A folyamatosan fejlődő magyar fizetési rendszer egyre több kihívásra ad választ. Kíváncsi arra, hogyan szabadulhat meg könnyen a banki tranzakciós illetéktől és díjaktól? Többek közt erre is lehetőséget kínálnak a qvik fizetési megoldások, amelyek azonnali és biztonságos fizetést kínálnak bárki számára. Az Azonnali Fizetési Rendszerre (AFR) épülő új fizetési megoldásokat Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúráért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója mutatta be az Indexnek.
A qvik idén szeptember elsejétől már elérhető minden banki ügyfél számára, ami magában foglalja a QR-kódon, deeplinken (applikáción belüli), NFC-n (érintéses fizetés) és a fizetési kérelmen alapuló fizetési megoldásokat is. A qvik fizetési megoldások lehetőséget adnak arra, hogy a banki átutalásai azonnal célba érjenek, és a betonszilárd védelem mellett ingyenesen vehetők igénybe.
A qvik gyors és költséghatékony fizetési lehetőségeket jelent a felhasználóknak vevői és eladói oldalon egyaránt
– világított rá Bartha Lajos. A qvik-QR, qvik-NFC, qvik-link és a qvik-kérelem megoldások egyik nagy előnye, hogy eltüntetik azokat a költségeket, amelyekkel eddig kénytelen volt szembesülni a felhasználó. Gondoljunk csak a banki átutalásokra, amelyek díjai hónap végére akár több ezer forinttal is megterhelhetik a számlánkat.
Bartha Lajos szerint a qvik egyik vonzereje – a gyorsaságán és a sokoldalúságán felül – abban rejlik, hogy használatával megszabadulhatunk a tranzakciós illetéktől és díjaktól. Az Azonnali Fizetési Rendszeren (AFR-en) alapuló fizetési megoldásokkal a fizető és a fogadó fél is jobban jár.
A jövőben a szolgáltatók sárga csekk helyett küldhetnek ügyfeleik számára qvik-kérelmet, amire válaszul kifizetik a számlájukat vagy akár a számlalevélen elhelyezhetnek például egy QR-kódot, amelyet az ügyfelek a mobilalkalmazásuk segítségével beolvashatnak, és átutalást kezdeményezhetnek a szolgáltató felé.
Hasonló helyzetbe kerülhetünk egy boltban vagy egy internetes áruházban is, ahol a pénztárgépen vagy a számítógépünk monitorján jelenhet meg valamelyik qvik fizetési lehetőség.
Bármely qvik fizetési megoldással indított átutalás teljesen ingyenes a vevőnek, tehát egy normál átutaláskor felmerülő díj és illeték qvik esetében nem számítható fel.
Márpedig ez nem kis összeg éves szinten, hiszen a tranzakciós illeték épp nemrég emelkedett 0,30 százalékról 0,45 százalékra, ami egy 100 ezer forintos normál átutalásnál 225 forint (az 50 ezer forint alatti rész illetékmentes).
Ehhez jön még a bankok díja, amely átutalás esetében jellemzően a tranzakció értékével arányos, százalékos formában kerül meghatározásra. Így a legtöbb ügyfél által használt csomagok esetén – maradva a 100 ezer forintos tételnél – akár 710 forint is lehet egy átutalás díja.
Ha az eddigi felsorolás nem lenne elég, tovább rontja a helyzetet, hogy még mindig sok banki számlacsomagban találunk minimumdíjakat is, a legnagyobb ügyfélszámú csomagoknál ez 75 és 475 forint között alakul, ami a kis értékű átutalások költségét jelentősen növeli.
Továbbá egyes számlacsomagok esetében nem korlátozzák a maximumdíjakat sem.
Természetesen a kedvezőtlen árazási szerkezet a fogyasztónak rossz. A minimumdíj miatt akkor is fizetünk a bankunknak, ha egyébként százalékosan kevesebbet kellene.
a maximumdíj hiánya miatt pedig milliós utalásoknál több tízezer forint díj is megterhelheti a pénztárcánkat.
A gazdasági aktivitás növekedésével és az inflációval emelkednek a tranzakciós számok és értékek, ami következtében az ügyfelek banki költségei automatikusan növekednek. Így a tranzakciószámok növekedése és a tranzakciós értékek emelkedése nagymértékben járul hozzá az ügyfelek költségének emelkedéséhez.
A qvik fizetési megoldások ingyenessége nem jöhetett volna létre az MNB és a kormányzat közötti jó együttműködés nélkül, aminek eredményeként a parlament jogszabályban mondta ki, hogy a qvikfizetések során nem kell tranzakciós illetéket fizetni a bankoknak, a bankok pedig nem számíthatnak fel díjakat a fogyasztóknak. Vagyis ezek a fizetések teljesen ingyenesek a fogyasztók számára
– jegyezte meg Bartha Lajos. Elég beszédes adat, hogy tavaly a bankszektor 843 milliárd forint bevételre tett szert pénzforgalmi díjakból, és ennek 27 százaléka az utalásokból származott. A jegybanki vezető rámutatott, hogy a legtöbb bankban léteznek olyan számlacsomagok is, amelyeknél elérhetőek ingyenes átutalások is, viszont 2023-ban még a lakossági átutalásoknak csak a 37 százaléka volt ingyenes.
A qvikes fizetések nemcsak költségmentesek a magánszemélyeknek, hanem biztonságosak is. Ezt garantálja az alkalmazott technikai megoldás, amely egy központi hitelesítéssel lett ellátva, így kizárólag a hazai bankok mobilapplikációi képesek értelmezni az abban lévő tranzakciós adatokat.
A hazai elektronikus fizetés alapvetően biztonságos, de mivel a digitalizáció fejlődésével a bűnözők is az online térbe helyezték át tevékenységüket, fontos, hogy tudatosan használjuk az elektronikus fizetési megoldásokat. Ezért kifejezetten fontos, hogy amennyiben egy qviktranzakció esetében nem a megszokott mobilbanki átutalási felület jelenik meg számunkra, akkor mindenképpen szakítsuk meg a tranzakció folyamatát.
A folyamat kizárólag jóváhagyást igényel, a tranzakció adatait nem nekünk kell megadni, a beolvasott QR-kód, deeplink vagy NFC ezen adatokat már tartalmazza.
Bartha Lajos elmondása szerint az internetes vásárlások alkalmával várhatóan a qvik-QR és qvik-linkes fizetések lesznek leggyakrabban használatosak. A biztonságot továbbá fokozza a jövőre hatályba lépő Központi Visszaélésszűrő Rendszer bevezetése is, amely minden qviktranzakció teljesülése előtt valós időben értékeli annak visszaélési kockázatát, melynek eredményéről azonnal visszajelzést is küld a bankok számára.
Az MNB folyamatosan figyeli a rendszert, és eddig nem érkezett jelentés visszaélésekről. A bankokkal közösen dolgoznak azon, hogy a qvik használata a lehető legbiztonságosabb legyen a felhasználók számára. Ez annál is inkább sürgető, mivel tavaly 23 milliárd forintra ugrott a sikeres, átutalásokhoz kapcsolódó banki csalások értéke.
Bartha Lajos rávilágított, hogy a qvik nemcsak a magánszemélyeknek, hanem a kereskedőknek is előnyös, és ennek minimum két oka van: a gyorsaság és az ár.
Amikor egy kereskedő úgy dönt, hogy lehetővé teszi a vásárlóknak az elektronikus fizetést, jellemzően két dolgot mérlegel: mennyibe fog ez neki kerülni, és mikor jut az eladott áru ellenértékéhez.
A kártyás fizetések esetén a kereskedőknek gyakran két napot kell várniuk, hogy megkapják a pénzüket, sőt ha hétvége közbejön, akkor még ennél többet is.
Ezzel szemben ha a vásárló qvikkel fizet, a kereskedő azonnal hozzáférhet a bevételhez. Ez pedig jelentősen képes javítani a vállalkozások likviditási helyzetét.
Még ha ez nem is olyan nagy gond a tőkeerős nagy kereskedelmi láncoknak, de különösen fontos a kisvállalkozások számára, amelyek a napi bevételből tartják fenn likviditásukat, abból mennek másnap bevásárolni.
Költségoldalon hasonló aszimmetriát lát a jegybank a kártyaelfogadás árazásában.
Míg a nagykereskedelmi láncok akár 0,5 százalékos elfogadói díjat is kapnak a bankoktól, a kis méretű, kisebb forgalmú boltoknak akár 2,5-3 százalékot is kell fizetniük, és ráadásul az elmúlt évben emelkedtek a díjak.
A qvik esetében az MNB várakozása és az elvárása is, hogy ez a megoldás kézzelfogható mértékben olcsóbb legyen a kártyaelfogadásnál.
Ennek az alapjait az teremtheti meg, hogy ebben a rendszerben mindenki hazai, nincsenek nemzetközi szereplők magas profitelvárásokkal.
Innentől kezdve már csak a kereskedőknek elfogadást biztosító pénzforgalmi szolgáltatók vérmérsékletén múlik, hogy végül mennyivel olcsóbban adják a qvikelfogadást, mint a kártyáét. Az MNB ezt is folyamatosan figyeli majd, és ha a verseny alapján nem alakul ki kedvező árazás, akkor hajlandó beavatkozni a folyamatokba.
Az azonnali fizetés 2020-as indulásakor egyébként egy egyszerűbb, a kereskedőknek is ingyenes QR-kódos megoldás került bevezetésre, amit azonban a fizetések magasabb fokú biztonsága érdekében meg kellett változtatni.
A korábbi megoldásban a kereskedő maga generálhatott egy QR-kódot, amely tartalmazta az azonnali átutaláshoz szükséges adatokat (számlaszám, összeg satöbbi). Ezt a vásárló a mobilalkalmazásával beolvashatta, a rendszer pedig automatikusan végrehajtotta a fizetést, ami a kereskedőnek nem került semmibe, hiszen csak egy átutalást kapott a számlájára.
Azonban ez az egyszerű megoldás nem lenne elég biztonságos, mert a QR-kódot használat közben feltörhetnék, így csalásokra adna lehetőséget. Ezért döntött úgy az MNB a bankokkal történt egyeztetések alapján, hogy amikor a QR-kód, deeplink vagy NFC-s fizetés legenerálása megtörténik, akkor az először a központi rendszerhez, a GIRO Zrt.-hez fut be, amely hitelesíti a tranzakció adattartalmát. A fizetés ezáltal egy titkosított, zárt rendszerben valósulhat meg.
Bár a biztonság miatt a rendszer fenntartása több költséggel jár, Bartha szerint ez még így is olcsóbb, mint a hagyományos kártyás fizetések, mivel a qvik belföldi infrastruktúrára épül, így alacsonyabbak a működtetési és fejlesztési költségek is.
A jegybanki vezető elmondta, hogy jelenleg két nagybank, az OTP és a Raiffeisen biztosítja a kereskedőknek a qvik-QR-, qvik-link- és qvik-NFC-fizetések elfogadását, de a következő hónapokban várhatóan több pénzforgalmi szolgáltató is belép a piacra.
Nagy az érdeklődés a kereskedői oldalról is, számos kiskereskedelmi lánccal tárgyalnak az új rendszer bevezetéséről.
Emellett fontos megemlíteni a qvik-kérelem szolgáltatást is, amely a közműszolgáltatók, számlakibocsátók számára jelenthet kifejezetten előnyös megoldásokat. Ezen a téren szolgáltatói oldalon első nagy szereplőként a Számlázz.hu jelezte csatlakozását, és kínálja a qvik-kérelem lehetőséget a partnerei számára.
A szakember rámutatott, hogy a magyar bankpiacon a bankszámlaváltás iránti hajlandóság rendkívül alacsony, ami miatt egyes bankok magas díjakat tartanak fenn, és jelentős profitot termelnek. Sokan a szüleik bankjánál nyitnak számlát tizenévesen, és valamilyen oknál fogva ott is maradnak.
A jegybank folyamatosan próbálja edukálni az ügyfeleket, hogy figyeljék a bankszámlájuk díjait, mivel gyakran ugyanazon bankon belül is léteznek kedvezőbb csomagok
– világított rá a jegybanki vezető. A hasonló tranzakciós szokású ügyfelek banki költségei között havi több ezer forintos különbségek is lehetnek. Megjegyezte, hogy az ügyfelek passzivitása megnehezíti az egészséges verseny kialakulását, ami hozzájárul a magasabb díjakhoz és kevésbé kedvező szolgáltatásokhoz.
Bartha szerint a qvik előnye, hogy sokféleképpen használható: fizikai boltokban, online vásárláskor, számlafizetéskor vagy akár a piacokon is. Az online térben különösen egyszerű a használata, mivel nem szükséges megadni a kártyaadatokat, elég leolvasni a QR-kódot, ami biztonságosabb is, hiszen nem kell megosztani személyes információkat.
Számlakibocsátók esetében is jelentős árelőnyt biztosít a qvik-kérelem kiküldése vagy a qvik-QR megjelenítése egy számlalevélen minden más jelenleg ismert fizetési megoldással szemben.
Csökkenthetők az adminisztrációs költségek is, hiszen elkerülhetőek a nem megfelelő tranzakciós adatokkal történő fizetések vagy éppen a duplikált fizetések. Fizikai környezetben az önkiszolgáló kasszák esetében is jól működő megoldás lehet a qvik-QR, hiszen itt az ügyfél egyszerűen kiválaszthatja a fizetési megoldást, majd a megjelenő QR-kódot kell csak leolvasnia. Ezen fizetési folyamatok bemutatására az MNB már közzétett több szemléletes oktatóvideót is:
A szeptember 1-i induláskor mintegy 500, ma pedig már hozzávetőleg 22 ezer kereskedőnél lehet qvikkel fizetni, és a szám remélhetőleg folyamatosan növekedni fog
– mondta lapunknak a jegybanki vezető. Az MNB célja, hogy 2030-ra a digitális fizetések aránya a 2020-as egynegyed helyett kétharmados arányt érjen el a teljes fizetési piacon, ami a készpénzhasználat visszaszorulását jelentené egyharmados szintre.
Ugyanakkor nem cél teljesen eltörölni a készpénzt, mert abban is vannak kockázatok, és el kell fogadni, hogy bizonyos társadalmi csoportok ragaszkodnak is hozzá.
A qvik rendszerének bevezetése és népszerűsítése azonban kulcsszerepet játszhat a digitális fizetések elterjedésében Magyarországon.
Bartha Lajos szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy Magyarország folyamatosan nyitott legyen a globális pénzügyi innovációkra, és a legjobb megoldásokat átvegye. Azonban nemcsak a mások által kifejlesztett rendszerek átvétele fontos, hanem a magyar kreativitás hozzáadása is.
A magyar észjárás különleges és kiemelkedő, ezt nemzetközi szinten is elismerik
– fogalmazott. Példaként említette az MNB által bevezetett azonnali fizetési rendszert, amelyért nemzetközi díjat kaptak, és amelynek szabályozási modelljét az Európai Bizottság is alapul vette, amikor jövő évi határidővel előírta az eurórendszer bankjainak az azonnali fizetések kötelező bevezetését.
Arról is beszámolt, hogy tavasszal Brüsszelben, októberben pedig Londonban vett részt egy konferencián, ahol a bankok és fizetési szolgáltatók arra voltak kíváncsiak, hogyan tudta Magyarország elérni, hogy minden állampolgár számára elérhető legyen az azonnali fizetés és az arra épülő qvik fizetési megoldások.
A konferencia címe is jól mutatja ezt a nemzetközi érdeklődést: „Hungary in the Forefront of the Instant Payments Ecosystem”, azaz Magyarország az azonnali fizetési ökoszisztéma élvonalában.
(Borítókép: Bartha Lajos 2024. október 8-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)