi értékesítése 2,9, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 8,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,2 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 29 százalékkal nőtt.
Az ipari termelés csak Észak-Alföldön nőtt (0,6 százalékkal), a többi régióban 3,7 és 15,8 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,1 százalékkal csökkent 2023 szeptemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 10,9, az új exportrendelések 1,9 százalékkal mérséklődtek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 23 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Ami az év első kilenc hónapját illeti: az ipari termelés 4,3 százalékkal csökkent 2024. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,8, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,9 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben visszaesett a termelés,
a legnagyobb mértékben, 12,3 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 7,9 százalékkal csökkent. Három alágban nőtt a termelés volumene, 0,7 és 4,9 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.
A magyar ipar 2024 egészében immár szinte biztosan markánsan visszafoghatja majd a GDP-növekedést, amely vélhetően valahol 0,5–1,0 százalék között alakulhat idén, inkább közelebb a sáv aljához
– vetítette előre Virovácz Péter.
„Az ipar teljesítményének elsődleges oka a gyenge külső kereslet, ami ráadásul kiemelten érinti a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás). A magyar ipar az exportkitettsége miatt erősen függ a nemzetközi környezettől (leginkább Németországtól), így amíg az európai konjunktúra nem mutat növekedést, addig itthon sem várhatunk számottevő javulást az iparágtól” – értékelte a részletes adatokat Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője.
Az MBH Bank 3,2 százalékos csökkenést várt az ipari termelésben a 2024-es évre vonatkozóan, ugyanakkor a német gazdaság kilábalásának késése miatt lefelé mutató kockázatokat érzékel. Ezt támasztják alá a gyenge szeptemberi német feldolgozóipari adatok is. A német feldolgozóipari termelés szeptemberben 2,5 százalékkal esett szezonális és naptári kiigazítással az előző havihoz képest. Éves szinten pedig 4,6 százalékos csökkenés következett be (autóipari termelés szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 7,8 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz képest). A német járműipari vállalatok üzleti hangulatát jelző mutató is csökkent: októberben a müncheni ifo gazdaságkutató intézet felmérése alapján, a mutató értéke -27,7 pontra, több mint kétéves mélypontra csökkent a szeptemberi -23,4 pont után.
Ami az ágazati kilátásait illeti:
2025-ben növekedést támogató tényező lehet az elmúlt évek feldolgozóipari működőtőke-beruházásainak többlettermelése (járműgyárak, akkumulátorgyárak) is, ugyanakkor a külpiaci kilátásaink korlátozottan javulhatnak 2025-ben; a német gazdaság várhatóan kismértékű gazdasági növekedésre képes lehet majd stimulust adni, ezért az ipari termelésben érdemi növekedést várunk jövőre
– tette hozzá Horti Flóra.
(Borítókép: Volkswagen-gyár a lengyelországi Wrzesniában 2016. december 12-én. Fotó: Wojtek Laski / Getty Images)