Rekordösszegű új kölcsönt vesz fel a lakosság, de a teljes hitelállomány csak lassan nő. Az adósok ugyanis szorgosan törlesztenek is közben, sőt sokan előbb visszafizetik a tartozásukat. A kamatstop eltörlésének veszélye sokakat hitelkiváltásra ösztönzött, a babaváró kölcsönnél pedig az állam több tartozást fizet vissza, mint maguk az adósok.
Kiemelkedően sok hitel vettek fel a magyar családok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb összesítő adatai szerint a második negyedévben az új folyósítások összege megközelítette a 800 milliárd forintot, ami a negyedik legerősebb negyedév a jegybank statisztikáiban. A történelmi rekordot 887 milliárd forinttal 2019 harmadik negyedévében állították fel a magyar családok, ez volt az az időszak, amikor elindult a babaváró támogatás. Még két olyan időszak volt, amikor a mostaninál több hitelt vettek fel, 2021 második és harmadik negyedéve, akkoriban járt csúcsra az első otthonfelújítási támogatás.
A teljes hitelállomány ennél sokkal kevésbé emelkedett, alig 125 milliárddal 10 437 milliárd forintra nőtt. Ennek fő oka, hogy a második negyedévben 515,5 milliárd forintnyi hitelt törlesztettek az adósok, és ebből több mint 204 milliárd forint előtörlesztés volt. (A tőketörlesztés nem a törlesztőrészletek összege, kizárólag a tőketartozásra fordított részt tartalmazza.)
Az ilyen nagy arányú előtörlesztés elsősorban nem annak tudható be, hogy a az adósok hirtelen sok pénzhez jutnak, amiből rendezik banki tartozásaikat. Sokan lehetnek, akik kiváltják a hiteleiket, és szintén sokan használják fel a lejáró lakástakarék-szerződéseiket lakáshitel törlesztésére. Emellett az állam is előtörleszt lakossági kölcsönöket, például a babaváró hitelnél, ha megszületik a második és harmadik gyerek. A legutolsó negyedévben az előtörlesztések tizede (20,4 milliárd forint) éppen a babaváró támogatáshoz kapcsolódott, amit így az állami költségvetés állt.
Piaci alapú lakáshitelből a második negyedévben 264,4 milliárd forintnyit folyósítottak, ami nem sokkal marad el a rekordnegyedévektől. A korábbi csúcsidőszakok részben az első lakásfelújítási támogatáshoz, részben a Zöld Otthon Programhoz kapcsolódtak.
Az új támogatott forintalapú lakáshitelek folyósítása a csok plusz programnak köszönhetően történelmi csúcson jár, 93,7 milliárd forint volt egyetlen negyedév alatt.
A lakáshitelek teljes állománya azonban csak jóval szerényebb mértékben nőtt, a piaci alapú forinthiteleké 73,6 milliárd forinttal 4156,4 milliárdra, a támogatottaké pedig csupán 17 milliárd forinttal 954,2 milliárdra, mivel ezeknél a kölcsönöknél is jelentős összegű volt a törlesztés és az előtörlesztés is.
Utóbbi különösen a piaci alapú lakáshitelekre jellemző, hiszen azok kamata magasabb. Negyedévente 50–90 milliárd forint közötti összeget fizetnek vissza a lakáshitelesek a bankoknak a futamidő lejárta előtt. Az ilyen tranzakciók mögött lakáseladások vagy hitelkiváltások is állhatnak.
Komolyabb hitelkiváltási hullám indulhatott el például 2022 második és harmadik negyedévében, a piaci alapú lakáshiteleknél akkoriban 90 milliárd forint fölött volt az előtörlesztések összege. Akkor úgy lehetett tudni, hogy a 2021 végén bevezetett kamatstop csak 2022 közepéig lesz érvényben, ezért határozhatott úgy sok lakáshiteles, hogy fix kamatozásúra cseréli le a változó kamatozású lakáshitelét.
A szabadfelhasználású jelzáloghitelek annyira nem mennek, hogy a törlesztések összege már lassan 12 éve folyamatosan meghaladja a friss folyósítás összegét.
Egyetlen negyedév volt kivétel, 2023 április–júliusa, amikor 38,6 milliárd forintnyi folyósításra 26,8 milliárd forintnyi tőketörlesztés jutott. Ennek hátterében a kiugróan magas kamatozású állampapírok állhatnak. „Sokan kalkulálhatnak úgy, hogy a kamatkülönbözet miatt jelzáloghitelből is érdemes lehet Prémium Magyar Állampapírt vagy éppen Babakötvényt vásárolni, mert még így is nyernek vele, amíg magas marad a befektetésük kamata. Ha pedig már alacsonyabb lesz az inflációkövető állampapírok kamata, mint a jelzálogkölcsöné – ami jövőre bekövetkezik –, akkor a befektetésük eladásából előtörleszthetik a hitelüket” – mondta Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője. A szabad felhasználású forintalapú jelzáloghitelek állománya egyébként folyamatosan csökken, már a 730 milliárd forintot sem éri el.
Személyi kölcsönökből rekordösszegű, 209,8 milliárd forintos folyósítást mértek az idei második negyedévben. Az előző rekord is az idei első negyedévben volt, 161 milliárd forinttal. Vagyis jól látható, hogy
a háztartások kapkodnak a szabad felhasználású hitel után.
A teljes állomány persze sokkal kisebb mértékben nőtt, a második negyedévben alig 30 milliárddal 1424,5 milliárd forintra. A tőketörlesztések összege ugyanis szintén történelmi csúcson jár, negyedéves szinten megközelíti a 144 milliárd forintot, és ennek több mint a fele előtörlesztés.
Nem meglepő, hogy egyre nagyobb a tőketörlesztések összege, hiszen ezeknél az annuitásos hiteleknél a futamidő előrehaladtával nő a tőke része a törlesztőrészleten belül. A 2019-es előző csúcs idején felvett személyi kölcsönök pedig mostanában járhatnak le, emellett a Covid-járvány idején moratóriumba került hiteleket is egyre gyorsabban fizetik vissza az adósok.
A babaváró hiteleknél a folyósítások összege még meghaladja a tőketörlesztést, a szigorítások dacára is 63 milliárd forintnyi friss babavárót vettek fel a második negyedévben, miközben kevesebb mint 38 milliárd forintot fizettek vissza. Ennek egyik oka az lehet, hogy ha megszületik az ígért gyermek, akkor három évre fel lehet függeszteni a hitel törlesztését, épp ezért a babavárós családok jelentős része (a statisztika alapján nagyjából a fele) nem törleszt. A visszafizetett babaváró támogatás több mint fele pedig előtörlesztés, amelyet az állam nyújt a megszületett második és harmadik gyerek után.
(Borítókép: Németh Emília / Index)