A hét során történelmi csúcsokat láthattunk mind a nemzetközi, mind a hazai tőzsdéken, de a lelkesedés a hét végére alábbhagyott. Az OTP részvényei is történelmi csúcsra törtek, azonban a hét második felében elromlott a piaci hangulat, ráadásul a kormány bejelentette a kamatstop meghosszabbítását. Ez a lépés a banknak veszteséget okoz, így nem meglepő, hogy a részvényeit is gyengíti a döntés. Heti tőzsdei összefoglalónk.
A részvénypiac teljesítménye a héten érdekesen alakult. Mind az OTP, mind a BUX esetében történelmi rekord dőlt meg a hét közepén. Ezt követően azonban az árfolyam csökkenésnek indult.
A hét második felében a részvények árfolyamesése a gyenge nemzetközi hangulatnak volt köszönhető, ami elsősorban az amerikai techpapírok árfolyameséséből adódott
– jelezte lapunknak Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint az OTP csütörtöki gyengülésében a kamatstop meghosszabbítása is szerepet játszhatott, hiszen ez a banknak veszteséget okoz.
Az OTP-nél 2022-ben 40, tavaly 28, idén 6 milliárd forint terhet jelent a kamatstop a magyar operációban. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a kormány újabb 6 hónappal meghosszabbítja a kamatstopot.
Az árfolyam negatív korrekcióját nagyrészt a szerdai piaci hangulatromlás okozta, és a csütörtöki kormányzati bejelentés volt a cseresznye a tortahabon.
Az OTP-nél a 21 800-as nyitóárfolyam 22 190-ig emelkedett a héten, majd péntek délután valamivel 21 100 felett járt.
A hét elején még 79 500 felett nyitó BUX a hét során felment 80 479-ig, majd péntek délután már alig haladta meg a 78 ezret az értéke.
Az Izrael és a Hezbollah között létrejött tűzszünet következtében az olajár visszatért a korábban meghatározó 72 dolláros szűk sáv közelébe. A héten a Brent típusú olaj ára viszonylag szűk sávban mozgott.
Az olaj árában az sem okozott változást, hogy Ukrajna péntek éjjel károkat okozott a rosztovi olajfinomítóban (igaz, hogy erről sokkal pontosabb információnk nincs is).
Az olaj hét eleji nyitóárfolyama 75 dollár környéki szintről indult, majd hétfőn 73 dollár alá süllyedt, és ezt a szintet tartotta egész héten kisebb volatilitás mellett.
A geopolitikai konfliktusok és gazdasági válságok idején menekülőeszköznek is tartott arany ára is mérséklődött a tűzszünet hírére.
Az arany jegyzése 2650 dollárra korrigált a héten
– jelezte lapunknak küldött elemzésében Bukovszki András, a CIB Bank elemzője. Pedig korábban, az amerikai választások előtt történelmi csúcsra száguldott, 2790 dolláros értéken.
Az elemző kiemelte, hogy „Scott Bessent jelölése a pénzügyminiszteri posztra megnyugtatta a befektetőket, mivel egy olyan befektetési szakember kerül a kulcsfontosságú tárca élére, aki érti a piacok működését és a gazdaság fellendítését nem az egyensúlyi pozíciók romlásán keresztül akarja elérni."
Donald Trump megválasztott amerikai elnök miniszterjelöltjeit korábban részletesen bemutattuk.
A hozamok látványosan be is szakadtak a hét folyamán, a 10 éves Treasury 4,2 százalék közelébe esett, miközben a dollár is nagyot korrigált.
Az euróval szembeni kurzus 1,055 fölé tért vissza azok után, hogy az ezt megelőző héten még 1,04 alatt is járt a legfontosabb devizapár – jelezte Bukovszki András.
A 10 éves amerikai államkötvény hozama 4,2 százalék közelébe esett, miközben a dollár is komoly korrekciót mutatott. Az euró-dollár árfolyam 1,055 fölé emelkedett, miután az előző héten még 1,04 alatt is járt.
Az elemző szerint a hozamcsökkenés az európai piacokra is átterjedt, amit a továbbra is gyenge gazdasági aktivitás is támogatott.
Habár az euró-dollár árfolyamot a dollár kismértékű gyengülése jellemezte a héten – ebből viszont érdekes módon a forint nem tudott profitálni.
Bár péntek délelőttre valamelyest korrigált (412-ig) az euró-forint árfolyam, a pár csütörtökön a 414-es szintet is átlépte, ami új kétéves negatív rekord
– jelezte lapunknak Bukovszki András. Megjegyezte, hogy „a mostani gyengülés mindenesetre azért különösen fájó, mert egy viszonylag kedvező külső környezetben, egy dollárleértékelődési hullám közepén történik, ilyenkor pedig erősödnie kellene az árfolyamnak”.
Teljesen kilógunk a régiós trendből: „A cseh, a román és a lengyel valutához képest is nagyot gyengült a forint, és különösen utóbbinál látványos ez, csak idén közel 8 százalékot gyengült a hazai fizetőeszköz a zlotyhoz képest, 2010-hez képest pedig már majdnem 40 százalékot” – világított rá Bukovszki a szombaton megjelenő heti devizapiaci összefoglalónkban.
A francia kötvénypiacon jóval nagyobb kilengéseket láthattunk, elsősorban a jövő évi költségvetés és a politikai helyzet bizonytalansága miatt. A francia állampapírok felárának emelkedése azt jelentette, hogy a német kötvényhez képesti különbözet 80 bázispont fölé ugrott.
A részvénypiacokat tekintve az európai és ázsiai börzék felemásan teljesítettek, miközben az amerikai indexek most sem teljesítettek rosszul
– jelezte Bukovszki, az amerikai indexek közül kiemelve a Dow Jonest, amely közel 2 százalékkal került feljebb a pénteki zárás óta, és ezzel új csúcsot döntött.
(Borítókép: Egy OTP bankfiók 2019. november 3-án. Fotó: Michal Fludra / NurPhoto / Getty Images)