Donald Trump megválasztott amerikai elnök döntött, Scott Bessentet jelöli amerikai pénzügyminiszternek. Erre eséssel reagáltak az amerikai államkötvényhozamok és a dollár, az olyan feltörekvő piaci devizák pedig, mint a forint, erősödtek hétfő reggel. Azonban a forint menetelése nem tartott sokáig, hamarosan újabb kétéves mélypont közelébe bukott az euróval szemben, és ami emögött állhat, az minimum aggasztó. Délután új erőt nyert a forint és főleg a dollárral szemben menetelésbe kezdett.
Az amerikai pénzügyminiszteri poszt várományosának bejelentése jelentős piaci mozgásokat indított el világszerte. A dollár gyengülése és az államkötvényhozamok esése mellett a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint is erősödött kezdetben.
Az új jelölt, Scott Bessent meg akarja őrizni a dollár vezető tartalékdeviza szerepét. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy a Trump által ígért adócsökkentések ügyében is haladni akar – világított rá a Portfolio.
A Trump által belengetett vámok és adócsökkentések ügyében talán megfontoltabban halad majd, és ezért gyengülhetett első reakcióként a dollár, illetve ezért ugorhattak a részvénypiacok, valamint a feltörekvő piaci eszközök
– magyarázza a lap. A forint tehát erősödött a hírre, majd kicsivel később hirtelen gyengülni kezdett, és újabb kétéves mélypont közelébe süllyedt az euróval szemben: 411,5-ről 412,5-ig délelőtt 9:30 magasságában. A háttérben olyan indok állhat, amely aggodalomra adhat okot.
A forint tehát kezdetben profitált a dollár gyengüléséből, azonban a hétfő délelőtti kereskedésben váratlan fordulat következett be:
a magyar fizetőeszköz újra gyengülni kezdett, és az euróval szemben 412 feletti árfolyamon új kétéves mélyponthoz közelített.
Érdekes módon ez a gyengülés egyedi volt a régióban, hiszen sem a zloty, sem a cseh korona, sem a román lej nem gyengült az euróval szemben.
A Portfolio rámutatott, hogy mi állhat kifejezetten a forint gyengülése mögött: az új jegybankelnök érkezése és azzal kapcsolatos várakozások.
Elképzelhető, hogy a forint folytatódó gyengülése mögött ez a várakozás, a tavasztól újrainduló kamatvágások állnak
– írja a gazdasági lap. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter, Varga Mihály váltja majd Matolcsy Györgyöt a jegybank élén.
„A határidős kamatpiaci árazások most azt mutatják, hogy a piac 1 és 3 hónapos távon még nem várja az MNB 6,5 százalékos alapkamatának csökkentését, de a 6 hónap múlva induló 3 hónapos futamidejű kontraktusba már durván 50 bázispontos kamatvágás lehet beárazva” – írja a Portfolio.
Hozzátették, hogy a 9 hónap múlva induló 3 hónapos kontraktusba összesen 75 bázispont körüli vágás lehet beárazva. „Ez arra utal, hogy az új jegybankelnök márciusi megérkezése után a piac folytatódó kamatvágásra számít, noha november közepéig még azt láttuk, hogy ezeken az idősíkokon végig 6,5 százalékon maradó alapkamatot árazott a piac.”
„Ha pánik alakul ki a piacon, az eladási hullámot és akár gyors leértékelődést is eredményezhet” – nyilatkozta október végén az Indexnek Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője azzal kapcsolatban, hogy többéves mélypontokra gyengült a forint.
Fontos kiemelni, a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) sincs árfolyamcélja. Azonban Molnár Dániel szerint kiemelhető, hogy az importált termékek árán keresztüli nagyobb gyengülésnek mindenképpen lehet inflációs hatása, de a forinteszközökbe vetett bizalmat is erodálhatja, amit csak magasabb kamatszintekkel lehet megfékezni. Az elemző szerint
nagyobb gyengülés esetén mindenképp számítani kell rá, hogy az MNB beavatkozik.
Molnár szerint akár csak szóbeli intervencióval, akár konkrét intézkedéssekkel, hogy biztosítsa a mandátumában lefektetett pénzügyi stabilitást és az inflációs cél elérését. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a monetáris politikának a korábban vártnál is szigorúbbnak kell lennie.
Időközben korrigált a forint, 12 óra 30 perckor már a 411-es szint alá is benézett az euróval szemben. Pár órával később pedig már a 410-es szint alatt járt.
„A dollárral szemben még markánsabb a változás, hiszen már 389-nél jár a kurzus, noha múlt pénteken átmenetileg még 398-nál is járt, illetve reggel még 394,5-nél is kereskedtek ebben a devizapárban. Nemcsak a forint erősödik a régióban, hanem a zloty és a korona is, igaz nem ilyen mértékben, mint a magyar fizetőeszköz” – állapította meg a Portfolio.
(Borítókép: Matolcsy György 2024. szeptember 5-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)