Magyar kutatók a GDP felváltására olyan módszertant dolgoztak ki a fenntarthatósági fordulat érdekében, amely megmutatja gazdasági tevékenységünk negatív hatásait, és további információkat nyújt a szükséges beavatkozáshoz. Áder János a módszertanról a World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) plenáris ülésén beszélt a Pesti Vigadóban.

Mint mondta, neves közgazdászok, egyetemek és kutatóintézetek New Yorktól Tokióig, kutatócsoportok, az ENSZ-ben, az EU-ban, az OECD-ben, a Világbankban foglalkoznak a GDP-n túlmutató monitorrendszer megalkotásával. A magyar javaslat három módszertan, az sGDP, a Fenntarthatósági Teljesítmény Keret Indikátor (SPFI), valamint a GDP-n túli jóléti mutató (WBGI) kombinált alkalmazása a fenntarthatósági fordulat értelmezéséhez.

A számítás alkalmas egy teljesebb kép megalkotására, a gazdasági-társadalmi-környezeti folyamatok jobb megértésére, a könnyebb döntési helyzet előidézésére, a kockázatok csökkentésére

– hangsúlyozta a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke.

A GDP sok dolgot nem mér

Áder János elmondta, hogy „a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem”, ezek között olyan negatív externáliákat említett, mint a vízszennyezést, a termőföld-degradációt, a biológiai sokféleség csökkenését, az erdők pusztítását és az óceánok túlhalászását. 

Elmondta beszédében, hogy a szeptemberi ENSZ-csúcs értékelése szerint a mostani tempó alapján a korábban gondolt tizenöt év helyett több mint hatvan évre lenne szükségünk a fenntarthatósági célok eléréséhez. Áder János a magyar módszertanról elmondta, hogy kevesebb (nyolcvan) mutatóval dolgozik, mint a többi, ráadásul integrált, emellett országonként adaptálható, figyelembe véve a helyi sajátosságokat.

A magyar kutatók által alkalmazott három mutató együtt alkalmas a termelési tényezők mennyiségének és minőségének mérésére, és reális képet nyújt a szélesebb értelemben vett jólét állapotáról

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a fenntarthatóságra koncentráló sGDP célja, hogy a GDP-ben eddig láthatatlan, sőt sokszor negatív előjelű társadalmi és gazdasági költségeket láthatóvá tegye.

Kifejtette, hogy a módszer megmutatja, mekkora lenne a gazdasági teljesítmény, ami a termék- és munkapiac, a pénzügyi szektor és a finanszírozási képesség egyensúlya, valamint az ökológiai források megőrzése mellett jönne létre, és biztosítaná a megtermelt javak és szolgáltatások fair elosztását. A Fenntarthatósági Teljesítmény Keret Indikátor nyomon követi a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás sajátosságait, amelyek a GDP mérésében nem tükröződnek. A GDP-n túli jóléti mutató (WBGI) pedig a társadalmi jólét szintjén értelmezi, teszi összehasonlíthatóvá az egyes országokban zajló fenntarthatósági fordulatot.

Ez a módszer segít eltüntetni a GDP vak foltjait

– összegezte.