Nincs egyetértés a szakértők körében az Orbán Viktor miniszterelnök által októberben bejelentett történelmi mértékű béremelésről, amelynek célja, hogy ezereurós minimálbér és egymillió forintos átlagbér legyen elérhető Magyarországon. Többen úgy látják, hogy még ha működne is a terv, komoly gazdasági következményei lehetnek.
Orbán Viktor miniszterelnök már október elején bejelentette, hogy a bruttó 1000 eurós minimálbért és a bruttó egymillió forintos átlagbért már 2026–27-re elérhetőnek tartja, nem pedig 2028-ra, ahogy korábban tervezték. A Pénzcentrum szakértőket kérdezett a terv megvalósíthatóságáról, valamint a kis- és középvállalkozások esetlegesen kialakuló fizetőképességi problémáiról.
Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum cégvezetője úgy látja, hogy számos feltétel szükséges a kitűzött bérszintek eléréséhez. Kiemelte a stabil és magas gazdasági növekedést, az infláció kontrollálását és a termelékenység javítását. A munkaerőköltségek növekedése, valamint a versenyképesség fenntartása kihívást jelenthet a vállalatok számára. Szerinte a kitűzött célok és a gazdasági növekedés érdekében a kormány részéről megfontolandó lenne a vállalati adóterhek csökkentése, valamint kijelentette, hogy összességében átfogó gazdaságpolitikai intézkedések és strukturális reformok szükségesek.
Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint duplájára kell növelni a minimálbért annak érdekében, hogy a dolgozók a jelenértéken elérjék a 410 ezer forintos nettó bért, amire 4-5 éven belül kevés esélyt lát. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy legalább 20 százalékos bérnövekedésre lenne szükség évente, és erre még egy pozitív gazdasági szcenárió mellett is kérdőjeles fogadni.
Ekkora növekedés csak komoly technológiai váltással érhető el, ami komoly beruházásokkal is jár. Ehhez források kellenek, és nem hagyható ki az oktatás, betanítás sem
– fogalmazott.
Hornyák József, a Portfolio makroelemzője ezzel szemben teljesen reálisnak látja a a bruttó 1 millió forintos átlagbér elérését a következő pár évben.
Miután a kormányzat, a vállalati, illetve a munkavállalói képviseletek megállapodtak abban, hogy a minimálbér a rendszeres bruttó átlagbér 50 százalékára emelkedjen, így a 850 ezer forint körüli rendszeres bér mellett teljesülni fog az ezereurós minimálbér
– jelentette ki az elemző, hangsúlyozva, hogy ha a kormány 10 százaléknál gyorsabb átlagbér-emelkedést szeretne, akkor felvetődhetnek inflációs problémák, illetve egyes cégek leépítésekre kényszerülhetnek.
Dénes Rajmund Roland a vállalati szektorra és különösen a kkv-kra nehezedő bérnövekedési terhekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kkv-k kénytelenek lehetnek emelni a termékeik és szolgáltatásaik árát, hogy fedezni tudják a növekvő bérköltségeket, ami azonban versenyképességük romlásához, így működési nehézségekhez vezethet. Nógrádi József kiemelte, hogy az elmúlt években rengeteg kis és közepes méretű vállalkozás szűnt meg.
Az Opten kimutatásai szerint éves szinten több mint 30 ezer vállalkozás szűnik meg, ezek nagy része kis- és közepes vállalkozás, akik nem elég erősek, hogy túléljék az elmúlt évek folyamatos gazdasági nehézségeit. A nagyvállalatok kitettsége is komoly kockázatokat hordoz, így amennyiben gazdasági növekedés nélkül szeretnénk végrehajtani ezen növekedést, akkor szinte biztos, hogy rengeteg cég csődbe megy
– fogalmazott a kereskedelmi igazgató, aki azt is leszögezte, hogy az ígéret azon része, hogy ezt 2-3 év alatt érjük el, szintén nem reális. Úgy látja, hogy nem az erőforrások jelentik a gondot, hanem a bevétel és a magasabb nyereség annak érdekében, hogy legyen fedezete a megnövekedett béreknek. Kijelentette, hogy „az elmúlt években azért tudott olyan mértékű növekedés előállni, mert a munkaerő-hiányos állapot elől menekültek a cégek”.
A szakértők úgy látják, hogy a tömeges cégbezárások mellett az ilyen ütemű béremelés áremelkedési spirált is elindíthat, ami közvetlenül hatna a fogyasztói árakra is. Magyarországon ehhez hasonló béremelés csak a rendszerváltás időszakában volt tapasztalható.