Új elemek jelentkeztek a pályázati palettán a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozására a kisvállalkozásoktól kezdve a nagyobb cégekig. Az Index által megszólaltatott szakértő több uniós és állami finanszírozású lehetőséget mutatott be, köztük a kifejezetten digitalizációs kutatás-fejlesztési projektek támogatását célzó felhívásokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egyedi kormánydöntés alapján a magyar költségvetés ugyancsak finanszírozhat vállalati kutatás-fejlesztést.
A World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) múlt szombati záróülésén Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter úgy fogalmazott az Országházban, hogy Magyarország olyan modellt hozott létre, amely megmutatja elkötelezettségét a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) iránt. A tárcavezető kiemelte: az elmúlt tíz évben megháromszorozták a KFI-forrásokat.
Valamelyest árnyalja a képet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint tavaly 1,38 százalék volt a GDP-arányos ráfordítás. Ez alapján visszaesést látunk 2021 óta, igaz, a befektetések mögött nagyobb arányban találjuk a versenyszférát, mint az államot. Észak-Amerikához vagy a Távol-Kelethez képest nemcsak Magyarország, hanem egész Európa is lépéshátrányban van e téren, ugyanakkor hangsúlyt ad az elköteleződésnek a november 7–8-i budapesti informális uniós csúcson elfogadott versenyképességi megállapodás. A Budapesti Deklaráció egyik pontja rögzíti, hogy 2030-ra fordítsák legalább az uniós GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre és innovációra, ebből pedig hazánk sem akar kimaradni.
Hankó Balázs a WSF-en elmondta: a kutatók és fejlesztők száma Magyarországon 2010 óta több mint kétszeresére nőtt. Jelentősen emelkedett a doktoranduszok száma, öt év alatt csaknem megduplázódott a doktori programokban részt vevő hallgatók száma, ma 30 százalékuk nemzetközi hallgató, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 7 százalékkal.
Ez a big picture, ami pedig egy fontos és nem éppen apró aktuális részlet: jelentős változásokat hoz az új K+F-adókedvezmény. Elemzésében a Deloitte Magyarország hívta fel a figyelmet arra, hogy a jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeniük a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új lehetőségekkel. Mindenképpen üdvözlendő a proaktív szemlélet a KFI területén, e téren a kiadások mértéke nemcsak gazdasági erőt és fejlettséget tükröz, hanem az ország jövőorientált gondolkodását és képességét is a globális kihívások kezelésére.
Menjünk vissza a kályhához, ahová a kutatás-fejlesztési statisztikák gyűjtésének módszertanát leíró dokumentum, a Frascati kézikönyv mutatja az utat. Innen idézve a kutatás-fejlesztési tevékenység olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítését célozza, beleértve az emberről, kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is, valamint újszerű alkalmazások kidolgozását valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldása érdekében. Csaknem évtizedes távlatból is érdemes felidézni, hogy a kézikönyv 2015-ös módosításában egy helyett öt kulcsfogalmat határoztak meg. Ezek mindegyikének együttesen teljesülnie kell ahhoz, hogy egy adott tevékenység kutatás-fejlesztésnek minősüljön, ezek a kritériumok az alábbiak:
A hazai megközelítésre fókuszálva kijelenthető: a magyar modell – a csúcstechnológiai iparágak megerősítése érdekében – olyan területekre fókuszál, mint a digitalizáció, a zöldátmenet, az egészséges életmód és a biztonság.
Jelzésértékű azonban, hogy a Billingo felmérése alapján a kisvállalkozások felénél az elmúlt két évben megrekedtek az innovációs folyamatok, de van olyan szegmens, ahol nem sajnálták a pénzt hatékonyságnövelésre. Az online számlázócégnél arra jutottak, hogy a hazai vállalkozások 55 százaléka nem vezetett be innovációs folyamatot az utóbbi két esztendőben, aminek legfőbb oka a tőkehiány volt. A felmérésben részt vevők 46 százaléka döntött úgy, hogy valamilyen innovatív megoldással támogatja saját folyamatait a hatékonyság érdekében. Az innovációs folyamatok célja:
Az innovációt elindító vállalkozások 82 százaléka további fejlesztéseket is tervez. A vállalkozások leginnovatívabb eszköze a mesterséges intelligencia és annak hatékony felhasználása. Ahol az innovációs folyamatok az elmúlt két évben megrekedtek, ott az elmaradás fő okaként legtöbbször a tőkehiányt nevezték meg. A kutatás szerint a cégek 37 százaléka kezdené meg az innovációs tevékenységet azonnal, ha lenne erre elkülönített forrása. Többen a remélt, azonban elmaradt plusz bevételi forrásokat is hiányolták, például a pályázatokat vagy egyéb kormányzati támogatásokat.
A beruházni, fejleszteni kész kis- és középvállalkozások számtalanszor ütköztek abba az akadályba az elmúlt években a pályázati piacon, hogy nem találkozott a kereslet és a kínálat, a forráshiányos időszakokban jellemzően beruházási pályázatot kerestek, de nem találtak
– mondta az Indexnek Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Hozzátette:
a válságok korában a kkv-szektor tudatosan tervező része felismerte, hogy kutatás-fejlesztésre és innovációra költeni befektetés a jövőbe, legalább olyan értékes, mint a betonba öntött pénz, szintlépéssel kecsegtet a hatékonyság javítása, a versenyképesség növelése terén. A fejlesztési tervekhez ráadásul most megvan a finanszírozás is, uniós és állami forrás egyaránt rendelhető az ez irányú projektek mellé.
Végignézve a lehetőségeket azt látjuk, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) „belépője” a kkv-k innovációs képességének támogatása című, GINOP Plusz-2.1.3-24 kódszámú felhívás. Célja a mikro- és kisvállalkozások, különösen az innovációt eddig nem végző vállalatok tevékenységének ösztönzése piacorientált innovációs projektjeik támogatásával, a vállalatok versenyképességének növelése az innováció különböző formáinak erősítésével, beleértve a nyílt innovációt, valamint a kutatás-fejlesztési kapacitásaik és technológiai színvonaluk javítását.
A projekt keretében üzletifolyamat-innovációnak kell megvalósulnia, azaz egy olyan új vagy továbbfejlesztett üzleti folyamat fejlesztése a cél, amely jelentősen különbözik a vállalkozás korábbi üzleti folyamataitól. Ez olyan mélyreható változás végrehajtását jelenti, amely befolyásolja a vállalkozás értékteremtő tevékenységét, például a termelékenység növekedése, a készletek, költségek és átfutási idők csökkenése révén. Folyamatinnovációnak az minősül, ha az új vagy megújított eljárás eredménye a hatékonyabb forrásfelhasználás, megbízhatóság, rugalmasság, megfizethetőség, nagyobb kényelem vagy könnyebb használhatóság.
A „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című, GINOP Plusz 2.1.1-24 azonosítójú pályázat a hazai kis- és közép-, illetve nagyvállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét hivatott ösztönözni. Ugyancsak deklarált cél a megújult társadalomgazdasági innovációs ökoszisztéma megerősítése, a társadalmi és gazdasági hasznosítási szempontokat a megújítási elvek szellemében fókuszba helyező kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása piacképes termék, technológia, szolgáltatás fejlesztése révén.
Ennek elősegítése érdekében a felhívás újdonságtartalommal rendelkező termék, technológia, szolgáltatás előállításához nyújt támogatást a hazai vállalkozások részére, ezzel is hozzájárulva a jelentős szellemi hozzáadott értékkel rendelkező versenyképes termék, technológia, szolgáltatás létrejöttéhez.
A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg csaknem 107 milliárd forint, amelyből minimum 300 és maximum 800 millió forint támogatást igényelhetnek a jogosult kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok.
Újdonság a fejlesztéspolitikában a kifejezetten digitalizációs kutatás-fejlesztési projektek támogatását célzó pályázatok megjelenése
– hangsúlyozta Tóth Ádám Ferenc. Kifejtette, hogy a mintegy 750 milliárd forint elérhető támogatást nyújtó Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) Magyarország digitális felkészültségének javítását és versenyképességének növelését átfogóan célozza.
A „Dedikált K+F+I és piacra lépést támogató program a digitális gazdaság szereplőinek – Digitális termék-innovációs fejlesztések” című, DIMOP Plusz 1.1.2.A-24 kódszámú pályázat célja az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás támogatása, amely hozzájárul a vállalkozások innovációs tevékenységének és digitális transzformációs folyamatának felgyorsításához. A pályázat a vállalati digitális KFI-kapacitások erősítését, a magasan fejlett digitalizációs megoldások elérhetőségének javítását az állampolgárok, vállalatok és kormányzat számára, továbbá a digitális kutatás-fejlesztést és/vagy innovációt megvalósító vállalkozások számának növelését szolgálja.
A „középső gyermek” a B jelű, a „Dedikált K+F+I és piacra lépést támogató program a digitális gazdaság szereplőinek – Vállalati digitális K+F fejlesztések” című, DIMOP Plusz-1.1.2.B-24 kódszámú pályázat. A felhívás a vállalati digitális KFI kapacitások erősítését, a magasan fejlett digitalizációs megoldások elérhetőségének javítását az állampolgárok, vállalatok és kormányzat számára, továbbá a digitális kutatás-fejlesztést és/vagy innovációt megvalósító vállalkozások számának növelését szolgálja.
És a „nagy testvér” a „Dedikált K+F+I és piacra lépést támogató program a digitális gazdaság szereplőinek – Komplex digitális K+F fejlesztések” című, DIMOP Plusz-1.1.2.C-24 azonosítójú pályázat, amely a vállalati digitális KFI-kapacitások erősítését, a magasan fejlett digitalizációs megoldások elérhetőségének javítását az állampolgárok, vállalatok és kormányzat számára, továbbá a digitális kutatás-fejlesztést és/vagy innovációt megvalósító vállalkozások számának növelését szolgálja.
Mindezeken túl a hazai költségvetés is nyújt egyedi kormánydöntés, azaz EKD-alapú K+F-támogatást legalább 1 millió euró összértékű kutatás-fejlesztési projekt megvalósítására, amely részét képezi minimum 10 új munkahely létrehozása. Feltétel, hogy az új munkahelyeknek a meglévő statisztikai állományon felül kell teljesülnie.
Fontos tudni: elszámolható költség lehet a kutató-fejlesztők időarányos munkabérén és közterhein felül a kísérletezési céllal felhasznált anyagok bekerülési költségei, a külső vállalkozók költsége, a bérelt épületek bérleti díja, a saját tulajdonú épületek, illetve az immateriális és tárgyi eszközök időarányos értékcsökkenése. Az ECC ügyvezetője erre ugyancsak olyan releváns elemként hivatkozott a fejlesztéspolitikában, ami széles körben beruházási szándékot mozdíthat elő.
(Borítókép: Klaus Vedfelt / Getty Images)