Stabil, kiszámítható monetáris politikát, csökkenő kamatokat és minél stabilabb forintárfolyamot vár a kormány az új jegybankelnöktől – jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Ezzel ráerősített arra a korábbi véleményre, mely szerint nem kell gyors kamatvágástól tartani, ez pedig erősítette a forintot az euróval szemben. Ugyanakkor a dollárral szemben nem láttunk ehhez fogható korrekciót, csütörtökön kétéves mélypontra süllyedt a magyar fizetőeszköz. A hazai tőzsde viszont új történelmi csúcsra menetelt. Heti összefoglalónk.
A forint a hetet az euró ellenében a 407-es szinten kezdte, azonban már hétfőn kora reggel gyengülésnek indult az árfolyam, késő délutánig 411 közelébe emelkedett a jegyzés.
Ebben megint a nemzetközi folyamatok játszhatták a legnagyobb szerepet: a dollár tovább folytatta erősödését az euró ellenében, ami nemcsak a forint, hanem az elmúlt hetekhez hasonlóan a cseh korona és a lengyel zloty esetében is érdemi gyengülést okozott
– jelezte az Indexnek Molnár Dániel. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a piacokat továbbra is a Trump-elnökség várható gazdaságpolitikája és a Fed arra adott reakciója mozgatják.
A hét elején a piaci árazások alapján egyre többen kezdték pedzegetni, hogy a decemberi Fed-kamatvágás is elmaradhat, miközben az Európai Központi Banknak tovább kell csökkentenie a kamatokat, hogy ezzel felpörgessék a gazdasági aktivitást.
„Kedden a magyar inflációs adatok hatására a forint tovább esett, 387 forintnál elérve az új kétéves mélypontot a dollárral szemben, ami a kedvező inflációs adatok miatt megváltozott kamatvárakozásoknak tudható be” – jelezte lapunknak Rodic Ádám.
Az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője rámutatott, hogy szerdán az euró-forint árfolyama 410 körül ingadozott, majd miután megérkeztek a növekvő októberi inflációról szóló hírek a tengerentúlról, a dollár újra erősödni kezdett, ami közvetetten a forint további gyengüléséhez járult hozzá.
Csütörtökre a zöldhasúval szemben újabb kétéves mélypontra süllyedt a forint, 389-ig esett a dollárral szemben,
azonban az euró ellenében nem történt jelentős mozgás. Ugyanakkor Muhi Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője rávilágított, hogy a hét második felében sorra érkeztek a forintot erősítő hírek is.
„Szerdán elterjedt a piacon az a vélemény, hogy az MNB akár februárig fenntarthatja a mostani kamatszintet.
Csütörtökön pedig Gulyás Gergely sajtótájékoztatón elmondta, hogy a márciusban érkező új jegybanki vezetés esetében sem kell gyors kamatvágástól tartani. Ezeknek a híreknek köszönhetően 407 környékére tudott erősödni a forint az euróval szemben
– mutatott rá Muhi Gergely. Emlékezetes, hogy a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy mit vár a kormány a jövő évben megválasztott új jegybanelnöktől, így válaszolt:
Stabil, kiszámítható monetáris politikát, csökkenő kamatokat és minél stabilabb forintárfolyamot.
Tehát az euróval szemben vissza tudott erősödni a forint, viszont a dollárral szemben nem láttunk ekkora korrekciót a hét második felében. „Sőt, csütörtökön 2022. december 13. óta nem látott rekordot ért el az árfolyam, amikor is 389,08 forintba került egy dollár” – erősítette meg Muhi Gergely.
Az euróval szemben péntek délelőtt megpróbált a forint tovább erősödni, 406 alatt is járt a jegyzés, ahonnan azonban kora délutánig 407-ig visszakorrigált a kurzus
– erre már Molnár Dániel világított rá. Innen délután 408 fölé gyengült az árfolyam, amiben ismételten amerikai adatok játszhattak szerepet. Ezzel összességében gyengült a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben ezen a héten.
„A vártnál sokkal gyorsabban emelkedtek októberben az import- és az exportárak, ami hatással lehet az inflációra. Ez, kiegészülve a csütörtök esti Powell-beszéddel, amelyben a jegybankelnök elnyúló kamatcsökkentést vetített előre, visszagyengíthette a forint árfolyamát. Igaz, ez esetben a gyengülést a cseh korona és a lengyel zloty el tudta kerülni” – mondta Molnár. Muhi Gergely szerint a következő hetekben
az euró esetében a 404 és 411 közötti sávban ingadozhat a forint, míg a dollár jegyzése 375–390 között alakulhat.
Azonban a következő amerikai elnök politikáját övező bizonytalanság miatt továbbra is magas lehet a volatilitás.
Rodic Ádám kifejtette, hogy Donald Trump elnökké választása óta komoly felértékelődés jellemezte dollárt, amely fontos technikai szintek közelébe erősödött.
Ezért a dollár számára kedvező híreket, például az októberi inflációs adatot, pozícióik lezárására, profitrealizálásra használhatják a befektetők.
Az amerikai elnökválasztásokat immár magunk mögött tudva emelkednek a közép-európai tőzsdeindexek, csökkennek a régiós kamatvárakozások és CDS-felárak, összeségében javul a nemzetközi kockázati étvágy
– fogalmazott az MBH Elemzési Centrum szakértője, aki szerint a Trump-trade-ből némi lassulást, kis kiárazódást lehet látni, így a forinttal egyetemben a többi feltörekvő piaci deviza is enyhén erősödött.
Péntek délután azonban vártnál magasabb export- és importinflációs adatok jelentek meg a tengerentúlról, ami ismét lejtőre küldte a forintot. „Látható tehát, hogy a volatilitás nagy a piacon, és mivel még nem tudjuk, hogy Donald Trump a belengetett intézkedéseiből mit fog megvalósítani, ezért a szokásosnál nagyobb a bizonytalanság” – fogalmazott Rodic Ádám.
A szakértővel végigvettük, hogy a jövő héten milyen forintmozgató eseményekre számíthatunk:
„A BMI-k általában megbízható előzetes indikátorai a gazdaság teljesítményének a közeljövőben. Párhuzamosan gyenge európai és erős amerikai adatok gyengíthetik az eurót és áttételesen a forintot is a dollárral szemben” – magyarázta Rodic.
„Dübörög a gyorsjelentési szezon, nincs megállás a hazai tőzsdén:
a BUX a héten közel 2 százalékkal került feljebb – talán már mondani sem kell, hogy ismét történelmi csúcsán jár
– jelezte az Indexnek Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. Rámutatott, hogy a hét sztárja megint az OTP volt, a bankcsoport részvényeinek árfolyama több mint 5 százalékkal növekedett.
Rekordot rekordra halmozva a hetet kereken 21 ezer forinton zárta a hitelintézet. Az emelkedés a megszokott forgalom nagyjából duplája mellett következett be, ami jelentős vételi erőre utal.
A blue chipek közül még említésre méltó mértékű pluszban zárt a várakozásoknak megfelelően rendkívül kedvező, harmadik negyedéves gyorsjelentését szerdán közzétevő Magyar Telekom, amelynek részvényárfolyama 1 százalékos emelkedést mutatott a múlt hét pénteki záráshoz képest.
A midcapek piacán ennél nagyobb mértékű mozgásokat is megfigyelhettünk:
„A PannErgy esetében erre magyarázatként szolgálhat a múlt hét pénteki, tőzsdezárást követően megjelent tájékoztatás, miszerint a harmadik miskolci geotermikus kút lemélyítését érintő projekt esetében sikerrel zárult a tesztfázis.
Így a kút éles körülmények közötti tesztelését követően hamarosan beindulhat a termelés a gyakorlatban is, amely a korábbihoz képest 15–20 százalékkal nagyobb kapacitással üzemelhet ezáltal – növelve az értékesíthető hőmennyiséget és a társaság bevételeit
– jelezte Horváth. A magyar tőzsde autós vállalatáról pedig elmondta, hogy az árfolyam-emelkedés hátterében állhat a társaság pénteki beszámolója a rekordszintű, harmadik negyedéves árbevételéről, valamint az ugyanezen a napon történt bejelentés, miszerint a vállalat történetének eddigi legjelentősebb akvizícióját hajtják végre:
A cseh piacon működő Milan Král Group felvásárlása történik meg.
Ezzel az AutoWallis egyrészt növeli a BMW márka esetében a kiskereskedelmi piaci részesedését Csehországban, másrészt új márkákkal – Mercedes-Benz, Ford – bővíti kiskereskedelmi portfólióját, egyúttal megjelenik a nagyhaszongépjármű-piacon is (Mercedes-Benz Truck). Azaz új tevékenységbe is kezd a vállalat, diverzifikálja portfólióját – ezáltal tovább növelve és stabilizálva eredménytermelő képességét.
(Borítókép: Németh Emília / Index)