Ismét kijött a KSH szokásos, keresetekre vonatkozó havi jelentése, ami azt mutatja, hogy éves viszonylatban miként változtak az elérhető átlagos munkabérek. Az Index ezúttal is felhívja a figyelmet, melyik adatot kell nézni a jelentésben ahhoz, hogy a valósághoz közelebb álló képet kapjunk.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400 forint volt 2024. szeptemberben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 605 100 forintra becsülhető, ez 12,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 606 100, a költségvetésben 592 600, a nonprofit szektorban 629 100 forintot tett ki, 12,2, 14,2, illetve 13,5 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 417 200, a kedvezményeket figyelembe véve 432 200 forintot ért el, 12,5, illetve 12,3 százalékkal magasabb volt, mint 2023. szeptemberben.
A reálkereset 9,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,0 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 519 500 forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 359 100 forintot ért el, 15,4 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH által számolt átlagbért jócskán torzítja a társadalom felső néhány százalékának fizetései. Az átlagbér úgy jön ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal. Ebben az esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, miközben a dolgozók többsége nem ennyit keres – tehát lényegében egy „torzabb” képet kapunk a fizetési szintről.
A mostani adatból is jól kiolvasható, hogy
az átlag-, illetve a mediánbér között 73 ezer forint különbség mutatkozik.
Ahogy arról korábban az Index beszámolt, a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A mediánbérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.
Általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.
Ami az év eddigi részét illeti: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633 500 forint volt 2024. január–szeptemberben. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421 300, a kedvezményeket figyelembe véve 436 100 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,7, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
A KSH legfrissebb adatközlése szerint 2024 szeptemberében, enyhe lassulást követően, 12,5 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér éves összevetésben. Habár a piaci konszenzushoz képest ez alacsonyabb volt, az előző hónapokban volt mind pozitív, mind negatív meglepetés, így inkább csak egy általános volatilitásról beszélhetünk. A mai adatpont beleilleszkedik a hosszabb távú trendbe, miszerint lassan, de biztosan mérséklődik a bérnövekedés üteme az év eleje óta – mutatott rá Virovácz Péter. Az ING vezető elemzője hozzáteszi:
a szeptemberi bérdinamika volt ugyanis eddig az idei év legalacsonyabb rátája és most először láttunk 13 százalék alatti értéket.
Azonban tekintve, hogy az év eleji várakozások az év második felére vonatkozóan a bérnövekedések egyszámjegyűre történő visszaesését várták, ez a szám továbbra is nagyon magas.
A szeptemberi adatokat részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy a lassuló átlagbér-növekedést most elsősorban a versenyszféra és a non-profit szektor béralakulása okozta. Utóbbi alapvetően csekély súlyú, így érdemesebb a versenyszféra folyamatait inkább górcső alá venni. Ebben a körben ugyanis az előző havi 12,5-ről 11,9 százalékra mérséklődött a bérnövekedés tempója. Az agrárium, az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások területén is a bérnövekedési ütem lassulását láthattuk. Az általános trenddel szemben ment az ingatlanügyletek területe, ahol továbbra is átlag feletti bérnövekedés tapasztalható. Az állami szféra esetében még mindig rendkívül magas, 14 százalék feletti átlagbér-emelkedés ment végbe. Ennek oka a különböző területeken zajló bérrendezések.
A nemzetgazdasági átlagbér és a mediánbér közötti bérolló tovább szűkült, ami részben a minimálbér emelésének és a gazdaság fehéredésének lehet az eredménye. Emellett a rendszeres keresetekben, ha minimálisan is, de dinamikusabb volt a növekedés, mint a bónuszokkal számolt adat esetében, vagyis vélhetően (legalább részben) az egyszeri juttatások alakulása állhat a versenyszféra néhány területén tapasztalható bérnövekedés-lassulás mögött. A reálkeresetek növekedési üteme továbbra is 9 százalék feletti, ami meglehetősen magasnak tekinthető. Ugyanakkor ennek pozitív hatásait a gazdaság továbbra sem élvezi a háztartások magas megtakarítási hajlandósága és még mindig erős óvatossági motívuma miatt.
„Az adatok alapján úgy véljük, hogy a negyedik negyedévben is fennmaradhat a versenyszférában a mostanihoz hasonló dinamikus bérnövekedés, ami az állami és non-profit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében szinte biztosan 13 százalék feletti átlagbérnövekedést hozhat. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának előbb-utóbb bekövetkező oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Ugyanakkor ez alapvetően elsősorban a jövő évi inflációs kockázatokat érinti, és kevésbé az idei évet” – fogalmazott Virovácz Péter.
Az ING Bank idén átlagosan 13,0–13,5 százalékos bérnövekedést vár, és 3,6–3,7 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben. Az év egészében így akár 9 százalékos is lehet a reálbér-növekedés üteme.
Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest nagyjából 6 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis inkább még mindig bérfelzárkózásnak bélyegeznénk az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében
– írták.
Szeptemberben is dinamikusan, azonban a megelőző hónapoknál kismértékben lassabb ütemben, 12,5 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset értéke, amely a szeptemberben a jegybanki célra lassuló inflációval együtt ismételten 9 százalék feletti reálbér-növekedést jelent.
A Makronóm Intézet vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a medián kereset növekedési üteme szeptemberben is érdemben magasabb, 15,5 százalékos volt, vagyis az átlagbér emelkedése elsősorban az alacsonyabb bérkategóriákban valósult meg, amelyben a minimálbér emelése játszotta a legfontosabb szerepet. A megelőző hónappal összevetve mindhárom csoportban lassult az átlagkereset növekedési dinamikája, a leginkább a nonprofit szervezetek körében – mutatott rá Molnár Dániel.
Szeptemberben éves alapon a közszféra dolgozói körében nőtt a leggyorsabb ütemben az átlagkereset, 14,1 százalékkal. Ezt elsősorban az oktatási ágazat húzta felfelé, itt 24,3 százalékkal növekedett az átlagkereset értéke az év eleji pedagógusbér-emelés nyomán, de érdemben meghaladta az infláció értékét az egészségügy (10,1 százalék) és a közigazgatás (8,7 százalék) átlagos bérdinamikája is. A nemrég benyújtott költségvetési törvény alapján ebben a költségvetési szférában jövőre is érdemi, 7,8 százalékos bérnövekedés várható – jegyezte meg Molnár Dániel.
A versenyszférában, a vállalkozások körében 11,9 százalékkal nőtt az átlagkereset értéke szeptemberben az előző év azonos időszakához képest, ez is lassulást jelent a megelőző hónapokhoz képest, azonban idén júniusban és áprilisban is láthattunk ennél lassabb dinamikát. A versenyszférán belül továbbra is kiegyensúlyozottak a bérfolyamatok, szinte minden ágazatban hasonló, kétszámjegyű bérnövekedést regisztrált a KSH, ezalól egyedül az egyik legmagasabb átlagbérrel rendelkező pénzügyi szektor, illetve a kis súlyú bányászat, kőfejtés ágazat képzett kivételt. De felfelé is csak kisebb súlyú ágazatok, mint a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés-mentesítés lóg ki.
A jelenlegi bérdinamika az év végéig fennmaradhat, decemberben mutathat majd nagyobb lassulást az átlagbér növekedési üteme, tekintve, hogy a tavaly decemberre előrehozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés hatása bekerül a bázisba. A jövő évi bérdinamika kapcsán a minimálbér 9, illetve a garantált bérminimum 7 százalékos emelése erős alapot ad, ugyanakkor a vállalati szféra körében a legfontosabb kérdés az év eleji gazdasági helyzet és kilátások lesznek, tekintve, hogy a vállalatok többsége az év első hónapjaiban határoz csak a bérről. Pozitív kilátások esetén 8–9 százalékos béremelkedés is bekövetkezhet jövőre, amely a tovább lassuló inflációval együtt 4–5 százalékos reálbérdinamikát indukálna. Ennek nyomán a fogyasztás is tovább élénkülhet jövőre
– vetítette előre a Makronóm közgazdásza.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 szeptemberében a bruttó átlagkereset 627,4 ezer forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy az előző év azonos időszakához képest a bruttó átlagkereset közel 70 ezer forinttal, azaz 12,5 százalékkal emelkedett.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokra reagálva kiemelte: a tartósan alacsony infláció és a kiemelkedő bérdinamika eredményeként a reálbérek folyamatosan és jelentős mértékben emelkednek.
2023 szeptemberéhez képest a reálbérek növekedése 9,2 százalékot ért el, így már több mint egy éve nő a családok jövedelmének vásárlóereje. A reálbérek tartós és érdemi bővülése hozzájárul a fogyasztói bizalom növekedéséhez és elősegíti a fogyasztás élénkülését, ezáltal támogatva a gazdasági teljesítmény növekedését, azt, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el
– fogalmazott Czomba Sándor.
A jövedelmek vásárlóerejének növelése a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének egyik alappillére. Ennek érdekében a kormány közreműködésével átfogó hároméves bérmegállapodás jön létre a minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között. A megállapodás garantálja, hogy jövőre is nagymértékben emelkedjen a fizetések vásárlóereje, hiszen a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal nőhet, amely jelentősen meghaladhatja az infláció mértékét. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.