„Volt egy új adóegyezményünk, amelyet 2010-ben kötöttünk, de az ott porosodik Amerikában, a fiókban, ezt csak elő kéne rántani. De kevés kivételtől eltekintve egy évtizede egyetlen amerikai adóegyezményt sem hagyott jóvá a szenátus” – így értékelte az Indexnek Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója azt, hogy lesz-e újra adóegyezménye Donald Trump érkezésével Magyarországnak Amerikával. Az okleveles adószakértővel utánajártunk, hogy milyen gazdasági kapcsolat jöhet a két ország között.
November 5-én ért véget az amerikai elnökválasztás, ahol a választók a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump közül választhatták ki, melyikük legyen az Egyesült Államok 47. elnöke. Ennek eredménye pedig az lett, hogy Trump négy év után visszatér a Fehér Házba, Amerikának hivatalosan is lett egy olyan elnöke, akit korábban elítélt a bíróság egy bűnügyi eljárásban.
Donald Trumpnak kivételes kapcsolata van Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy bár várhatóan az amerikai gazdaság védelmében magas vámok illetik majd az európai exportot, vele intenzív tárgyalásokat folytatva kell képviselni az európai érdekeket. Így érdemes megvizsgálni, hogy Trump hatalomba kerülése pontosan milyen adópolitikát eredményezhet.
„A 2017-es, úgynevezett Adócsökkentési és Foglalkoztatási Törvény Donald Trump nevéhez kötődik. Ez a reform számos adócsökkentést vezetett be mind a természetes személyek, mind a vállalkozások részére” – összegezte az Indexnek Magyar Csaba okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabályban foglalt adókedvezmények egy része 2025-ben jár le.
Mindenképpen várható, hogy a leendő elnök ezt meg fogja hosszabbítani, sőt kiegészíti újabb adókedvezményekkel. Ebben minden bizonnyal benne lesz a hazai piacra termelő cégek társaságiadó-kulcsának 15 százalékra történő csökkentése. Trump foglalkoztatásélénkítést is vár ettől a lépéstől, illetve hogy sok amerikai tulajdonú cég profitja visszatér az országba. Az 1986-os, Ronald Reagen-féle irányt akarta követni, nagy gazdasági boomot prognosztizált.
A szakértő azt is kiemelte, Trump mentesítené az adózás alól a társadalombiztosítási juttatásokat, a túlórákat és a borravalót. Trump leendő alelnöke, J. D. Vance a kampányban felvetette egy széles körben elérhető, évi 5000 dolláros adójóváírás lehetőségét a gyermekek után, de ezt egyelőre még nem erősítették meg.
A jelenleg hatályos szabályok szerint az Egyesült Államok az állampolgársági elv alapján adóztat, ami azt jelenti, hogy az amerikaiaknak akkor is kell az anyaországban adózniuk a jövedelmeik után, ha külföldön élnek, és ott tesznek szert jövedelemre.
Ez a gyakorlatban kettős adóztatáshoz vezet.
A régi-új elnök ehhez kapcsolódóan azt is javasolta, hogy vessenek véget a külföldön élő amerikai állampolgárok adóztatásának. A fenti adócsökkentő intézkedések nagy bevételtől fosztják meg az USA költségvetését, ezért számíthatunk arra, hogy a protekcionizmus jegyében extrém magas vámok formájában kiújul a kereskedelmi adok-kapok, mint ahogy erről a napokban már az X-en is posztolt Trump.
Érdemes arra is kitérni, hogy már a korábbi kampányban is többször feljött az importadó koncepciója Európával és Kínával szemben is, ugyanis jelentős részben ebből tervezik fedezni a beígért adócsökkentéseket. Trump tehát az importvámokra támaszkodna az adócsökkentés költségeinek ellensúlyozása érdekében.
„Ennek a lépésnek jelentős kockázata is van. Egyrészt növelheti a magas vám a belföldi fogyasztói árakat, hiszen drágább lesz az importtermékek ára. Másrészt előfordulhat, hogy egyes országok viszontvámokkal válaszolnak az amerikai termékekre” – összegezte az Indexnek Magyar Csaba. A hamarosan hivatalba lépő elnök kritikusai szerint a javasolt vámok és a megvámolt kereskedelmi partnerek hasonló lépése együttesen csak a kétharmadát fedezné a belengetett adócsökkentéseknek.
Donald Trump saját bevallása szerint is William McKinley elnököt tartja etalonnak adóügyekben.
A 19. század végén hivatalban lévő McKinley-t „vámkirálynak” nevezték el. A volt elnök akkoriban úgy nyilatkozott, nem szabad engedni az ellenséges országoknak, hogy amerikai munkahelyeket munkásokat és gyárakat veszélyeztessenek, hacsak nem „nagy árat” fizetnek vámok formájában. Trump egy rádiós interjúban egyenesen úgy nyilatkozott, hogy szíve szerint megszüntetné Amerikában a jövedelemadókat, és az így kieső állami bevételeket vámok formájában pótolná.
„Ez a gondolatmenet, ha csak kicsit is, de hajaz a magyar adópolitikára annyiban, hogy nálunk is a jövedelemadók csökkentése felé hajlik a kormány, míg az így kieső részt a fogyasztási adók és a különadók formájában szedi be.” Majd Magyar Csaba arra is kitért, hogy azért is szereti a leendő elnök ezt a módszert, mert lehetősége van vámokat kivetni a kongresszus jóváhagyása nélkül.
Az I. világháborút követően jelentek meg a jövedelemadók az USA-ban. Ebből az időszakból származik az elnök jogköre arra, hogy vámokat szabjon ki a nemzetbiztonsági szintű fenyegetések kezelésére. Kínát például gyakran a nemzetbiztonságot fenyegető hatalomként aposztrofálják. Ennek a címkének ily módon adózási konzekvenciai is vannak.
A napokban Kanada és Mexikó ellen lengetett be 25 százalékos vámot, míg Kína ellen további 10 százalékos emelést. Az volt az indokolás, hogy túl sok kábítószer érkezik az USA-ba ezekből az országokból. Ha majd érdemben fellépnek ez ellen, akkor csökkenhet a vám is. Kanadából elsősorban olajat importálnak, illetve gépjárművet, fát és műanyagot.
A kínai import főbb tárgyai az elektronikai eszközök, játékok, sportfelszelések. Egyébként az USA rendelkezik Kanadával, illetve Mexikóval szabadkereskedelmi megállapodással (amit pont Trump hozott tető alá), amely vámmentséget biztosít a feleknek, ezért nagy kérdés, hogy a gyakorlatban ez a vámtétel hogyan jelenik majd meg.
Elon Musk a hírek szerint a kormányzati hatékonysági ügynökség társvezetője lesz. Ez a szervezet egy tanácsadó testület, amelynek az a feladata, hogy meghonosítsa a vállalkozói szemléletet a kormányzati munkában. A tervek szerint a bizottság tevékenysége 2026. július 4-ig tart majd. A Tesla-vezér már be is jelentette, hogy kivizsgálná az amerikai adóhivatal alkalmazottainak adótartozásait.
A revizoroknak is van lehetőségük adóhalasztást kérni, viszont Musk úgy tudja, hogy ez a tétel már 50 millió dollárra rúgott. A SpaceX vezérigazgatója szerint az állami adóhatóság az elmúlt években a felesleges pazarlás és az állami túlkapások szimbóluma lett
– mondta Magyar Csaba, aki azt is hangsúlyozta, hogy a globális minimumadót már számos ország bevezette, kivéve az USA-t, noha a javaslat legnagyobb támogatója volt. Jelenleg nagy az esélye, hogy az Egyesült Államok továbbra sem fogja bevezetni ezeket a szabályokat. Még az is elképzelhető, hogy néhány ország nem meri majd alkalmazni a globális minimumadót az amerikai cégekkel szemben, tartva a retorziótól.
A globális minimumadó mellett a másik nagy nemzetközi projekt a digitális vállalkozások megadóztatása, amelynek a lényege, hogy a javarészt kibertérben működő cégek ne a központjuk szerinti államban, hanem a felhasználók országában fizessenek adót. Jó eséllyel visszaesik a lendület a digitális gazdaság adóztatása területén is, ugyanis a Trump-adminisztráció nem nézné jó szemmel, hogy az amerikai techcégek inkább másik országba adózzanak.
Mint ismeretes, az amerikai–magyar adóegyezmény célja az volt, hogy elősegítse a két ország vállalkozásainak gazdasági, kereskedelmi együttműködését, valamint a két ország viszonylatában a természetes személyek munkavállalását és befektetéseit. Ennek következtében minden olyan magyar, illetve amerikai vállalkozást és magánembert érint az adóegyezmény felmondása, akinek mindkét országban van valamilyen jelenléte, tevékenysége (vállalkozás vagy munkaviszony, külön adózó vagy egyéb jövedelem), és bevételt, jövedelmet realizál.
Az Egyesült Államok által felmondott adóegyezményünk rendelkezései 2023. december 31-ig voltak alkalmazhatóak. Az amerikai döntés hátterében az állt, hogy Magyarország sokáig ellenállt a 15 százalékos globális minimumadó bevezetésének. Hiába adta be végül a magyar a kormány a derekát, az USA fenntartotta felmondási szándékát.
Magyar Csaba arra is emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok már régóta jelezte, hogy az 1979-es egyezményt szeretné újratárgyalni, mert magyar szemszögből nézve túl kedvezőnek tartotta. Éveken át győzködte a magyar felet, majd 2010-ben erős nyomásra – ha nem is ujjongva, de – Magyarország megállapodott, és ratifikálta a törvényt.
A felmondott, több mint négy évtizede kötött adóegyezmény cseréje tehát már a 2000-es években napirenden volt amerikai részről, 2010-re pedig az újratárgyalása is befejeződött, végül a felek új egyezményben állapodtak meg. Azonban az amerikai ratifikáció – a szenátusi jóváhagyás hiánya miatt – nem történt meg, így végül nem tudta felváltani az 1979-es adóegyezményt.
Ez a 2010-es törvény be is került a hazai jogrendbe, de az Egyesült Államokban Paul Rand republikánus szenátor meggátolta az elfogadását. Az USA emiatt nem ratifikálta a 2010-es megállapodást. Az amerikaiak adózási információival kapcsolatos adatvédelmi aggályaira hivatkozva a szenátor blokkolta a szenátusi lépést a Magyarországgal és több más európai országgal kötött adóegyezménnyel kapcsolatban, amelyeket mindkét oldalon aláírtak a hatóságok, de 2011 óta várnak a szenátusi felülvizsgálatra.
Tehát van, pontosabban volt egy új adóegyezményünk, amelyet 2010-ben kötöttünk, de az ott porosodik a fiókban, az USA-ban. Ezt csak elő kéne rántani, de kevés kivételtől eltekintve egy évtizede egyetlen amerikai adóegyezményt sem hagyott jóvá a szenátus.
A Szenátus Külügyi Bizottsága hagyja első körben jóvá az adóegyezményeket és Rand rendszerint nem engedi át a szűrőn ezeket. Meglátása szerint ezek az egyezmények nem védik az Egyesült Államok adófizetőinek jogait. Egyébként a jelenlévő szenátorok kétharmadának igenlő szavazata lenne szükséges egy adóegyezmény jóváhagyásához. A Magyarországgal való megállapodás egyelőre úgy tűnik, hogy semmit sem haladt előre.
Magyar Csaba végezetül azt is kifejtette, hogy mindezek alapján megállapítható, egy új magyar–amerikai adóegyezményhez Paul Rand szenátort kell első körben „valakinek” meggyőzni, majd utána a Szenátus kétharmadának kell rábólintani. Kisebbfajta csoda lenne szükséges ahhoz, hogy 14 év helyben járást követően ez 1-2 éven belül megvalósuljon.
(Borítókép: Orbán Viktor és Donald Trump 2019. május 13-án. Fotó: Mark Wilson / Getty Images)