Bőven kap hideget és meleget Magyarország az orosz–ukrán háborúban képviselt álláspontjáért, és rendszeresen kapja meg a magyar kormány az oroszbarát jelzőt is. Sőt, az Egyesült Államok itteni nagykövetsége még kampányt is indított, amiben azon értetlenkedtek, miért vesz orosz energiát, orosz árut Budapest. Nos Európában sokan szeretnek üzletelni Moszkvával, csak mindezt szép csendben teszik. Például Olaszország már az élre állt mint Oroszország legfőbb uniós kereskedelmi partnere.
Jelentős mértékben megugrott az Olaszország és Oroszország közötti kereskedelmi ügyletek mértéke, szeptemberre már át is vette a vezető szerepet Itália, azaz az Európai Unió tagállamai közül messze Olaszország kereskedik a legnagyobb mértékben Oroszországgal. Az év kilencedik hónapjában az összesített áruk mértéke egyetlen hónap alatt csaknem 25 százalékkal nőtt, és már meghaladta a 768 millió eurót, ezzel Olaszország megelőzte Németországot, amely egyébként augusztushoz képest szintén növelte orosz kereskedelmét 3,4 százalékkal, így az 720 millió eurót tesz ki.
A RIA Novosztyi orosz hírportál által idézett Eurostat-adatok alapján egyébként Olaszország nemcsak az EU-ba behozott orosz áruk mértékét növelte jelentősen, hanem rengeteget visznek is ki Moszkvába olasz cégek, annak ellenére, hogy az uniós szankciós politika kvázi zéró toleranciát várna el, legalábbis a kommunikáció ezt sugallja. Ennek mentén érte Nyugatról rendszeres támadás például Magyarországot is, számos alkalommal kapott kritikát a kormány az oroszországi kötődései, valamint a magyar cégek üzletei miatt. Emlékezetes botrány volt néhány hete, amikor a spanyol kormány a magyar állami vasút vélt orosz kötődése miatt fúrta meg a spanyol vonatgyártó, a Talgo eladását, ezzel egy hatalmas üzletet küldve a kukába.
De a magyar olajtársaságot, a Molt is rendszeresen éri kritika, amiért nem hajlandó nem orosz olajat vásárolni. A társaság egyébként az ukrajnai háború kitörése óta jelentősen növelte más forrásokból, országokból érkező olajvásárlásainak mértékét. Nemrég a Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt véleménycikkben fakadt ki és hipokráciáról írt. Arra utalt, hogy olyan országok és kormányok kritizálják az orosz biznisz miatt a Molt és a magyar kormányt, amelyek szép csendben maguk is előszeretettel üzletelnek Moszkvával.
Szavait friss Eurostat-adatok is alátámasztják. Olaszország és Németország után ugyanis harmadikként Franciaország következik a legjelentősebb kereskedelmi partnerek sorában, 469 millió eurós összeggel. Magyarország csak ezután jön, a negyedik helyen, 22 százalékos növekedéssel, 451 millió eurónyi üzletet lebonyolítva, éppen csak megelőzve az ötödik Hollandiát, amely 12 százalékkal növelte üzleteinek mértékét, 437 millió euróra.
A legnagyobb növekedést ugyanakkor meglepő módon éppen Brüsszel, azaz az uniós intézmények közül többnek is otthont adó Belgium érte el: 160 százalékkal növekedett a belga–orosz üzletek mértéke, így azok már 419 millió eurót tesznek ki. Spanyolország volt az egyetlen tagállam, amelyik inkább csökkentette a kapcsolatát Oroszországgal, ők már csak 186 millió euró értékben üzletelnek a háborús agresszorral.
Ha a statisztikákat nézzük, akkor Magyarország inkább veszi az orosz árukat, semmint elad kint: az import 386,3 millió eurót tett ki szeptemberben, szemben az előző havi 300,3 milliós adattal. Szlovákia is jelentős importőr, 353,4 millió eurót tesz ki a Pozsony felé áramló orosz áruk összértéke. Németország egyébként inkább eladásban jeleskedik, ahogy Lengyelország is. Arról, hogy pontosan milyen árukról van szó, nem derült ki a statisztikai adatokból.
De visszatérve Magyarországra. Orbán Viktor kormányát amiatt is rendszeresen éri erős kritika Nyugatról, amiért az ukrajnai fegyverszállítások és az Ukrajnának folyósítandó támogatások ellen vétózik az unióban. Ezzel valóban jelentős támogatásokat veszít Ukrajna, pedig létfontosságú lenne számára a harcokban, ugyanakkor másik területen főleg Magyarországtól remélhet segítő kezet Kijev. Ez pedig a harcokhoz és a még kitartó lakosság ellátásához is nélkülözhetetlen áram.
Az Európai Villamosenergia Átviteli Hálózat, az ENTSO-E adatai szerint, amelyet az uzhgorod.in szemlézett, az év első kilenc hónapjában, azaz első három negyedévében
egyetlen szomszédos ország sem exportált annyi áramot Ukrajnába, mint Magyarország.
Az innen Ukrajnába áramló elektromosság több mint 1,3 millió megawattórát tett ki. Románia ennek alig a felét, Lengyelország pedig csak alig harmadát biztosította. Szlovákia is jelentősen kivette a részét ebből, több mint 800 ezer megawattórát küldve át a hálózatokon Ukrajna felé. Noha korábban napvilágot láttak olyan cikkek, amelyek szerint Magyarország rendkívül drágán adja az áramot a kijevi energiaszolgáltatónak, ugyanakkor ezen adatok alapján az látszik, hogy Ukrajna mégis innen szerzi be a legtöbb áramot.
(Borítókép: Egy hölgy olasz italt nézeget egy moszkvai bevásárlóközpontban 2022. március 27-én. Fotó: Konstantin Zavrazhin / Getty Images)