A lakástámogatási rendszer teljesen új, eddig nem látott pillért kap a most bejelentett lakhatási támogatással, amely a fiataloknak jelenthet érdemi segítséget. A lépésnek van létjogosultsága az elmúlt években látott lakbéremelkedést tekintve. A múlt hónapban megtorpant ugyan a drágulás az albérletpiacon, de sok bérlő nem tudja tartani a lépést a bérleti díjak emelkedésével. Ez pedig már a keresleti adatokon is meglátszik – mondta az Index megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Megvizsgáltuk, hogy a lakáscafeteria milyen hatással lehet az álláskeresésre, a dolgozók lojalitására, a munkaerőpiaci versenyre. Belátható, hogy mindenre azért nem jelent gyógyírt ez az intézkedés, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy egy szélesebb körű, többpilléres bérlakásrendszer első lépésének megfelelő lehet.
Havi 150 ezer forintos, a SZÉP-kártyával azonos adózású lakhatási támogatást adhat a munkáltató jövő évtől a 35 év alatti munkavállalóknak az eddig megismert információk szerint. Ezt az összeget nemcsak a hitelek törlesztésére, hanem a bérleti díjak finanszírozására is felhasználhatják a fiatalok.
A napokban bejelentett lakhatási támogatásról szóló döntés önmagában nem jelent meglepetést: már a korábbi tájékoztatások és a nemzeti konzultáció egyik kérdése alapján is számítani lehetett arra, hogy a dolgozók albérleti kiadásait valamilyen formában támogatja majd az állam.
Az viszont újdonság, hogy a lakástámogatási rendszer a saját tulajdon megszerzése mellett már a bérleti díjak finanszírozásában is segítséget nyújt. A munkáltatók kedvező adózású, béren kívüli juttatással szállhatnak be a munkavállalók lakhatási költségeibe, lényegében a cafeteria rendszer részeként
– jelentette ki az Index érdeklődésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A lakhatási támogatásnak mindenképpen van létjogosultsága, hiszen a lakbérek hosszabb, egy-másfél évtizedes időtávon elég magas szintre emelkedtek a 2020 augusztusa óta minden hónapban megjelenő KSH-ingatlan.com lakbérindex adatai szerint. Erről a mutatóról Balogh László lapunknak elmondta, a bérelhető lakóingatlanok díjairól és azok alakulásáról a 2020 előtti három évtizedben nem volt elérhető folyamatosan frissülő statisztikai adat,
ezért is jelentett előrelépést és újdonságot, amikor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elindította a platformmal való együttműködésben a lakbérindexet, amely ismerteti hónapról hónapra, hogy országosan, Budapesten, valamint a különböző régiókban hogyan változtak az átlagos lakbérek.
A drágulás hosszabb távon tehát jelentősnek mondható, még akkor is, ha a legfrissebb, októberi adatok szerint megtorpant a korábbi lendület. A múlt hónapban ugyanis országos szinten az átlagos lakbérek 0,5 százalékkal csökkentek a szeptemberi szinthez képest, miközben Budapesten 0,1 százalékkal nőttek.
„Az októberi stagnálás több tényezővel magyarázható. Egyrészt szeptemberben lecsengett az albérletszezon, másrészt azzal, hogy a bérlők egy része elérte a fizetőképességének határait. Másképp fogalmazva a bérleti díjak három éve folyamatosan emelkednek, és elérték azt a szintet, amelyet a bérlők többsége már nem hajlandó vagy nem tud megfizetni” – ismertette a rövid és hosszú távú trendeket és az azok közötti eltéréseket a vezető gazdasági szakértő .
Lapunk kérdésére egy, az ingatlanpiaci hírekben ritkán megjelenő részletre is rámutatott a szakember. Mégpedig a különböző árkategóriák között átjárás nehézségéről a kiadó lakások esetében.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy drágultak az albérletek és folyamatosan tűnnek el az olcsóbb kiadó lakások a piacról, ami természetszerűleg hozza magával a kereslet csökkenését ezekben az ársávokban meghirdetett albérletek iránt. A magasabb bérleti díjjal elérhető kategóriákban szereplő kiadó lakások iránt viszont nem nőtt annyival az érdeklődések száma
– mondta Balogh László. Úgy véli, ez is alátámasztja, hogy a bérlők egy része nem feltétlenül akar vagy tud többet fizetni az albérletért, inkább más megoldást keresnek, vagy lemondanak a költözésről. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2024-ben az év első tíz hónapjában az albérletpiaci kereslet 11 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A lakhatási támogatás ezért időszerűvé vált a bérleti piacon is. Az albérletárak alapján tehát sokaknak jól jöhet a lakhatási támogatás bevezetése, amely azzal, hogy kedvezményes adózású munkáltatói juttatásként lesz elérhető, nem jelent rendszeres jelentős havi kiadást a költségvetésnek.
Nem kell több száz milliárd forintos kiadással bérlakások ezreit felhúznia az államnak ahhoz, hogy már rövid távon is eredményeket hozzon.
Ugyanakkor egy szélesebb körű bérlakásrendszer kialakítása felé vezető úton az első lépéseként értékelhető a szakember szerint. Azok a munkáltatók, akik élnek ezzel a lehetőséggel, versenyelőnybe kerülhetnek azokkal szemben, akik nem. Az összességében a feszített munkaerőpiacon, különösen a leginkább munkaerő-hiányos szektorokban kiemelten fontos tényező lehet a lakhatási támogatás. A cégek pedig mivel a lakáskérdés kulcsfontosságú mindenkinek, pláne a fiataloknak, így a támogatásban részesülő dolgozókra lojálisabbak lesznek és nehezebben váltanak esetlegesen munkát a jövőben.
Balogh László szerint a fiatalok egy része amúgy is az elmúlt 10 év vesztesének érezheti magát a lakáspiacon.
A szakember úgy véli, hogy a lakáscafeteria segítségével a fiatal munkavállalók könnyebben teremthetik meg egy hitelfelvételhez szükséges önerő összegét. A lakhatási támogatásból pedig később akár a törlesztőrészlet is finanszírozható, így ez a béren kívüli juttatási forma jelentős segítséget nyújthat a munkába álló következő generáció számára az első lakás megszerzéséhez.
„Összességében mindenképpen kedvező, hogy bővült a lakástámogatási rendszer egy bérlést segítő pillérrel. Azonban az a mostani lépéstől még nem várható, hogy egy csapásra megoldja egyebek között az iparosodó, komoly beruházásoknak helyet adó nagyvárosok, köztük egyetemvárosok, mint például Debrecen vagy Szeged albérletpiaci problémáit” – emelte ki Balogh László. Mégpedig azért, mert csak a 35 év alattiak részesülhetnek a lakáscafeteriában, miközben ennél idősebb munkavállalók is megjelenhetnek ezeken a településeken, ahol ezerszámra jönnek létre új állások.
Az albérletpiac lényegében azonnal reagált a bérek emelkedésére, azaz beépülnek az árakba a magasabb fizetések.
Az albérletpiac alakulása pedig szorosan kapcsolódik az eladó lakóingatlanok piacához is, mindig vannak átgyűrűző hatások. Így valószínűsíthető, hogy a legnagyobb városokban a bérleti díjak és a legolcsóbb ingatlanok árai további növekedésnek indulhatnak a lakhatási támogatások bevezetése után. „Ennek a mértékét viszont egyelőre nem lehet megmondani” – fűzte hozzá az ingatlan.com szakértője. Részben azért, mert 2025-ben más tényezők is befolyásolhatják az eladó és kiadó lakások árainak alakulását.
Az eladó lakások árait például jövőre megemelheti az állampapírokból kiszálló befektetők 1000 milliárdos keresletnövekedése az ingatlanpiacon.
A kiadó lakásoknál pedig valamilyen albérletársapka is bevezetésre kerülhet a 21 pontos gazdasági akcióterv alapján. Ez viszont visszafoghatja az albérletek és az eladó lakások drágulási ütemét.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)