A jövőben a belső konjunktúra igazi támasza lesz a növekedésnek – többek között erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Miskolcon a Joint Venture Szövetségen (JVSZ) tartott előadásában. A tárcavezető külön kiemelte, hogy összesen 1410 milliárd forint érkezik majd a gazdaságba a Demján Sándor Programon keresztül.
„A Demján Sándor Program pontjai mögött mindenhol pipát szeretnék látni” – fogalmazott hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a JVSZ konferenciáján, Miskolcon. Majd úgy fogalmazott, hogy „lassan többet vagyok Budapesten kívül, mint a fővárosban, mert országjárást kezdtem. „Így közelebbről látom, mi a valóság.”
A miniszter annak is hangot adott, hogy a novemberi és decemberi hónap a kis- és középvállalkozások (kkv) időszaka, majd kiemelte a hároméves bértárgyalást, ami szerinte nagyon fontos pontja az új gazdaságpolitikának. „A 21 pontos akciótervünk egyik pontja pont ez volt, így a bértárgyalással ezt ki is tudtuk pipálni.”
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a Demján Sándor Program további pontjai technikai szinten is ismertetésre kerülnek a közeljövőben. Az új gazdaságpolitika Nagy Márton szerint a gazdasági semlegességen alapul, ami „ideológiától mentes üzletben érdekelt gazdaságfejlesztés” jelent a tárcavezető szerint: „Mindenkit várunk, aki az országot szeretné felemelni.”
A nemzetgazdasági miniszter szerint két nehéz éven van túl Magyarország, idén a német gazdaság, tavaly pedig a fogyasztás gyengesége húzta vissza. Nagy Márton szerint nehéz kompenzálni a német gazdaság visszaesését: „A mi gazdaságunk erősen kitett a külső környezetnek.”
A konjunktúra helyreállítása két részre osztott: belsőre és külsőre. Előbbit szerinte tudja stimulálni a kormány, és Nagy Márton úgy véli, „a fogyasztás igenis helyreáll”. Az óvatossági motívum egyértelműen csökken, ahogy a szolgáltatóiparban is látunk helyreállást, a tárcavezető szerint.
A belső konjunktúra igazi támasza lesz a növekedésnek.
Azonban a külső konjunktúráról nem lehet ilyen jókat mondani. Nagy Márton szerint a német kormány nem jól csinálja a gazdaságpolitikáját, ezért alakult ki kormányszakadás. Emlékeztetett, hogy a korábban bejelentett beruházások jövőre termőre fordulnak, de „a nagy áttörést az hozhatja, ha a német gazdaság helyreáll”. A tárcavezető szerint Németországban egyértelműen költeni kell a zöldátállásra és a versenyképességre, úgy véli, ott ösztönzőprogramokat kéne indítani.
Nagy Márton szerint azonban Németországban a közeljövőben nem lesz fordulat, várni kell Németországra, Európára.
Majd arra is kitért, a magyar kkv-nak segíteni kell, hogy megduplázzák a méretüket. „A nagyobb méret, nagyobb hatékonysággal jár” – összegezte, majd a kkv-szektorban az export fontosságát hangsúlyozta. Ehhez Nagy Márton szerint nagyobb tőkeellátottság kell. „Van exportáló kkv, és van exportképes kkv. A kettő nem ugyanaz.” Összesen szerinte 16 ezer kkv-t kell feljebb húzni, hogy sikeresebb legyen a szektor. „Kell a koncentrálódás.”
Az elmúlt időszakban csökkent a támogatott hitelek részaránya a szektorban. Majd ismertette az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik:
A Demján Sándor Program célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv-szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány:
Nagy Márton aláhúzta,
összesen 1410 milliárd forint érkezik majd a gazdaságba a Demján Sándor Programon keresztül,
„az MKIK delegálja majd ezt a programot”, tehát a szektor saját maga között osztja majd szét ezt a pénzt. A tárcavezető arra számít, hogy az MKIK által kijelölt alapkezelők a bankokkal közösen tudnak majd segíteni a szektor tőkeellátottságában.
Az uniós programokkal kapcsolatban Nagy Márton azt látja, a vállalatok kivárnak. „Az unió költségvetésében már csak visszatérítendő forrásokban gondolkodik, nullaszázalékos hitelekben. Csak extrém esetben ad vissza nem térítendő támogatást, de azt gondolom, ezt is érdemes felvenni.” Majd arra is kitért, hogy a kormány jövőre is megvédi a vállalatokat a magasabb energiaáraktól.
Nagy Márton a beszéde után az Index kérdéseire elmondta, a román átlagkereseti statisztikában olyan kereseti elemek is megjelennek, amik a magyar kereseti statisztikákban nem, például az utazási támogatás, cafeteria.
Ezért, ha almát az almával szeretnék összehasonlítani, akkor a magyar statisztikákból a munkajövedelmet, és nem az átlagkeresetet kell alapul venni. 2024 első három negyedévében Magyarországon 678 ezer forint volt az átlagos bruttó munkajövedelem, ez átszámítva 1723 euró volt, ezzel szemben Romániában 8379 lej volt, ami 1648 euróban számítva, azaz közel 40 euróval alacsonyabb.
Nagy Márton arra is kitért, hogy nemzetgazdasági áganként vizsgálva két ágazatban haladja meg jelentősen a román nettó átlagjövedelem a magyart, ez a közigazgatás, valamint az infokommunikáció. Ez a tény továbbra is alátámasztja azt az álláspontot, hogy a román gazdasági folyamatok hosszú távon fenntarthatatlanok, ugyanis az, hogy az állami bérek húzzák a nemzetgazdasági átlagot, csak tovább növeli az ikerdeficitet.
Nagy Márton szerint Romániában a bruttó jövedelemből többet kell adózni, mint Magyarországon az átlagbér esetén, ezért az átlag nettó munkajövedelem közel 120 euróval magasabb Magyarországon, mint Romániában. Magyarországon kifejezetten családtámogatási alapú az adórendszer.
Ez a miniszter szerint azt jelenti, hogy Magyarországon 2024-ben egy gyermeknél 66 670 forint (166 euró), két gyermeknél 133 300 forint (333 euró), három vagy több gyermek esetén gyermekenként 220 000 forint (550 euró) összeggel csökkenthető havonta az adóalap, ezzel szemben Romániában egy gyereknél maximum 25 euróval, két gyermek esetén 47 euróval, három gyermek esetén 67 euróval.
Tehát a gyermekek számától függően Magyarországon hatszor-nyolcszor magasabb a családi adókedvezmény mértéke, mint Romániában, ráadásul Magyarországon 4 vagy több gyermek esetén az édesanya mentesül az szja megfizetése alól.
Nagy Márton kiemelte, Romániában 844 ezer fő kap minimálbért, ami 18,7 százaléka a munkavállalóknak. Ezzel szemben Magyarországon 214 ezer fő keres minimálbért (4,6 százaléka a foglalkoztatottaknak) és 324 ezer fő keres garantált bérminimumot (6,9 százaléka a foglalkoztatottaknak).
Arányaiban tehát több ember keres minimálbért Romániában, mint Magyarországon. „A legfrissebb adatok szerint az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-n belül, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát. A román munkajövedelmi adatok mintavételből származtatott becslések, míg a hazai intézményi adatforrásokból épül fel, így a hazai statisztikák sokkal megbízhatóbbak” – összegezte az Indexnek.
(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter)