A cél, hogy a következő években elérjük a 3–6 százalék közötti gazdasági növekedést, ebben partnerként számítunk a hazai gyógyszeriparra – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) által „Az Európai és magyar gyógyszeripar versenyképessége” címmel rendezett konferencián.
„A gyógyszeripar a magyar gazdaság jelentős ágazata, nem csak nagy hagyománnyal rendelkezik, nagy foglalkoztató, innovációban, kutatás-fejlesztésekben kiemelkedő magyar cégekkel” – kezdte előadását Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) által rendezett konferencián. A tárcavezető hozzátette: a szektor regionális összevetésben is jó eredményeket képes felmutatni, de bevételeik nagy része exportból származik. Szavai szerint az idei évben 0,7 százalékos növekedés várható, de már jövőre el szeretnék érni a 3 százalék feletti, a következő években pedig a 6 százalékos növekedést. A húzóágazatnak számító hazai gyógyszeripar szereplőitől azt kérte, járuljanak hozzá ennek megvalósításához.
Egy új szövetségre törekszünk a vállalati szektorral, a gyógyszeriparral
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: a növekedéshez európai gyógyszerreformra is szükség van, ahhoz, hogy régiós kapacitásukat növeljék, a hazai gyógyszer-finanszírozást is újra kell gondolni.
A tárcavezető szerint a fiskális politika szétfeszíti az Európai Uniót, ennek jelei a régió egyik legerősebb gazdaságán is látszanak. Németországban a pénzügyminisztert kirúgták, a kormány szétesőben, ahogy a járműipar is. A kínai piacon nagyon gyorsan szorulnak ki a német autók – jegyezte meg Nagy Márton. Majd azzal folytatta, hogy az Európai Központi Bank az eurózóna adóválságával riogat, ezért minden abba az irányba mutat, hogy lazítani kellene a szigorú uniós gazdaságpolitikai feltételeken. Az újonnan megválasztott Donald Trump amerikai elnök már felismerte, hogy a gazdaságba több pénz kell. A tárcavezető szavai szerint az Egyesült Államok, sőt Kína is ott tart jelenleg, hogy GDP-arányosan évente 7-9 százalékos költségvetési hiánnyal küzd. „Hogy van az, hogy nagyjából ugyanazt a pályát futják be, mint mi?” – vetette fel.
Nagy Márton Magyarország gazdaságáról szólva elmondta, hogy a schengeni övezetben centralizált helyzetünk miatt erősen ki vagyunk téve a külső környezetnek, ezért Magyarország érdekelt abban, hogy a szintén két nehéz évet maga mögött tudó német gazdaság felpörögjön. A belső fogyasztásért ugyanakkor az ország saját maga felelős, ebben Magyarország szerinte „jól áll”, a kiskereskedelmi forgalom már az év elejétől kezdve fokozatosan növekszik és helyreáll, a minimálbéreknél 8-9 százalékos reálbér-emelkedés kihat majd a fogyasztásra, a lakossági óvatosság ebben már egyértelműen csökken – fejtette ki a miniszter.
Elmondta, a turizmusban is látszik, hogy a belföldi- és a külföldivendég-éjszakák száma jelentősen emelkedik, emellett idén a használt autók értékesítése is erősen, 10 százalékkal emelkedett, míg az új autók eladása is 5,4 százalékos éves dinamikát tud felmutatni annak ellenére, hogy az augusztusban szokásos gyártási leállás kicsit erősebb volt idén. „Ez is arra utal, hogy jobban költünk, a gazdaság kezd helyreállni” – jegyezte meg a miniszter, ugyanakkor az ipar negyedéves adataival kapcsolatban még óvatosságra int.
A jövő évi 3 százalékos növekedést ugyanakkor mindenki reálisnak tartja
– tette hozzá, azzal kiegészítve, hogy ezért a kormánynak és a vállalkozóknak is tenni kell.
Elemzése szerint a belső helyreállás már elindult, élénkül a kereslet. A minisztérium kutatása szerint a lakosság leginkább az élelmiszer-, majd a rezsi-, utána a gyógyszer-, negyedikként az üzemanyagárakra érzékeny az infláció tekintetében. Mint ismertette: az októberi számok szerint a kiskereskedelemmel nincs gond, az első 10 hónapban is növekedés volt, legmasszívabb emelkedés a gyógyszer és illatszer ágazatban van. Az autópiac mellett már egyre több szolgáltatást veszünk igénybe, ez az e-kereskedelmen is meglátszik. A német gazdaság gyengélkedése az elektromos autók forgalmának, ebből kifolyólag az uniós elektromos átállásnak sem kedvez, csakúgy, mint hazánk feldolgozóiparának, ami a külső környezetnek erősen kitett. A termelés mellett az exportban sincs jel optimizmusra, de ez a beruházásokra és a nagy cégek kapacitásbővítésére is kihat. „Ha a német gazdaság „összeszedi” magát, az a magyarra is kedvezően fog hatni” – értékelte Nagy Márton.
Mint rámutatott: az ingatlanvásárlás is fogyasztást generál (ha a berendezéseket, felújításhoz szükséges eszközöket vesszük), ezért a kínálati oldal megerősítésére lakások, kollégiumok, bérlakások építésére hirdetett programot a kormány. Közlése szerint élénkülő kereslet figyelhető meg, az év első tíz hónapjában 39 százalékkal nőtt a lakáspiaci tranzakciók száma éves alapon, ez a lakossági hitelpiacra is kedvezően hatott. Arra is kitért, hogy van bővülési potenciál, például a jövőre lejáró prémium-állampapírok tulajdonosai új irányba keresgélnek befektetésüket illetően.
„A gyógyszeripar termelését a belföldi kereslet húzza, amely a belföldi értékesítés és az új rendelések növekedésén is látható” – mondta Nagy Márton. A hazai gazdaság fellendülését a miniszter az élelmiszeripar, az építőipar és a gyógyszeripar helyreállásától várja. Ennek érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége között stratégiai együttműködés jön létre.
(Borítókép: Nagy Márton 2024. március 19-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)