A tárcavezető a 2025-ös költségvetésről beszélve kifejtette, hogy az három fő pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének a növelésére, a megfizethető lakhatás biztosítására, valamint a kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor-programra.

Mint mondta, a költségvetés egy olyan, növekedésen alapuló többéves bérmegállapodás alapjait teszi le, amivel előre kiszámítható módon lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. Közölte azt is, hogy 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, ami lehetővé teszi, hogy a bérek 2025-ben reálértékben is növekedjenek, hozzájárulva egy magasabb minimál- és egy magasabb átlagbérhez.

Varga Mihály elmondta, a legnagyobb újdonság a költségvetésen keresztüli tőkejuttatás lesz, ami azt jelenti, hogy tőkét adnak a kis- és középvállalkozásoknak, hogy tudjanak hitelt felvenni, új piacra menni, beruházni és növekedni.

2025 a kisvállalkozások megerősítésének az éve lesz

– fogalmazott.

A lakhatásról szólva kifejtette, mivel a magyar családok vagyona leginkább az ingatlanokban fekszik, lesznek olyan otthonfelújítási programok, amelyek az ingatlan értékét növelhetik. Elmondása szerint külön gondolnak a fiatalokra: 150 ezer forintos támogatási keretben adókedvezményt adnak azoknak a munkáltatóknak, akik hozzájárulnak alkalmazottaik lakbéréhez. Emellett egy elérhető piaci lakáshitelkamatot kívánnak biztosítani a fiatalok számára, és dolgoznak egy kollégiumépítési programon is.

A pénzügyminiszter aláhúzta, a 13. havi nyugdíj bekerül a költségvetésről szóló törvény szövegébe, amire így „2025-ben is és a következő években is számíthatnak majd a nyugdíjasok”. A gyermekek után járó adókedvezmény összegének két lépésben történő duplázása mellett azért döntött a kormány, mert szeretnék, ha a 2010 után elindított támogatási forma tartaná az értékét – mondta Varga Mihály. Megjegyezte, hogy a támogatásoknak több formája van, köztük az első házasok kedvezménye, a 25 év alattiak szja-mentességének a biztosítása vagy a 30 év alatt gyermeket vállaló nők személyijövedelemadó-mentessége.

Ezeknek az együttes összege a számítások szerint mintegy 440 milliárd forintot hagy a családoknál 2025-ben – jelentette ki a miniszter. Beszélt arról is, hogy  az idei 4,5 százalékos költségvetési hiány után 2025-ben 3,7 százalékos, 2026-ban pedig 2,9 százalékos hiányt szeretnének elérni és megvalósítani úgy, hogy a beruházásokat is támogassák.

Kifejtette azt is: 770 milliárd forint értékben szeretnék jövőre a már elkezdett beruházásokat támogatni, befejezni. Példaként említette a diósgyőri vár komplex fejlesztését; a záhonyi körzetben megvalósuló vágányfelújításokat vagy a Szeged–Röszke vasútvonal felújítását. Emellett 480 milliárd forint értékben új beruházásokat indítanak, mint például az Óbudai Egyetem új campusának a kialakítását, a mohácsi nemzeti emlékhely létrehozását vagy a karcagi települési szennyvíztisztító telep fejlesztését – tette hozzá.

Az inflációs célokról szólva közölte, 2025-ben 3,2 százalékos éves átlagos inflációval számolnak. Reményeik szerint az új gazdaságpolitika keretein belül csökkenhetnek a fogyasztói és a vállalkozói hitelek kamatai, „ez pedig óhatatlanul elő fogja segíteni, hogy a nagyobb hitelfelvételen keresztül beruházások, a fogyasztás növekedésén keresztül a gazdaság erősödjön, a gazdasági növekedés 3 százalék fölötti legyen” – mondta Varga Mihály, megjegyezve, hogy az infláció és az árfolyampolitika legfontosabb alakítója a Magyar Nemzeti Bank.