A Black Fridayhez közeledve pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium az akciók és a hatalmas, „csak itt, csak most” típusú árleszállítások veszélyeire hívta fel a figyelmet. A tárca külön hangsúlyozta az online vásárlás esetleges buktatóit, illetve a fogyasztóvédelmi segítségnyújtás lehetőségeit.
Rohamosan közeledik a Black Friday, így számos vállalkozás már most meghirdette „hatalmas akcióit”, „kivételes árleszállításait”, „óriási kedvezményeit”.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye azonban hangsúlyozza, hogy az elsőre szépnek hangzó ígéretek mögött sok esetben semmilyen, vagy éppen sokkal alacsonyabb kedvezmény áll, mint ami a reklámban olvasható, így bárki könnyen átverés áldozatává válhat. Kellő tudatossággal és odafigyeléssel azonban elkerülhető a felesleges bosszúság.
2022 májusától kezdődően a kereskedőknek egyértelmű tájékoztatási kötelezettsége van akciózás esetén. Így nemcsak az eladási árat kell feltüntetniük, hanem árcsökkentés bejelentése esetén az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat is, amelyhez viszonyítva kell meghatározniuk a leértékelés mértékét. Ily módon biztosítható, hogy a vásárlók valós akciókkal találkozzanak. Folyamatos leértékelés esetén pedig a korábbi kezdeti árhoz mérten kell feltüntetni az akció mértékét.
Az árleszállítások idején mindig célszerű az árakat összehasonlítani, mert könnyen előfordulhat, hogy az akciós termékek máshol, eredeti árukon is ugyanannyiba kerülnek, vagy esetleg olcsóbbak.
Minden esetben érdemes megnézni, hogy a kereskedő által adott kuponok, leértékelések tartalmaznak-e érdemi kedvezményt. A helyzetet bonyolítja, hogy karácsony közeledtével a számtalan, „csak ma és csak Önnek” típusú kedvezménnyel nemcsak a hagyományos boltokban lehet találkozni, hanem webáruházakban is.
Online vásárlás előtt először javasolt a „Kapcsolat” menüpontra kattintani, innen ugyanis ki kell derülnie, hogy hazai webáruházról van-e szó. Külföldi webáruházból történő vásárlás esetén probléma felmerülésekor a fogyasztói jogok érvényesítése számottevően nehezebb lehet. Azt is célszerű figyelembe venni, hogy egy tengerentúli vagy távol-keleti rendelés esetén nem biztos, hogy a megrendelt termék megérkezik a szükséges időre.
Feltétlenül kerülendők az olyan webshopok, amelyek honlapján nem szerepel cégnév vagy elérhetőségi adat. A jogsértést elkövető e-kereskedőkről a Jogsértő webáruházak kormányzati oldalon lehet tájékozódni, de a vásárlást megelőzően érdemes a fogyasztói kommenteket is elolvasni. Online vásárlás során hasonló jogok illetik meg a fogyasztókat, mint az üzletben történő vásárláskor, azonban ezeken felül lényeges többletjogosultságként jelenik meg a 14 napon belüli, indokolási nélküli elállási jog.
Ez akár szubjektív okok miatt is gyakorolható, például akkor is, ha nem tetszik az adott termék.
Az elállásra nyitva álló határidőn belül a termék kibontható, kipróbálható annak érdekében, hogy a fogyasztó meg tudja állapítani, az számára megfelelő-e, azonban a kipróbálás csak olyan mértékű lehet, amennyire arra egy hagyományos üzletben is lehetőség lenne. Továbbá az indokolás nélküli elállási jog alól vannak kivételek, ilyenek például a személyre szabott, egyedi igények alapján készült termékek, a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző áruk.
Ha a tudatos és körültekintő vásárlás ellenére mégis probléma merülne fel – amit a webáruházzal nem sikerül rendezni – akkor a fogyasztóvédelmi hatóságtól, a békéltető testületektől, vagy más, uniós tagállamból történt online vásárlás esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül működő Európai Fogyasztói Központtól kérhető segítség.
(Borítókép: Sorban állnak a vásárlók a fekete péntek napján, 2016. november 25-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)