Mélypontra ért az állami lakástámogatás – és még mindig nem a rászoruló embereket célozza. A Habitat for Humanity Magyarország 13. alkalommal publikálja éves jelentését a magyarországi lakhatási helyzetről. Megállapítják, hogy 1 millió háztartás, vagyis közel 3 millió ember él ma Magyarországon lakhatási szegénységben, azaz lényegében minden harmadik magyar érintett.
A kormány által 2024 októberében bejelentett „gazdasági akcióterv” egyik pillére a megfizethető lakhatás lett, azonban a tervezett tíz intézkedés többsége az első információk alapján mégsem a lakásszegénységben élőket célozza. A lakástámogatások 90 százaléka a mai napig nem szociálisan célzott, miközben a központi állam reálértéken annyit költ most ezekre a kiadásokra, mint a 2010-es évek közepén, a csok elindulása előtt, vagy az első Orbán-kormány (1998–2002) idején – ez a három időszak a lakástámogatások három mélypontja, már a rendszerváltás óta.
„A lakhatási válság fogalma új elemként jelent meg a kormányzati kommunikációban 2024 őszén. Ezt pozitív fordulatnak tartjuk, mert ösztönözheti a kormányt a lakhatási válság jellemzőinek feltárására, a lakhatási szegénység rendszerszintű megoldására. Az új Európai Bizottság az első, európai megfizethető lakhatásra vonatkozó terv elkészítését tűzte ki célul. Ezt kísérhetné az első magyar megfizethető lakhatásra vonatkozó terv, széles szakmai és társadalmi párbeszédben elkészítve” – fejtette ki Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója.
A jelentésben további javaslatok is szerepelnek. Amennyiben bővülnek az európai uniós lakásügyi források, azok felhasználásával fontos lenne csökkenteni a lakáspolitikai ráfordítások ciklikus ingadozását, és növelni a szociálisan célzott lakáskiadások arányát.
Olyan támogatási programok kidolgozására van szükség, amelyek a lakhatási szegénységben élőket célozzák, és az energiaszegénységi szempontokat is figyelembe veszik
– írják.
A hazai ingatlanpiac jelentősen megmerevedett: az ország 4 millió ingatlanjának csupán 3,5 százaléka kerül piacra, 0,5 százaléknyi új lakás, ház épül évente. Ez azt jelenti, hogy az embereknek nincs pénzük lakást venni, vagy akár bérlőként belépni az ingatlanpiacra. Mindeközben közel 90 ezer olyan háztartás van Magyarországon, amelyik nem rendelkezik a házon, lakáson belül vízzel, fürdőszobával, WC-vel, és alacsony jövedelmük miatt lakóik ezen a helyzeten önerőből nem tudnak változtatni. 2023-ban 475 ezer háztartás jelezte, hogy az általa lakott, használt ingatlan komoly problémákkal szembesül (pl. a tetőszerkezet beázik, vagy falazata/padlója/alapja nedvesedik, esetleg a nyílászárók vagy a padló rohad), ami az összes háztartás 11,6 százaléka, és közel 1,2 millió főt érint.
A kigyűjtött és elemzett adatokból pedig azt látjuk, hogy a lakosság 30 százaléka érintett a lakhatási szegénység legalább egy jellemzője által, ami kb. 1 millió háztartást, tehát 2 millió 877 ezer főt jelent)
– mondta Lukács György, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa, a 2024-es Lakhatási jelentés 1. fejezetének szerzője.
A lakhatási szegénységet meghatározó fő indikátorok a következők: lakhatáshoz való hozzáférés, lakhatás jogi biztonsága, lakásminőség, elhelyezkedés, megfizethetőség, valamint energiaszegénység. A lakhatási szegénységnek különböző fokozatai vannak, amelyek nem függetlenek egymástól, sőt erősíthetik egymás negatív hatásait.