Megállhat a régóta tartó forintgyengülés, és a következő hetekben a 410-es szint alá erősödhet a fizetőeszközünk az euróval szemben – jelezte több, az Indexnek nyilatkozó szakértő. Meglepő lehet ezt olvasni, miután ezen a héten csütörtökön újabb kétéves mélypontra esett a magyar valuta, 415 forintot is kellett adni egy euróért, amiben nagy szerepe volt a Magyarországot is érintő nemzetközi fejleményeknek. Heti devizapiaci összefoglalónk.
Ezen a héten folytatódott a forint leértékelődése, ami szeptember közepe óta már trendszerűnek mondható.
Bár péntek délelőttre valamelyest korrigált (412-ig) az euró-forint árfolyam, a pár csütörtökön a 414-es szintet is átlépte, ami új kétéves negatív rekord
– jelezte lapunknak küldött elemzésében Bukovszki András, a CIB Bank elemzője. Megjegyezte, hogy „a mostani gyengülés mindenesetre azért különösen fájó, mert egy viszonylag kedvező külső környezetben, egy dollárleértékelődési hullám közepén történik, ilyenkor pedig erősödnie kellene az árfolyamnak”.
Teljesen kilógunk a régiós trendből: „A cseh, a román és a lengyel valutához képest is nagyot gyengült a forint, és különösen utóbbinál látványos ez, csak idén közel 8 százalékot gyengült a hazai fizetőeszköz a zlotyhoz képest, 2010-hez képest pedig már majdnem 40 százalékot” – világított rá Bukovszki.
A szakértő szerint a héten tapasztalható gyengülés mögött három országspecifikus ok azonosítható.
„A romló befektetői megítélésünk meglátszik a hozamfelárunk alakulásán is. Miközben a fejlett piacon érdemi visszaesés történt, addig a magyar hozamok átmeneti megugrás után csak visszatértek a múlt pénteki szintek közelébe, így a 10 éves pont ismét kicsivel 6,4 százalék alá került” – magyarázta Bukovszki András.
Muhi Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a heti forintgyengülésben közrejátszott, hogy Donald Trump jelentős vámokat helyezett kilátásba, és a német fogyasztói bizalom is romlott a GfK felmérése szerint.
A hazai fizetőeszköz körüli szentimentre azonban a következő jegybankelnök személyét övező bizonytalanság nyomta rá a bélyegét
– véli a közgazdász. „Péntek hajnalban az illikvid kereskedésben 415,5 forint felett is járt az euró jegyzése. Ezen a helyzeten segített, hogy Orbán Viktor pénteken nyilvánosságra hozta, hogy Varga Mihályt jelöli következő jegybankelnöknek” – világított rá.
Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője megerősítette, hogy belföldi tényezők is szerepet játszottak az e heti forintárfolyam alakulásában: a piac valószínűleg a jövő évben hivatalba lépő új jegybankelnök személyére és a monetáris politika irányára is spekulált.
A kormányzat tagjai felől érkező nyilatkozatok eltérő várakozásokhoz vezethettek a gazdaságpolitikai ágak közötti jövőbeli összhang mértékével kapcsolatosan, ami a kamatkilátásokon keresztül a forintárfolyamot is befolyásolta
– magyarázta az elemző. „Pénteken végül a miniszterelnök az előzetes várakozásoknak megfelelően Matolcsy György utódjaként Varga Mihályt jelölte a jegybankelnöki posztra, amire kedvezően reagáltak a piacok, és a forint is enyhén korrigálni tudott az erősebb irányba.”
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője megerősítette, hogy a forintnak ez a hete sem volt nagyon erős. Ugyan hétfő délután 410 alá erősödött az euróval szemben, ezt követően gyengülő trend következett, csütörtökön az árfolyam 415 felett is járt.
Ehhez képest pénteken sikerült egy kicsit erősödnie a forintnak, bár a volatilitás jelentős volt, péntek délután az árfolyam 412-413 körül ingadozott.
Az euró-dollár árfolyamot a dollár kismértékű gyengülése jellemezte a héten – ebből viszont a forint nem tudott profitálni.
Az árfolyam 415 fölé gyengülésében szerepet játszhatott a kamatstop meghosszabbítása, míg pénteken Varga Mihály jegybankelnöki jelölése erősítette az árfolyamot
– jelezte Regős Gábor, hozzáfűzve, hogy „a hírt a piac kedvezően értékelte, bár ez volt a várakozás, mégsem volt teljesen biztos a hivatalos bejelentésig”.
A szakértőket arról is kérdeztük, hogy a következő hetekben hogyan alakulhat a forint árfolyama az euróval szemben.
„Év végéig nem tartjuk kizártnak, hogy egy mérsékelt forinterősödés bekövetkezik, december végén 405–410 közötti árfolyamot várunk”
– jelezte az Indexnek a CIB Bank. Az Equilor vezető elemzője, Muhi Gergely szerint a következő jegybankelnök személye körüli bizonytalanság eltűnésével némi nyugalom érkezhet a forint piacára, ami így a jövő héten 408 és 415-ös árfolyam között keresheti a helyét az euróval szemben.
A forint árfolyamának csökkenésével kapcsolatban Nyeste Orsolya egy szerdai sajtóeseményen arról beszélt, hogy a fogyasztói alapú reálárfolyam vásárlóerő-paritáson most „helyén lévő” forintot mutat – tudósított róla az Economx.
Ami történt, az, hogy a külpiaci gyengülés miatt ez a 400 forint feletti árfolyam pár hónappal hamarabb érkezett meg Magyarországra – véli. Ez ugyanakkor azt is jelentheti az Erste elemzője szerint, hogy
„további érdemi forintgyengülésre nincs ok”.
A forint árfolyamának védelmében Nyeste Orsolya szerint az MNB üzenetei megfelelőek, ennek nyomán az Erste a korábban decemberre várható újabb kamatcsökkentéssel már nem számol.
Érdemes emlékezni, hogy a forint már hónapok óta jelentősebben gyengül, amiben olyan tényezők is szerepet játszottak, mint a dollár erősödése, a shortállományok felépülése, illetve a gyenge hazai adatok.
Regős Gábor szerint középtávon akár újra a 400-as szint alá erősödhet a forint.
Rövid távon nem hiszek abban, hogy visszatérnénk a 400 alatti szintre – középtávon még reménykedek benne. Így a következő hetekben ez a 405 és 420 közötti sáv lehet az, amiben az árfolyam tartózkodhat.
Most úgy tűnik, hogy ezen a 410 körüli, kicsit afeletti szinten ragadtunk” – fogalmazott a szakértő.
A jövő héten rengeteg statisztikai adat jelenik meg úgy európai, mint hazai szinten. A magyar adatok közül a jelentősebbeket kiemeltük:
„Amennyiben az iparból és a kiskereskedelemből is pozitív adatok érkeznének, az erősíthetné a forintot – erre az iparnál látok kisebb esélyt” – mondta Regős Gábor.
Nemzetközi fejlemények is érkeznek:
Végül pénteken ismét egy nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings vizsgálja felül Magyarország adósbesorolását.
„A decemberi felülvizsgálat során a Fitchtől sem várjuk a minősítés megváltoztatását”
– jelezte Rodic Ádám. A hitelminősítő értékelése szerint Magyarország besorolása akkor mozdulhatna el pozitív irányba, ha javulna a gazdaságpolitika és a makrogazdasági politika hitelessége, valamint a GDP-arányos hiány mérséklődne.
Leminősítést abban az esetben adna a Fitch, ha a makrogazdasági politika hitelességének csökkenése veszélyeztetné a makrogazdasági teljesítményt, a versenyképességet és a középtávú növekedési kilátásokat
– magyarázta a szakértő, megjegyezve, hogy a tavaszi felülvizsgálat óta a költségvetési kilátások nem romlottak, valamint az államadósság pályája is csökkenhet 2025-ben. A növekedési kilátások ugyanakkor jelentősen romlottak a tavaszi értékelés óta.
Magyar idő szerint péntek este megérkezett a Moody’s hitelminősítő Magyarországról készített jelentése, amelyben az adósbesorolást megtartotta, azonban negatívra rontotta Magyarország adósbesorolásához tartozó stabil kilátását.
Ez egyértelműen gyengítheti a forint pozícióját, azonban a szakértők még a döntés előtt nyilatkoztak lapunknak, így a döntés várható pontos hatása még nem jelenik meg elemzésünkben.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)