Nem történt érdemi változás a munkaerőt érintő folyamatokban a KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái szerint. A foglalkoztatottak csökkenése vélhetően a szezonális munkák kifutásának tudható be. A munkaerőpiac továbbra is feszes, olyannyira, hogy a vállalatok nagy része a borús kilátások ellenére is munkaerőt tartalékol, egyfajta „kapun belüli rejtett munkanélküliséget” okozva ezáltal.
27 ezer fővel, 4 millió 699 ezer főre mérséklődött a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2024 októberében az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatközléséből. A KSH hozzáteszi: a változásban szerepe van annak, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottság szintje kiemelkedő volt. A munkanélküliek száma 219 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.
A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái szerint érdemi változás nem történt a munkaerőt érintő folyamatokban. 2024 októberében a modellbecslés adata 4,5 százalékon stagnáló munkanélküliségi rátát jelzett. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés rátája sem változott, így ez a mutató 4,6 százalékon áll. A beérkezett adatok alapvetően egybevágnak az ING Bank várakozásával. Ami a munkanélküliek számát illeti, a két statisztika alapján a csoport létszáma 220-225 ezer fő körül alakult – értékelte az adatokat Virovácz Péter.
Az ING vezető elemzője szerint a részletes adatok alapján azt látni, hogy októberben a gazdaságilag aktívak száma hibahatáron belüli minimális csökkenést mutatott, és ezzel párhuzamosan az inaktívak csoportjának létszáma csekély mértékben csökkent. „Ez utóbbi vélhetően a népességfogyásból és a nyugdíjba vonulásból eredhet. Ezt abból sejtjük, hogy a csökkenő inaktivitás mellett minden más mutató, tehát a munkanélküliek száma, a foglalkoztatotti létszám és az aktívak száma is mérséklődött az előző hónaphoz képest” – mondta.
A háromhavi mozgóátlagos adatok esetén csak egy kicsit mozgalmasabb a kép. A 4500 fővel csökkenő aktívak száma részben a népességfogyással (mínusz 2600), részben pedig az inaktivitásba vonulással (plusz 1900) magyarázható. A foglalkoztatottak száma eközben 5500 fővel mérséklődött, amely létszám nagyjából ötödével növelte csupán a munkanélküli létszámot.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy elsősorban a szezonális munkák kifutása okozhatta a foglalkoztatás enyhe mérséklődését. Komoly strukturális változás nem körvonalazódik a munkaerőpiacon. Mindezek alapján továbbra is tartjuk azon nézetünket, hogy a munkaerőpiac feszes, ami így érdemben befolyásolja a bérezési döntéseket is
– hangsúlyozta Virovácz.
Ez utóbbi folyamatot erősíthetik a hamarosan belépő új termelői kapacitások, amelyek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy tartsák meg a munkaerőt.
Annak ellenére tehát, hogy az üzleti kilátások ismét borúsabbak (figyelve a legfrissebb bizalmi indexeket), a vállalatok egy része munkaerőt tartalékol. A megkérdezett cégek közel 20 százalékára jellemző, hogy a jövőben tervezett kapacitáshoz elegendő munkaerőn felül is tart alkalmazottat, ezzel lényegében egyfajta „kapun belüli (rejtett) munkanélküliséget” okozva.
„Azonban pont a feszes munkaerőpiac, az emelkedő munkabérek és a munkaerő keresésének emelkedő időbeli és anyagi ráfordításai miatt a vállalatok inkább átvészelik a nehezebb hónapokat, megtartva a munkaerőt. A kérdés az, vajon mennyi tartalék van még a vállalatoknál, ha esetleg elhúzódna a magyar gazdaság gyengélkedése, esetleg tovább romlana a gazdasági helyzet” – fejtette ki Virovácz.
A közgazdász hozzátette: az előttünk álló hónapokban a munkaerőpiacot kettős erők formálják. Egyrészt a tél további hónapjaiban a szezonális foglalkoztatás emelkedhet, ami segítheti a ráták lassú javulását. Szintén ebbe az irányba hathatna, amennyiben beindulna az építőipar, párhuzamosan a javuló rendelésállományokkal, és folytatódna a szolgáltatások teljesítményének növekedése. Ezzel szemben áll azonban az ipar gyenge teljesítménye, ahol egyre több helyről lehet hallani a rendelések visszaesése miatti munkaidő-racionalizálásról, a tervezett kapacitásbővítési tervek mérsékléséről, amelyet az intézményi munkaügyi statisztikák is visszaigazolnak, vagy akár elbocsátásokról. Mindezek eredőjeként összességében csupán enyhe javulásra számíthatunk a következő hónapokban is. Az év végére talán 4,3 százalék közelébe térhet vissza az állástalanok aránya.
A KSH legfrissebb adatai alapján 2024 októberében közel 4,7 millióan dolgoztak, azaz immáron több mint egy éve tartósan magas szinten, 4,7 millió körül mozog a foglalkoztatottak száma. Az októberben látott minimális csökkenés abból adódik, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottak száma történelmi mértékben kiemelkedő szinten állt – mondta az adatokra reagálva Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Hangsúlyozta: a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás jött létre. Ennek eredményeként a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet, ezzel megalapozva a négyszeres növekedést 2010-hez képest. A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük.
Czomba Sándor emlékeztet: a kormány a bérmegállapodáson túl számos további intézkedéssel támogatja a jövedelmek vásárlóerejének növelését: a Munkáshitel Program elindításával, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával, illetve a kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor-programmal. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv ezen kiemelt intézkedései a fogyasztás bővülésén keresztül hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.
(Borítókép: Matiskó Gábor / Index)