Immár fél éve működhetnek gyógyszerész fizikai jelenléte nélkül a kistelepülési fiókpatikák. A rendelettel kapcsolatban korábban éles szakmai vita bontakozott ki, ami azóta sem csitult. Az Indexen a mögöttünk hagyott hat hónap tanulságait, tapasztalatait foglaltuk össze, szakmai szervezetek, valamint egy érintett település vezetőjének szemüvegén keresztül.
Ahogy arról az Index korábban elsőként beszámolt, 2024. május 6-tal új korszak kezdődött a gyógyszertárak életében. Ekkortól lépett életbe az a fiókgyógyszertárak működését módosító rendelet, amely alapján lehetőség nyílt arra, hogy fiókgyógyszertárakat (amennyiben nincsen helyben magisztrális gyógyszerkészítés és/vagy nem forgalmaz fokozottan ellenőrzött készítményeket) a gyógyszerész személyes jelenléte nélkül – online kapcsolat biztosítása mellett – szakasszisztens működtethessen.
A jogszabályi előírás szerint igény/szükség esetén 15 percen belül kell megteremteni a lehetőséget a gyógyszerésszel való konzultációra, ennek módjára (telefon, online stb.) azonban a törvény nem tér ki.
A szakmai szervezetek között nem feltétlenül volt egyetértés a kérdésben. A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) üdvözölte a lépést, míg a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) szerint a rendelet „rossz helyzetértékelésre adott megalapozatlan válasz született, a szakpolitika nem elemezte kellőképpen a gyógyszerellátás helyzetét. Az álláspontokat ebben a cikkben részleteztük.
Lapunk mérleget vont a rendelet eddigi fél évéről, ehhez ismét a HGYSZ-t, illetve az MGYK-t hívtuk segítségül, de megszólaltattuk egy érintett kistelepülés polgármesterét is.
Az álláspontokban, illetve az elmúlt fél év tanulságainak levonásában ismét különbségek mutatkoztak.
„A HGYSZ 2021-ben állította össze a kistelepülések gyógyszerellátásának erősítésére irányuló javaslatcsomagját, mely többek között tartalmazta az idén megvalósult rendelkezéseket is. A kérdésről 2022-ben egy szakmai konferencián nyilvános vitát is folytattunk a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének vezetőivel. A rendelet megjelenését és hatálybalépését megelőző szakmai és társadalmi vitában is következetesen támogattuk ezt a lépést” – mondta Zlinszky János, a HGYSZ elnöke.
„A kamara ahogy akkor, úgy most is határozottan kiáll a fiókgyógyszertárak gyógyszerész nélküli működtetése ellen. Álláspontunk továbbra is az, hogy a fiókgyógyszertárak gyógyszerész nélküli működtetésének lehetővé tétele egy hibás helyzetértékelésre adott rossz válasz” – szögezte le mindjárt az elején Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
A HGYSZ elnöke felhívja a figyelmet, hogy a jogszabálynak köszönhetően az elmúlt fél évben – az utóbbi évek tendenciáit figyelembe véve – számottevően nőtt a fiókgyógyszertárak száma.
2023 decemberében mindössze 612 fiókgyógyszertár működött, míg 2024 november elejére a számuk elérte a 642-t, ami 5 százalékos emelkedést jelent és meghaladja a 2021-es szintet, amikor 635 fiókgyógyszertár működött.
– mutattak rá.
A szövetség elnöke hozzátette: 2024. január és november eleje között több mint 20 olyan településen létesült fiókgyógyszertár, ahol az elmúlt hónapokban nem volt elérhető közvetlen gyógyszerellátás. Ezeken a településeken közel 35 ezer fő lakik. Nyolc közforgalmú gyógyszertárral van kevesebb mint 2023 végén, ám ezen települések több mint felén fiókgyógyszertár létesült. „Ezeken a településeken nagy valószínűséggel megszűnt volna a helyben történő gyógyszerellátás, a rendeletnek köszönhetően elenyésző a megszűnt fiókgyógyszertárak száma is” – hangsúlyozta Zlinszky János.
Hankó Zoltán rámutatott: ahogy az várható volt és a kamara előzetesen prognosztizálta, az adott településen egyedüliként működő közforgalmú gyógyszertárak bezárása és fiókgyógyszertárrá történő átalakulása része a folyamatnak.
A bezárásuk és fiókként való nyitásuk értelemszerűen gazdasági megfontolásból fakad: míg a közforgalmú gyógyszertárnak törvény szerint minimum heti 30 órás (de a gyakorlatban inkább 40+ órás) nyitvatartás, illetve gyógyszerész jelenléte mellett kell teljes körű gyógyszerellátást biztosítania, addig a fiókgyógyszertárnál a nyitvatartás nem szabályozott (lényegesen kisebb óraszám lehet és nem is minden nap kell nyitva tartani), nincs teljes körű gyógyszerellátás és gyógyszerész jelenléte sem biztosított
– fejtette ki az MGYK elnöke, aki felidézte: az országos tiszti főgyógyszerész nemrég egy konferencián arról beszélt, hogy kilenc közforgalmú gyógyszertár zárt be, melyek többsége fiókgyógyszertárként működik tovább.
„Ahelyett, hogy a teljes körű gyógyszerellátást a hét minden munkanapján biztosító vidéki közforgalmú gyógyszertárak működőképességének megőrzésére koncentrálnánk, jogszabályi előírásokkal támogatjuk ezek fiókgyógyszertárrá alakulását, ami semmiképpen sem nevezhető előrelépésnek” – mutat rá a kamaraelnök. Hozzátette: ez a folyamat a gyógyszertári láncok piaci terjeszkedését segíti, a fiókként való továbbműködtetés ugyanis a korábbitól eltérő, más vállalkozás keretei között történik meg.
A gyógyszerészeti hatóság tájékoztatása alapján országosan mindösszesen 17 olyan fiókgyógyszertár van, amely jelezte, hogy magisztrális gyógyszerkészítés vagy fokozottan ellenőrzött szerek forgalmazása folyik, amely miatt kizárólag gyógyszerész működtetheti a fiókgyógyszertárat – mutatott rá a HGYSZ elnöke.
„A jogszabály társadalmi egyeztetése során, valamint a megjelenésekor sok szó esett arról, hogy szakasszisztens telefarmácia segítségével sem működtethet megfelelően fiókgyógyszertárat. Nincsen arról információnk, hogy a rendelet hatályba lépése óta érkezett volna panasz a lakosság részéről, amely a szakasszisztensek által működtetett fiókgyógyszertárak szakmai munkáját érintené” – közölte Zlinszky János.
Hankó Zoltán szerint ugyanakkor a fiókgyógyszertárak jelenlegi működtetési struktúrája a gyógyszerellátás jelentős eróziójának kockázatát hordozza.
Pluszforrás bevonása nélkül a vidéki gyógyszerellátás nem tartható fenn, a fiókgyógyszertárak alanyi jogú támogatásának hiányában pedig az erózió tovább fog folytatódni, ráadásul alacsonyabb szakmai-ellátási színvonalon
– mondta.
Zlinszky János szerint összességében elmondható, hogy a lakossági gyógyszerellátást pozitív módon érintette a fiókgyógyszertárak működésének változása, mivel sikerült megállítani és visszafordítani egy rendkívül negatív tendenciát. Tavaly év végéhez képest több mint 35 ezer ember – nagy részben idősebbek – jut hozzá a gyógyszereihez a lakóhelyén, valamint több mint 15 ezer fő él olyan településen, ahol a megszűnt közforgalmú gyógyszertár helyett fiókgyógyszertár működik, ezzel is lehetővé téve, hogy maradjon helyben gyógyszerellátás.
Ez a rendelkezés és annak hatása nagyon jó példa arra, hogy ha nyitottsággal fogadnak építő javaslatokat és ezek megvalósulnak, akkor jelentős anyagi ráfordítás nélkül is pozitív változást lehet elérni. Ez azért is fontos, mert így ezen települések lakosságának gyógyszerellátását továbbra is gyógyszertárak biztosítják, azaz a megfelelő és szükséges szakmai felügyelet adott. Meglátásunk szerint ezt a folyamatot erősíteni lehetne azzal, ha az egy közforgalmú gyógyszertár által működtethető fiókgyógyszertárak számát háromról legalább ötre emelné a jogalkotó a vonatkozó jogszabályban. Emellett további fiókgyógyszertárak létrejöttét lehetne ösztönözni egy létesítési és támogatási rendszer elindításával
– közölte a szövetség elnöke.
„A kamara évek óta alapvető céljának tekinti a vidéki gyógyszertárak megőrzését és a gyógyszertárral nem rendelkező települések gyógyszerellátásának javítását úgy, hogy az ezeken élők a lakóhelyükön teljes körű gyógyszerellátásban részesülhessenek. Ez átfogó intézkedéscsomaggal oldható meg, melyről a kormánnyal végre több párhuzamos egyeztetés indult” – jelezte Hankó Zoltán.
A témában megkerestük egy érintett település vezetését. „Nagy gondot okozott, hogy településünkön évek óta nem volt helyben történő folyamatos gyógyszerellátás, csak kiszállítás. A lakosoknak Salgótarjánba kellett utazniuk, ha gyógyszertárba szerettek volna menni” – nyilatkozta lapunknak Sándor József, Vizslás polgármestere.
A 1157 lelkes Nógrád vármegyei településen az új jogszabálynak köszönhetően létesült fiókgyógyszertár egy Salgótarjánban közforgalmú gyógyszertárat üzemeltető gyógyszerész–vállalkozóval kötött együttműködés keretében.
A lakosság körében érthető módon elégedettség érhető tetten a gyógyszertári ellátással kapcsolatban.
A patika napi öt órában van nyitva hétfőtől péntekig. Van, amikor 8, míg máskor 10-kor nyit, de az is tervben van, hogy a hét egy–két napján a kora esti órákban, 6–7 óráig legyen nyitvatartás, hogy a helyiek számára munka után is legyen elérhető gyógyszerellátás.
Sándor József rámutatott, a helyi patikai készletből a kiszállítás is egyszerűbb, gyorsabb az olyanok, például az idősek számára, akik nehezen, vagy egyáltalán nem tudják elhagyni otthonukat.
(Borítókép: Németh Emília / Index)