A magyar gazdaság 3 százalék feletti ütemben bővülhet 2025-ben, a növekedés motorja a lakossági fogyasztás lehet – állapította meg egy friss makrogazdasági elemzés. Az idei növekedési kilátásokon ugyanakkor rontottak az elemzők: véleményük szerint 2024 egészére már mindenképpen egy százalék alatti GDP-bővülésre lehet számítani. Az infláció csökkenése – az idei év végi, átmeneti emelkedés után – jövőre folytatódhat, miközben a reálbérek is 5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek 2025-ben, és velünk marad a 400 forint feletti euróárfolyam is.
Részben a kedvezőtlenül alakuló nemzetközi környezet hatására idén lassú, egy százalék alatti ütemben bővülhet a magyar gazdaság, de 2025-ben lendületet vehet a növekedés – állapították meg legfrissebb makrogazdasági elemzésükben a CIB Bank elemzői.
Magyarországon továbbra is romló rövid távú növekedési kép rajzolódik ki.
A legpesszimistább várakozásokat is alulmúló harmadik negyedéves GDP-adatot követően ismét lefelé korrigáltuk 2024-es növekedési prognózisunkat: az éves bővülési ütem már mindenképpen egy százalék alatt marad. A KSH a részletes bontást még nem publikálta, de a havi adatközlésekből arra következtethetünk, hogy a július–szeptemberi periódusban a szolgáltató szektor bővülése nem volt képes ellensúlyozni a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar visszaeső kibocsátását. Felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás kilábalása ebben a negyedévben is folytatódhatott, a beruházási fordulatra azonban tovább kell várnunk
– mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
A jövő évi kilátások viszont – tette hozzá – ennél jóval kedvezőbbek, a GDP bővülési üteme kissé 3 százalék felett alakulhat – ehhez azonban minden mutató kedvező alakulására van szükség, például a külpiaci kereslet élénkülése. A reálkeresetek jelentős növekedése, a háztartások magas megtakarításállománya, a várhatóan fokozatosan oldódó óvatossági motívumok a finanszírozási költségek mérséklődésével párhuzamosan 2025-ben további lökést adhatnak a fogyasztásnak, a GDP-növekedés motorját jövőre is a háztartási fogyasztás adhatja.
A lanyha konjunktúra a munkaerőpiacra is fokozatosan begyűrűzött, a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 4,6 százalékig kúszott fel. Masszív elbocsátási hullámról azonban továbbra sem beszélhetünk, a vállalatok a keresleti kilátások javulásában bízva egyelőre megpróbálják megtartani munkavállalóikat. Rövid távon viszonylag magas szinten ragadhat a munkanélküliségi ráta, a következő 1-2 negyedévben folytatódhatnak a szelektív elbocsátások. A CIB Bank elemzői 2025. második negyedévétől számítanak a munkanélküliségi ráta újrainduló mérséklődésére.
Bár lassuló ütemben, de a nyári hónapokban is folytatódott a bérek dinamikus emelkedése: az első nyolc hónapban a bruttó és nettó átlagkeresetek 13,9 százalékkal emelkedtek, ami – 3,7 százalékos, átlagos infláció mellett – 10 százalék feletti reálkereset-emelkedést jelent. 2024 egészében a reálkeresetek 9 százalékot meghaladó, kiemelkedő mértékben nőhetnek. 2025-ben valamelyest mérséklődhet a nominális keresetek növekedési üteme, de így is az 5–10 százalékos sáv felső széléhez állhat közelebb, ami jövőre is 5 százalék körüli reálbér-növekedést eredményez.
Az elemzői konszenzus az idén várhatóan megvalósulónál nagyobb mértékű gazdasági növekedésre számított. Jó hír azonban, hogy az infláció még a szakértői várakozásokat is alulmúlta.
A CIB Bank 2024-re 0,7, míg jövőre 3,2 százalékos GDP-növekedéssel számol, az infláció idén és jövőre is 3,7 százalékos lehet.
Az elmúlt hónapok inflációs adatai nem okoztak meglepetést: a teljes fogyasztóiár-index mérséklődése a nyári hónapokban is folytatódott, és szeptemberre az éves pénzromlási ütem 3 százalékra szelídült. „Az utolsó negyedévben a tavalyi alacsony bázis miatt innen felfelé indul az árindex, decemberben újra 4 százalék feletti éves árindexet várunk. 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7 százalék lehet, ami jelentős javulás az előző évi, 17,6 százalékos pénzromlási ütemhez viszonyítva” – mondta Trippon Mariann.
Az utolsó negyedév átmeneti gyorsulását követően 2025 elején újra csökkenő pályára állhat a pénzromlási ütem, de a 2025-ös év átlagos inflációja nem mérséklődik érdemben az idei 3,7 százalékhoz képest. Az inflációs kilátások szempontjából a magas bérdinamika – és ennek keresletre gyakorolt hatása –, a világpiaci energiahordozó-árak alakulása és a forintárfolyam is felfelé mutató kockázatot jelent.
Trippon Mariann rámutatott: a kormány által elmondottakkal ellentétben nem az – egyébként nem berobbanó – fogyasztás húzta vissza a magyar gazdaságot (amivel számolni lehetett, ráadásul régiós összehasonlításban sem lóg ki a magyar adat), hanem
a beruházás összeomlása okozott negatív meglepetést.
Nemcsak a magánberuházások maradtak el a turbulens gazdasági környezet közepette, de az állami beruházások is megfeneklettek (-20 százalék körüli visszaesés) – korábban a kormány ezek elhalasztásával ellensúlyozta az elszálló – ezért kiigazított – költségvetési hiányt.
A kérdésre, miszerint elfogadható-e a nagymértékű állami túlsúly a beruházásoknál, Trippon Mariann kifejtette: akkor igen, ha ezek a beruházások hosszú távú, pozitív versenyképességi kilátásokat vonnak maguk után, és GDP-növelő hatásuk van. Ilyen például az oktatásba vagy az egészségügybe történő befektetés.
A hiányhoz visszatérve, az elemző szerint
az idei, 4,5 százalékra növelt költségvetési hiány sem lesz tartható.
A következő két évben azonban csökken a hiány mértéke, köszönhetően annak, hogy az alacsonyabb kamatok mellett olcsóbb lesz finanszírozni az államadósságot.
Trippon Mariann szerint bár nem rosszak a költségvetési kilátások, és pluszos az elsődleges egyenleg, nincs mozgástér osztogatásra. „A GDP 2–3 százaléka helyett most néhány tizedszázaléknyi forrás fordítanak jóléti intézkedésekre” – jelezte. Szerinte a versenyképesség érdekében lazítani lehetne a szigorú költségvetési politikán, ahogy teszi azt az USA vagy épp Kína is, ahol 6 százalék körüli GDP-arányos hiányról beszélhetünk. A lazítás negatív oldala, hogy a befektetőknek és bankoknak nem tetszene, ez pedig a forintárfolyamban és a hozamfelárakban is nyomot hagyna.
Ami a magas kamatkiadásokat illeti, Trippon Mariann rámutatott, hogy várhatóan a kifizetések egyharmada visszafolyik az állampapírpiacra. Azok, akik az ingatlanpiacról fordították befektetéseiket az állampapírok felé, visszatérhetnek az ingatlanhoz vagy épp az befektetési alapokhoz. A privátbanki szolgáltatások által kezelt vagyon jó része azonban külföldi befektetésekbe szivároghat.
A monetáris kondíciók fokozatos normalizálása a májusi elemzés megjelenését követően is folytatódott: az MNB azonban lassított a tempón, és az elmúlt hónapokban a beérkező adatok és információk alapján döntött a kamat kismértékű csökkentéséről vagy szinten tartásáról. A szeptemberi, 25 bázispontos lazítást követően a külső bizonytalanságok és az ország kockázati megítélésének romlása miatt a döntéshozók októberben 6,5 százalékon hagyták az irányadó rátát.
A CIB Bank szakértői szerint a jegybank a következő hónapokban is óvatos, adatvezérelt monetáris politikát folytat. A törékeny forintárfolyam és az ország kockázati megítélésének romlása miatt akár hosszabb ideig is a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat, ami a Fedtől és az EKB-tól várható kamatlépésekkel együtt – a relatív kamatkülönbözetünk tágulásán keresztül – valamelyes támaszt nyújthat a forintnak. Az év végéig már nem várható újabb kamatcsökkentés.
2025-ben az inflációs folyamatok és a nagy jegybankok várt kamatpályája alapján folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus, a CIB Bank elemzőinek alapforgatókönyve jelenleg 5,25 százalékos 2025. év végi alapkamatot tartalmaz.
Szokjunk hozzá a 4-essel kezdődő forint-euró árfolyamhoz
– jelezte az elemző.
Az euró-forint keresztárfolyam a nyári hónapokat egy egyre szűkülő, jellemzően 388–398 közötti sávban töltötte, majd a közel-keleti konfliktus kiéleződése, később pedig a „Trump trade” érdemben 400 fölé tolta a kurzust.
A leértékelődést az MNB kamatcsökkentési ciklusának szüneteltetése sem tudta megállítani. A forint a következő időszakban is érzékenyen reagálhat a globális hangulat ingadozásaira és az esetleges országspecifikus negatív hírekre: ugyan nem kizárható, hogy év végéig a jelenlegi szintekről valamelyest erősödik a hazai fizetőeszköz, 2025-ben azonban már éves átlagban is 400 forint feletti euróval szembeni árfolyammal kalkulálnak a CIB Bank szakértői.
| A CIB Bank előrejelzései (éves átlagos százalékos változás, ha nincs másképp jelezve) | |||||||
| 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 | |
| GDP | -4,7 | 7,1 | 4,6 | -0,9 | 0,7 | 3,2 | 3,6 |
| Háztartások fogyasztása | -2 | 4,3 | 6,5 | -1,9 | 3,7 | 3,6 | 3,4 |
| Beruházások | -3,8 | 4,2 | 1,8 | -7,3 | -8 | 2,2 | 3,6 |
| Ipari termelés | -6 | 9,5 | 5,8 | -5,5 | -3,4 | 3 | 5,4 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,10 | 4,10 | 3,68 | 4,1 | 4,5 | 4,2 | 3,7 |
| Bruttó átlagkeresetek | 9,80 | 8,70 | 17,62 | 14 | 12,8 | 8,5 | 8 |
| ÁTH-egyenlet (GDP %-a) | -7,8 | -6,8 | -6,2 | -6,7 | -4,7 | -3,9 | -3,4 |
| C/A egyenleg (GDP %-a) | -1,1 | -3,2 | -8,1 | 0,2 | 2 | 2,7 | 3,2 |
| Fogyasztóiár-index (éves százalékos, %) | 3,3 | 5,1 | 14,51 | 17,6 | 3,7 | 3,7 | 3,4 |
| MNB-alapkamat (%, időszak vége) | 0,6 | 2,4 | 13 | 10,75 | 6,5 | 5,25 | 4,5 |
| EUR/HUF (időszak vége) | 365,1 | 369,0 | 400,3 | 382,8 | 400,0 | 401,5 | 403,8 |
| EUR/HUF (éves átlagos) | 351,7 | 358,5 | 391,3 | 382,0 | 396,7 | 402,0 | 402,5 |
| 10 éves MÁK-hozam (időszak vége, %) | 2,16 | 3,06 | 7,61 | 7,52 | 6,56 | 6,34 | 5,85 |
| 10 éves MÁK-hozam (éves átlagos, %) | 2,23 | 3,06 | 7,61 | 7,52 | 6,56 | 6,34 | 5,85 |
Az euróövezet növekedési kilátásai a legutóbbi, májusban megjelent előrejelzés óta borúsabbá váltak, ami a hazai ipar teljesítményére is rányomja bélyegét. A feldolgozóipar továbbra is mély gödörben van, az előrejelző indikátorok alapján ráadásul rövid távon nem is várható gyors javulás. A szolgáltató szektorban is lanyha az aktivitás, miközben a munkaerőpiacon megjelentek az első repedések.
A nagy gazdaságok közül Németország továbbra is sereghajtó, ám az inflációs kép közben támogatóbbá vált, októberben a jegybanki célon, 2 százalékon állt a teljes fogyasztóiár-index. A gyenge növekedés és a mérséklődő infláció kettőssége szükségessé és lehetővé is teszi a folytatódó monetáris normalizálást: a CIB Bank szakértői szerint decemberben az Európai Központi Bank újabb 25 bázisponttal csökkentheti irányadó kamatát, majd ezt követően is folytatódhatnak a vágások.
A német ipar szenved a keményvonalas gazdaságpolitikai intézkedésektől. A költségvetési szigor hatására beruházások maradtak el, többek között a digitalizáció terén, vagy épp az államigazgatás reformja. A német ipar teljesítménye sereghajtó az euróövezetben, jócskán leszakadva az övezet átlagától. A fordulatra továbbra is várni kell, 2025 második felében mászhat ki a gödörből és indulhat el a stabilitás útján.
Az Egyesült Államokban a harmadik negyedévben is stabil maradt a fogyasztás vezérelte növekedés, inflációs fronton pedig további előrelépés történt. A vártnál kedvezőbb gazdasági aktivitásra vonatkozó adatok eredményeképpen azonban az agresszív lazítási várakozások eltűntek; a piac jelenleg lassú, fokozatos kamatcsökkentéseket áraz.
Az év globálisan is legfontosabb eseménye az amerikai választás volt. Donald Trump magabiztos győzelmet aratott. A Republikánus Párt többségbe került a szenátusban, viszont – anyagunk zárásakor – még nem derült ki, hogy a képviselőházat sikerül-e megtartaniuk.
Az új elnököt 2025. január 20-án iktatják be, gazdaságpolitikai tervei ennek megfelelően 2026–2027-től járhatnak érezhető hatással. A kampányígéretek (gazdasági bevándorlók hazaküldése, 60 százalékos vámok egyes kínai árukra) alapján azonban a tervezett intézkedések rövid távon gyorsabb növekedést, hosszabb távon viszont alacsonyabb GDP-bővülést, és ezzel egyidejű magasabb inflációt hozhatnak. A magasabb infláció magasabb kamatpályát, magasabb hozamokat és erősebb dollárt vetít előre. A rövid távú alapkamat-kilátásokat viszont a CIB elemzői szerint nem írja át a választási eredmény: a Fed 2025 során összesen 100 bázisponttal mérsékelheti irányadó kamatát.
(Borítókép: Németh Emília / Index)