Akkor is kaphatunk drága, utánvételes csomagot, ha nem rendeltünk semmit – de nem csak ezzel a módszerrel csalhatják ki a pénzünket az év végi vásárlási szezonban. Karácsony közeledtével egyre többen választják az online rendelés kényelmét, a fogyasztói tudatosság és a kellő körültekintés azonban a virtuális térben shoppingolva is elengedhetetlen – figyelmeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Novembertől szinte minden webáruház hangzatos Black Friday-akciókkal igyekszik felpörgetni az eladásait, a beharangozott leárazások mellett azonban sokan különféle módszerekkel próbálják kevésbé megfontolt vásárlásra ösztönözni látogatóikat – többek között erre hívja fel a figyelmet az NMHH az ünnepeket megelőző Black Friday-akciók közeledtével.
Ezzel szembesülhet, aki egy árucikk oldalát böngészve azt olvashatja, hogy a termékből „már csak öt darab van”, vagy hogy rajta kívül „még huszonkét ember nézi” az akciós árucikket. Az NMHH szakértői azt javasolják, hogy rendelés előtt nézzük meg, létezik-e hasonló termék jobb áron, és ellenőrizzük, mennyibe kerül a kiszemelt árucikk más webáruházaknál. Ebben, mint írják, segítségünkre lehetnek az ár-összehasonlító oldalak, amelyeken gyakran azt is megnézhetjük, hogyan változtak a kínálati árak korábban,
így azt is felmérhetjük, hogy az egyedülállónak hirdetett ajánlatok valóban olyan kivételesek-e.
Az NMHH arra is figyelmeztet, hogy amennyiben egy addig általunk nem ismert webáruház kínál gyanúsan kedvező árakat, akkor érdemes elolvasnunk az adott kereskedőről szóló vásárlói véleményeket: ha egyáltalán nem vagy csak a közelmúltból találunk ilyeneket, az gyanúra adhat okot. Fontos azt is ellenőrizni, hogy a kereskedő oldalát megnyitva a böngésző címsorában van-e biztonságos kapcsolatot jelölő lakat ikon – ha ez hiányzik, ne adjunk meg érzékeny adatokat az adott oldalon. Ráadásul minden webáruháznak fel kell tüntetnie az elérhetőségi adatait és világos tájékoztatást kell nyújtania a szállításról, fizetésről, termékjellemzőkről és az elállási jogról is.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra is, hogy gyanakodjunk, ha az elvileg a futárszolgálattól érkező értesítés szövege magyartalan, a feladójának e-mail-címe eltér a futárszolgálat hivatalos címétől, vagy az üzenetben található link nem a szolgáltató hivatalos oldalára vezet. Az ilyen linkekre kattintva könnyen adathalász weboldalakon találhatjuk magunkat, ahol bankkártyánk adatait vagy a netbankos bejelentkezési adatainkat próbálják kicsalni tőlünk. A banki belépési adatainkra soha nem lehet szükség egy csomag kézbesítéséhez.
A csalók egy másik, egyre gyakoribb pénzszerzési módszere, hogy olyan drága, utánvételes csomagot próbálnak kiküldeni számunkra, amelyet mi soha nem rendeltünk meg. Ilyenkor még az átvételt megelőzően győződjünk meg arról, honnan és kinek a nevére érkezett a csomag. Ha mi vagyunk a címzettek, és biztosan tudjuk, hogy nem várjuk az adott küldeményt, inkább tagadjuk meg az átvételt, mielőtt kifizetnénk azt.
Ha külső sérüléssel érkezik meg a csomagunk, azt haladéktalanul jelezzük a futárnak, aki a kézbesítési okiraton feltünteti a sérülést. Ha csak felbontás után derül ki, hogy sérült vagy hiányos az áru, a kézbesítést követő három munkanapon belül lehetőségünk van erről írásban értesíteni a postai szolgáltatót – ilyenkor kártérítési igényünket is jelezhetjük. Fontos tudni, hogy a postai szolgáltatók kizárólag a csomag kézbesítéséért felelnek, tehát nincs és nem is lehet információjuk a csomag beltartalmáról. Címzettként csak akkor fordulhatunk a postai szolgáltatóhoz, ha a küldemény kezelése, kézbesítése során tapasztaltunk problémát – amennyiben azonban magával a rendelt termékkel vagy a rendelés teljesítésével kapcsolatban van kifogásunk, az eladónál kell reklamálnunk.